2026-04-26

                                     MOTTÓ: A VEZETŐ.. 

Mikor lehet jól táncolni? Ha megvan nemcsak az összhang, a közös ritmusérzék a partnerek között, hanem a bizalom is a másik iránt. Mégpedig miben?
A vezetésben.
A jó vezető miért tud jól vezetni? Mert RÁÉREZ A MÁSIKRA.
Ez nem érzés – hanem érzékelés.
Aki ezekre a finomhangolásokra nem képes, soha nem lesz jó vezető.

A jó vezető nem irányít, hanem összehangol.
Az a vezető, aki csak a feje után megy és akit csak az elvárásai hajtanak, soha nem fog olyan társat vagy csapatot találni maga mellé, aki képes lesz ŐT elfogadni és az általa kiadott feladatokat SAJÁT CÉLKÉNT megvalósítani.
Valamikor régen, még a 90-es évek elején hallottam egy riportműsort egy nyírségi almatermesztővel, aki komoly céget, feldolgozóüzemet létesített, megtartva az orosz piacokat, amiket mások – ugyanúgy, mint ma az EU – eldobtak. Kérdezte tőle a riporter, mi volt a legnehezebb a munkája során? Azt felelte: annak a 11 embernek az összeszedése, akikre bármikor rá meri hagyni a cégét.
Teljesen egyetértek.
Megbízható partnert, munkatársat találni az egyik legnehezebb dolog.
A legkevesebben vannak, akik a lojalitást, a közös célt, az együttműködést teszik előre.
A legkevesebben vannak, akik egy munkahelyet a sajátjuknak képesek tekinteni. Pedig amit nem tekintünk sajátunknak, abba nem is teszünk erőfeszítést, és nem is viselünk felelősségtudatot. Ott nincsen bizalom, csak érdek.
Az érdekek pedig változnak.

A világ is azért olyan, amilyen, mert csak érdekek tartják össze és mozgatják adott időben adott irányba – mely érdekek aztán egy pillanat alatt megváltoznak és áthangolódnak. Lehet szerződéseket kötni bármiről. Holnap átlépnek rajta. Gátlástalanul.
Nincs se érték, se mérték.
Illetve van: érték a saját vagyon, mérték a végtelen.
Ez az "ÜRES TEREMTETT" ember szemlélete. Legyen akár rangban, legyen akár nyomorban.

A "TEREMTETT EMBER" mindig részese e játszmáknak – hisz a saját játékát játsza.
A "LETT EMBERNEK" a "külvilág" csupán "SZÍN-TÉR", mely saját céljának a megéléséhez adja a hátteret, szereplőket.
Mitől e különbség?
A KÜLVILÁG egy ELŐRE MEGÍRT DRÁMAJÁTÉK, MELY A "TEREMTETTEK SZÁMÁRA ÍRÓDOTT", tehát a TEREMTETTEK a szereplők benne, hol egyik, hol másik szerepet eljátszva. Hisz nekik kell a tapasztalás! Ha a külvilág nem lenne előre megírt – nem lehetne előre látni. Nem lehetne megjósolni. Viszont meg lehet.
Akkor mi a "játék lényege"?
A HOGYAN.
Van, akinek a TAPASZTALÁS és van, akinek a MEGÉLÉS.
E kettő nem ugyanaz.
Ezért van, hogy valaki "nyakig elsüllyed az eseményekben" , míg más megmarad szemlélőnek.

Akik a MEGÉLÉSÉRT vannak jelen, nem lesznek résztvevői annak a "viharnak", ami a "teremtettek játékterének" véget vet. Viszont ők lesznek az "ÚJ TÉR" be-HANG-olói...

Minden jóslás belefut egy VÉG-ÁLOM-MÁS-ba, melyben megjelenik egy LEZÁRÁS és egy bíztató, "IO" kezdése. De hogy mi jön azután?? Merre fordul az "arra"? Nos, arra soha nincs válasz...

Mikor tudunk mégis VÁLASZT kapni?
Ha tudunk "ÉN-MAG"-unkhoz kapcsolódni – mint legjobb vezetőnkhöz...