2026-10-01
"SZÓLJ SZÁM" – a BOCSÁNATKÉRÉSRŐL
A mai nap
számmisztikája újból egy felütés, hisz 1-10-1 a nap száma, így kijelenthetjük,
hogy "mind egy, hisz úgyis minden mind
egy, tehát mindegy" 😊... Ráadásul a 3 is 1, úgyhogy nincs más hátra,
mint az előre, mert ami 1, az mindig NŐ-vekedő...
Akkor hát NŐ-jünk!
Tegnap elém jött egy kép, amin egy fickó ül magába roskadva, a poszt címe pedig a bocsánatkérés... Egyből beindultak az agykerekeim: a téma mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Minden vallás
alaptézise, a "feltétel nélküli szeretet" nyálasságán túl, a MEGBOCSÁTÁS
szükségessége, hisz addig nincs elengedés, nincs felszabadulás, míg meg nem
bocsátunk.
Hmmm...
Kinek is? És MIT is?
Vajon az árulás, az
értéktudat vesztettségből fakadó erkölcstelenség, tartásnélküliség
megbocsátható?
NEM! ÉS NEM IS KELL megbocsátani! Sőt, SEMMIT NEM KELL
MEGBOCSÁTANI!
MÁSNAK!
Miért?
Mert lehet, hogy az ő bántása kellett ahhoz, hogy én kimozduljak egy "túlérett"
helyzetből, hogy végre tegyek magamért valamit!!
Van, amikor valaki bántása, beszólása kell ahhoz, hogy felismerjem önmagam
ÉRTÉKÉT.
Akkor meg kell bocsátani a másiknak a bántást?
NEM, hisz a SORSUTAM RÉSZÉVÉ VÁLT – ÖNMAGAM ÉRDEKÉBEN.
Mit KELL EGYEDÜL
MEGBOCSÁTANI? És KINEK?
Csakis MAGAMNAK.
Mindent, amit önmagam ellen vétetettem. Ha alulértékeltem magamat, ha
megvetettem, lenéztem, lekicsinyeltem önképemet.
Ide tartozik az is, ha másnak okoztam szándékosan rosszat. És ezt felismertem. Átéreztem.
Elmehetek bocsánatot kérni – de mi van, ha nem kapok??
Akkor is meg kell békélnem önmagammal.
FELOLDOZÁST adni csakis én tudok magamnak.
Se pápa, se pap, se senki más!
Csak ÉN tudok magammal EGYENESBE KERÜLNI!
Hogyan?
HA ÉRTEM A LÉTEZÉS(EM) LÉNYEGÉT!
Ha ÉRTEM, hogy "Minden
Értem"!
HA ÉRTEM, hogy a létezés nem más, mint ADOTT SORSOM MEGÉLÉSE!
Ha ÉRTEM, hogy mindenki MÁS BÁNTÁSA = ÖNMAGAM BÁNTÁSA – mivel minden SZÁNDÉK
VISSZAKNYARODIK A FELADÓJÁHOZ.
És itt lép be a "JÓVÁ
TÉTEL" fogalma.
JÓVÁ TENNI az ÁRTÁST.
Hogyan?
Itt jönne a "szeretet-lózung".
DE NEM! Ezt engedjük el. NEM KELL senkit se szeretnünk. És itt a "KELL"-en van
a hangsúly, mondjon bármilyen vallás bármit is.
Viszont mindenkit "tudomásul vehetünk" olyannak, amilyen. Úgysem lehet
megváltoztatni, olyan, amilyen.
Mit lehet egyedül tenni?
A HATÁROKAT meghúzni.
És TEN-MAG-unkkal JÓBAN LENNI!
Hogyan?
"Csak" a szokásos módon: TISZTÁN-TISZTESSÉGGEL-TISZTELETTEL ÉLNI. TARTÁSSAL.
ÖNMAGOM IRÁNYÁBA. Érték-és Mérték-tudattal.
HALLGATVA A BENSŐ MEGÉRZÉSEKRE.
Ha mindezeket sikerül működtetnünk MAGUNKBAN, akkor egészen biztosan
TELJESSÉGBEN leszünk, REND-ben, nyugalomban, békében, harmóniában.
MAGUNKKAL és MÁSOKKAL.