2024-06-12
MOTTÓ: "TEREMTŐ ERŐ"...
Ha valamely
fogalom körül nagy a katyvasz, akkor EZ AZ!
Ezt használja minden spiri, minden vallási dogma, hogy "bennünk a teremtő erő" és hogy HOGYAN ÉLJÜNK A TEREMTŐ
ERŐNKKEL!
Hmmm...
Nézzük meg csak a szó lényegét - hisz úgyis magyarul értelmezhető a létezésünk...
Mit jelent a TEREM??
Az "ÉN" TERÉT. Azt a TERET, ami AZ "ÉN"-hez TARTOZIK. Ez az "ÉN" MAG-NŐS TERE, azaz MÁGNESES TERE, melyben MINDEN HOZOTT ALAP-INFORMÁCIÓ BENNE REZEG.
Ebből ered a KÉP-ZELET és az AZT LÁTHATÓVÁ TEVŐ ERŐ!
A képzelet LÁTHATÓ?
NEM.
Tehát a "teremtő erő" mi valójában?
A LÁTHATÓVÁ TÉTELE annak, ami LÁTHATATLAN. DE MÁR VAN! Hisz a KÉPZELETBEN JELEN VAN!
Teremtek tehát a teremtő erővel?
NEM.
Az ANYAGBAN amúgy sem lehet semmi újat TEREMTENI, csupán LÁTHATÓVÁ TENNI!
A TEREMTÉS, a
TEREMTETT világ, a TER(E)MÉSZET teremtett. Ha nem az lenne, akkor nem lenne "természet
FELETTI". Márpedig ha van ilyen, akkor van egy, a természeten TÚLI "valamilyen",
erő, ami MAGASABB, erősebb, HAT-ásosabb, mert HAT-ással van a TER(E)MÉSZET
alakulására.
Mil lehet ez a "természet feletti"?
Hát nem más, mint a MESTERI.
Jézust is "mesternek" titulálták.
"Mesternek" neveznek mindenkit, aki tudásában, tevékenységében a LEGMAGASABB
szintre eljutott.
Ha a MESTERI SZINT a LEGMAGASABB, akkor a MESTERSÉGES NEM "MESTERSÉGES", hanem "MESTERIEN" MESTER-s-ÉG-es, mert "ÉGI"!! És NEM "MŰ-VI"!!
Nemrég szó volt a SZÓLOPÁSRÓL, amit aqinoi szentnek nevezett tamás (szándékos a
kisbetű), idejében "mesteri" szinten műveltek, hogy szavak EREDENDŐ ÉRTELMÉT a "HÁT"-oldalára
fordítsák, kiszolgálva ezzel az egyház TORZÍTÓ szándékát, hisz ha nem tudtak
valamit megváltoztatni, akkor az "élére álltak" és "új tartalmat adtak" neki.
Ez ma is divatos "művelet", mert úgyanúgy működik. Sajnos.
Az egyház így töltötte fel az eredendő NÉPSZOKÁSOKAT keresztény felhangokkal, amik
olyanok, mint a kemencében sült kenyéren a leverni való fekete kéreg...
A "MESTER" és a "TERMÉSZET" szavak tartalmi töltöttsége pontosan ilyen "hátára
fordított".
AKár a HALÁL szavunk is, hisz a HAL, mikor "ál(l)", akkor a HASA van felfelé és a HÁTA
LEFELÉ... Tehát? Amit a HÁTÁRA fordítanak, annak "kampec". Mint a bírkózásban,
dzsúdóban. Valakit két vállra fektetnek, annak "vége".
De hogyan lehet bárminek is "vége" – még ha szimbolikusan is – ha NINCS
HALÁL???
KI "TEREMTETTE" meg a "HALÁL" fogalmát?? Ami nem lehet "MESTER-s-ÉG"-es, csakis "MŰVI", "MŰVEL-ETI", amivel ETETIK a jónépet...
Magyar nyelv mágiája szerint TESTET ÖLTÜNK. Ha MAGUNKRA ÖLTÜNK valamit, azt 'logice vájze', LE IS VET-közzük.. LE-VET-jük...
De MIRE ÖLTÖTTÜK a TESTET?? És MIRŐL VETJÜK LE?? Ezek szerint az a "VALAMI" MEGMARAD..
Akkor LEHET HALÁL??
NEM.
MAgyar nyelv MAG-iája...
Tényleg minden benne van a LÉTEZÉSRŐL... És a TEREMTÉSRŐL IS :)...
Az, ami "TESTET
ÖLT", nem más, mint a MAG. Az a MAG, ami/aki valójában TEREMT.
ELŐRE MEGTERVEZI, MEGALKOTJA azt a FORMÁT,
amit, mint ruhát, majd VIS-EL-ni fog, addig, amíg el nem VÁSIK itt a TÉR-ben! A TEREMTÉS tehát nem a TEREMBEN történik, hanem a LÁTHATATLAN (szemnek
nem látható) TARTOMÁNYBAN.
