2026-07-17

"SZÓLJ SZÁM!"....
MAZSOLASZEMEK tavalyi Rituáléból - mert aktuális.
"A külvilágnak megvan a maga IDEJE és az IDEJÉHEZ TARTOZÓ MINŐSÉGE.
Tudunk rajta változtatni?
Le tudjuk ütni a főpojácát?
Nem.
Pollitikus a szakmánk?
Nem.
Tehát, bele tudunk dumálni a dolgaikba?
Nem.
Tudtunk a covid idején az intézkedések ellen bármit is tenni?
Nem.
Egyet tudtunk tenni: SAJÁT HATÁS-KÖR-ünkben kivédeni. Mert ARRA VOLT/VAN HATÁSUNK, ami RÁNK TARTOZIK! Ameddig a SAJÁT HATÓKÖRÜNK HAT.
A KÜLVILÁGOT NEM TUDJUK MEGVÁLTOZTATNI – DE ANNAK VÁLTOZÁSÁBAN RÉSZT TUDUNK VENNI, A MAGUNK MÓDJÁN.
Egyébként is NEM a külvilágért vagyunk itt, ami, mint jól tudjuk már, csak a SZÍNPAD, hanem SAJÁT MAGUNKÉRT. Hisz: hol van az élet? BENT. MAG-unkban!
Ha valaki azért van itt, mert CSATÁZNI akar: akkor úgyis azt fogja csinálni.
Egy a kérdés: mindezt HOGYAN teszi?
Képes az élére állni, vagy beleengedi magát MÉLTATLAN HELYZETEKBE, hagyva, hogy
"megegyen az ellenfél", mert mindig beleengedjük magunkat érzelmileg az ellenfél játszmázásaiba?
Az ilyen helyzetek kezelését meg lehet TANULNI. Ezekre vannak jó módszerek, technikák és remek könyvek is hozzá.
Valaki azt írta minap nagy büszkén, ő nem olvas könyveket, nem azokból bölcsül, ő a saját tapasztalataira és érzékeléseire hagyatkozik. Brávo. Erre szoktam mondani, ha hallgattál volna, bölcsebb maradtál volna.
Mert mióta is büszkeség a NEM OLVASÁS? Mióta lett valaki KEVESEBB attól, ha más gondolatait elolvasta?? Hát, aki újra fel akarja találni magának a kereket, tegye, az is egy tapasztalás, az tuti...
De akkor ne akarjon mindjárt autót, ha még csak a kerék feltalálásánál tart..
Ez ennyire egyszerű...
Egyébként épp tegnap este lamentáltam azon, mennyi olvasnivaló működött katalizátorként a számomra. Gondolatok, melyek BENNEM KELTEK ÉLETRE - de ÉN fűztem fel ezeket egy szálra. Minden MÁS által leírt gondolat, mely VELEM ÖSSZEREZEG, BENNEM KEL ÉLETRE.
Tehát, olyan, mintha belőlem fakadt volna. Mintha az enyém lenne.
Kár elszalasztani a "saját gondolatokat". Egyébként pedig minden olvasnivaló, hallgatnivaló akkor jön elénk, mikor "köll". Mikor "dógunk" van vele... Hogy megszólítsa a bensőnket...
Aki nem olvas, szegény marad.
Mondják még, hogy az "IGAZSÁG ODAÁT VAN".
Csak kérdés: mi az az "odaát", amikor alapvetően az "ODAÁT" határozza meg az "IDEÁTOT"?
Már tudnunk kell, hogy MINDIG a LÁTHATATLAN irányítja a LÁTHATÓT!
Ha a LÁTHATATLAN irányít, akkor hol van az IGAZSÁG?
Az ÉRZÉKELÉSBEN.
Mert az ÉRZÉKELÉSBEN találkozik az ODAÁT az IDEÁTTAL...
És NEM AZ ELMÉBEN... vagy a "harmadik szemben"....

