2026-09-14

"SZÓLJ SZÁM".... a HATALOMRÓL... 

"Most különösebb "SZÁM-OK" nélkül, de mégiscsak: hisz ha a HAT-ALOMRÓL beszélünk, nem kerülhető meg a 6-osz szám misztériuma.
E misztérium elemzésébe most nem mennék bele, a weboldalon elolvasható részletekbe menően, most csak a TEREMTETT EMBER IRÁNYÍTÓ RENDSZERÉNEK, a "HATALOMNAK" a működéséről idéznék remek gondolatokat ZSUFFA TÜNDE "INGEBORG" c. könyvéből.
És ami nagyon időszerű...

"A HATALOM mindig éhes.. Hogyan lehet távolmaradni tőle, ha az ember egyszer hozzáférést kap?
A hatalom nem olyan, mint amilyennek kívülről látszik. Ez egy zárt, önmagát igazoló világ, amely lassan, szinte észrevétlenül alakítja át azt, aki belép a bűvkörébe.
Nem tűri az ellentmondást, a kérdéseket, a kételyt. Még a legapróbb kritikát sem.
A hatalom nem vitatkozik – kiválaszt. Kiválasztja azokat, akik ösztönösen érzik, mikor kell hallgatni, mikor kell tapsolni, mikor kell félrenézni. Olyanokra van szükség, akik nem kérdeznek vissza, csak végrehajtanak, s akik idővel már maguktól tudják, mit kell gondolniuk.
Aki egyszer valódi hatalomhoz jut, az többé nem hisz a változásban.
Nem azért, mert nem látja, hanem mert nem akarja. Megszűnik számára az idő.
Azt képzeli, amit birtokol, az állandó. Hogy a struktúra, amit maga köré épített, örök. És hogy a szabályok, a törvények csak másokra vonatkoznak, és hogy az általuk felépített rendszer nem omlik össze.
Közben lassan eltorzul a valóságérzék. Először csak annyira, hogy az ember már nem hallja meg az ellenvéleményt. Később már nem ismeri fel a veszélyt sem. Csak azt látja, amit látni akar.

A hatalom hazug világban élteti az embert: olyan térben, ahol a visszajelzések csak pozitívok lehetnek, ahol minden döntés szükségszerű jónak tűnik, és ahol minden bűn racionalizálható.
A hatalom nem bírja a tükröt. Nem bírja azt, aki számol, összevet, kérdez, aki nem hisz el mindent első szóra, aki nem a szándékot, hanem a következményt nézi. Az ilyen ember nem egyszerűen kényelmetlen – veszélyes. Mert emlékeztet arra, hogy van külvilág, hogy van logika és hogy vannak tények, amelyek nem hazudnak.
Minél több van a hatalomból, annál messzebb kerül az ember a valóságtól.
A hatalom nem a bukástól fél igazán, hanem a leleplezéstől. Attól, hogy kiderül: az egész csak egy gondosan felépített illúzió, és hogy a rend nem erkölcsből áll, hanem érdekből.
A hatalom magabiztosságot ad és pontosan ekkor lehet belesétálni a csapdákba.
A kapzsiság ugyanis vakká tesz. Amikor valaki hatalmon van, amikor magas pozícióban ül, soha nem gondol arra, hogy ez az állapot egyszer véget érhet. Egy hamis világba ringatja magát és elhiszi, hogy mindenható. Pedig dehogy az! A magabiztosság hibákat szül, és akkor megtörténik mindig ugyanaz: valaki meglát valamit. Nem egy nagy dolgot, csak egy apró eltérést, egy számot, ami nem stimmel. Egy időpontot, ami nem lehet logikus. Vagy egy összefüggést, ami nem magyarázható.
A hatalom ilyenkor nem vitázik, nem magyaráz, nem korrigál, hanem bosszút áll."(folyt.köv.)