A TEREMBEN, az "IDE-ÁT"-ban, csak LÁTHATÓVÁ tesszük azt, amit ODAÁT megalkottunk.
Vajon MIÉRT jutnak eszünkbe ÖTLETEK?
Miért és mitől jönnek oly váratlanul KÉPEK és megoldások? És "véletlenül" épp akkor - se nem korábban, se nem később, bármennyire is dolgozik bennünk az akarás -, mint amikor bevillannak? Mert akkor áll EGY-be az
IDŐ és a TÉR a meg-NYÍL-vánulásához.
Tehát AZ a
teremtőerő, meg ÚGY, ahogy a spirimassza világa előadja, NEM LÉTEZIK.
A
spirimassza világa a TEREMTŐERŐT az AKARAT erejével azonosítja. Pedig aki AKAR,
az pont a TEREMTÉSSEL megy szembe!
Pár nappal ezelőtt hívott fel egy régi tanítványom és elmesélte, hogy miként
hullott ölébe egy váratlan felkérés, ami bár teljesen idegen volt számára,
mégis kitűnően érezte magát benne és örömmel teljesítette. Ezt a felkérést minden bizonnyal
majd követni fogja egy hosszútávú munka is, amire már régóta VÁRT. De mi volt eddig? Rengeteg
hiábavaló munkakeresés. Még csak válaszokat sem kapott. Bár én mindig mondtam
neki, hogy VÁRJ, most a gyerekek mellett van a helyed, úgysem mehetsz "ki" a
világba addig, míg ők el nem érik azt a kort, mikor elengedheted a kezüket. Ez éveket jelentett.
Mi mindig a legnehezebb? VÁRNI. KIVÁRNI tudni azt,
ami a MIÉNK!!!
Mi a MIÉNK?
Az, amit MEGTEREMTETTÜNK. ELŐRE. ODAÁT.
TUDVA, hogy életünk mely
szakaszában mikor milyen feladatnak tehetünk eleget! És ha EZT meg tudjuk
várni, az mindig ÖRÖMMEL jár, JÓ ÉRZÉSSEL, TETTREKÉSZSÉGGEL és gyümölcsöző
eredményekkel.
Aki AKARATBÓL akar valamit elérni, mondván, neki ez-meg-az "KELL" – egyébként
minden marketing, agykontroll, erre okít-, abból izzadtságszag lesz, nyögés,
erőlködés és boldogtalanság, mert a VÉGÉRE, mire mégiscsak megszerezzük, amit
akartunk, belefárad a szervezetünk, fellázad és valami betegség, vagy veszteség
(válás) fog utolérni minket.
Nem egy és nem kettő ilyen történetet láttam már...
A VALÓDI "teremtőerő"
nem más, mint a MAG(unk) MEGVALÓSÍTÓ EREJE.
Megvalósítani, MEG-ÉLNI pedig CSAKAZT lehet, ami a miénk, ami a küldetésünk beteljesítése felé
vezet. Az ilyen megvalósításban, MEGÉLÉSBEN NINCS KÜZDELEM. A küzdelem egy ELMEPROGRAM. NEM IGAZ az, hogy a "sikerért meg kell KÜZDENI".
A SIKER GARANTÁLT minden olyan tevékenységben, amiben ÉL AZ ÖRÖM, hisz az MAG-unkból FAKADÓ!
Ami a MIÉNK, azért nem kell "KÜZDENI". Azt ÖRÖMMEL TESSZÜK. Azt nem tudjuk nem csinálni!!
A BELSŐ MÁGIKUS KÉP-ességünk, a MAG-erőnk, akkor működik igazán, amikor
ÉREZZÜK, hogy mi a "dógunk", és abban SEMMI KÉNYSZER NINCS!
Felismerni, megtalálni nem könnyű mindazt, ami a miénk, de úgyis minden történés, esemény arrafelé fog terelni minket, amivel "dógunk van". Csak nem mindegy, hogy egyenesen járjuk be azz az utat, vagy sok-sok kanyarral...
Ma is egy olyan
nap vár ránk, amikor MEGÉREZHETJÜK, ráérezhetünk arra, hogy MI AZ, amivel VALÓBAN "dógunk
van" és mi az, ami KÉNY-SZER(űség)... (Nos, ez is egy kiforgatott szó... majd
legközelebb kivesézzük..)
Ráérezhetünk ma valaminek a "HOGYAN"-jára is, a MEGOLDÁSÁRA, amivel mostanság nem "boldogultunk".. (Tessék, magyar
nyelv mágiája: "mekkora" szó ez is? Benne van az egész irományom! Hisz amivel BOLDOGULUNK, annak siker az eredménye és csakis ÖRÖMMEL végezzük!)
Tehát NEM TEREMTÜNK, de tudunk BOLDOGULNI és ÖRÖMMEL MEGÉLNI minden MEGVALÓSÍTÁST, ami MAG-unkból FAKADÓ...