2024-02-16

                      MOTTÓ: "MINDEN ÚT ÖSSZEFUT"... 

Az EDDA slágere jutott eszembe, mikor megláttan a mai észközöket..
Igazából folytatódik az előző napok hulláma: továbbra is a titkok, a labirintus, a bekeveredett állapotból való kijutás áll fókuszban - tehát sok út között választhatunk..

Ahogy látom a csoportjaimban, vagy az engem megkeresőknél: bizony OTT VAN a mélyben egy GÓC, egy "görcs" – mint az én lábam mélyizmában - , ami egy "kimasszírozást" igényel. Még akkor is, ha fáj. Én "legalább érzem", de sokan nem látják. Még akkor sem, ha a kártyák rendszeresen és ismétlődve mutatják. Ugyanis addig nem engednek tovább, amíg a "kimasszírozás" meg nem történik..
Nem véletlenül jönnek fel álmok, amelyekben múltunkból találkozunk emberekkel, szülőkkel, rokonokkal, barátokkal, szerelmekkel... Ezek mind-mind egy-egy MINŐSÉGET jelképeznek, amivel a MOST-ban van dolgunk. Van, aki olyat álmodik, hogy elveszti a gyermekét. Nos, amíg kicsi gyerekünk van, ez "normális" álom, az anyasággal összefüggő. Ugyanakkor JELKÉPEZHET valami "gyökeri" FÉLELMET, ami már annyira a "miénk", hogy ÉSZRE SEM VESSZÜK napközben.
Mire gondolok? Például hogy nem merjük "kinyitni a szánkat" semmilyen helyzetben sem, mert akkor valamilyen hátrány érhet minket. Valaki megbosszulhatja. Valamit ezért elvehetnek tőlünk. Legyen ez otthon, vagy a munkahelyen. Eredhet ez családi mintából, szülői viselkedésből.
Vagy szocializációból... ÉREZZÜK, hogy SZÓLNI kellene, TENNI kellene. Ott feszít minket a nyomás – de inkább teret engedünk az ELME félelmeinek és máris behúzzuk a nyakunkat. Pedig azért kapjuk az ismétlődő helyzeteket, hogy tudjunk már végre kilépni a korlátaink mögül.
Mivel nappal tökéletesen el tudjuk nyomni magunkban az önmegfeleltetés igényét, ezért jön ÁLOMBAN olyan helyzet, ami "velejéig" átjár minket.... Arra aztán tutira emlékezünk...
Miért emlékezünk egyes álmokra? Azért mert DOLOG VAN vele! Mert ÉRTELMEZNI KELL az ÜZENETÉT...

Napok óta érkezik a VESZTESÉG lapja. Ma már az "összeomlásig" fokozva, ami maga a MAG-MEGÚJULÁS alapfeltétele. Tehát valami "drasztikus" élmény segít majd kiugrani a labirintusunk bokraiból.. Ha nem síkban, akkor vertikálisan...
Nem lehet döntéseket, felelősségeket vég nélkül odázgatni. Egyszer lépni kell. Hisz nem lehet nem lépni. Az utunkról úgysem tudunk letérni – legfeljebb teszünk egy kunkort..
Hisz "minden út összefut"...
Nem tudunk eltévedni. Ezért nincs is miért izgulni..

Itt jut eszembe: aki ingázik vagy kártyázik, egészen biztosan ÉSZ-re vette már, hogy ELDÖNTENDŐ kérdésekre (hogy pl. melyik irányt válasszuk), mindig VAGY IGEN vagy NEM válasz érkezik. Nem véletlenül, ugyanis ezekben a helyzetekeben MÁR NINCS VÁLASZ! Nekünk kell magunknak megtanulni - hallgatva a MEGÉRZÉSEINKRE - a MEGFELELŐ döntéseket meghozni. "Gyakorolni" kell az intuitív működést, mese nincs. Más témákban természetesen kapunk válaszokat, különösen, ami az egészségünket illeti, úgyhogy nyugodtan kérdezzünk. Vagy ha IRÁNYOKRA vagyunk kíváncsiak...
Egy biztos: ha megtanulunk hallgatni a megérzéseinkre, mindig meglesz a JUTALMA...
Hisz mint tudjuk: "minden IO-ravaló ember élete JÓRA fordul"... És ez így is van.

A mostani napok olyanok, mint amikor a fa dobja le a kérgét.. Épp ma tűnt fel, ahogy elsétáltam mellettük, hogy hány réteg esik le róluk....
Mi magunk is így dobáljuk le a ránk rakódott kérgeket, mostanság pedig különösen, hisz ENNEK van ideje a TÉR-ben...
Tegnap beszélgettem egy kedves ismerőssel arról, mennyire "fura", hogy például a nagy felfedezések idején a világ több pontján jöttek rá ugyanarra a technológiára, térben jelentősel eltérve egymástól, mégis egyszerre... Nos, ez egyáltalán nem fura, ha ÉRTJÜK a rendszerünk működését... Már sokszor elmondtam, hogy MINDEN információ JELEN van, csak nekünk kell vele összerezegni, hogy "magunkévá" tegyük. De csak akkor tudunk összerezegni vele, ha ELEVE BENNÜNK VAN! Hozzuk a KÉP-ességet hozzá..
Azt is elmondtam, hogy a külvilág ADOTT. Annak történése olyan, mint egy nagy FOLYAM, amibe folyamatosan "esnek bele a partról" a "hajósok". A beérkező hajósok PONTOSAN AZZAL A KÉPESSÉGGEL és TUDÁSSAL fognak rendelkezni, amely ANNAK A SZAKASZNAK a hajózásához és megismeréséhez szükséges, amiben eveznek. Tehát, amikor sok felfedező, vagy sok muzsikus, vagy sok művész érkezik a TÉR-be adott időszakaszban, az azért van, mert AZZAL REZEGNEK ÖSSZE . Annak a TÉRNEK a működéséhez hozzák MAG-ukban, magukkal a KÉP-ességeket, FELTÉTELEKET, amelyek által majd FORMÁBA önthetik a TÉRBEN rezgő információt.
Nem véletlen, hogy az ITT és MOST-ban annyi embernek nyílik meg a BENSŐ MAGTUDÁSA, EMLÉKEZETE – hisz a KÜLVILÁG TERÉBEN most ENNEK VAN ITT AZ IDEJE.
Tehát csupa olyan LÉ-ÉN(y) fog beérkezni, akikben megvan az EMLÉKEZET, így tudnak összekapcsolódni a külvilágban kódolt és adott időben AKTÍVÁLÓDÓ INFORMÁCIÓS TARTOMÁNNYAL.
EZÉRT NEM LEHET "VILÁGOT MEGVÁLTANI", vagy bármilyen VILÁGOT MEGVÁLTOZTATNI. Egyszerűen LEHETETLEN, mivel csak MŰKÖDÉS és MŰKÖDTETÉS van.
Mégpedig "KÖZ-ŐS-ÉG"-ben....

Napunk angyala ma ASRAEL, "Satana" angyala, aki a SORSSZERŰSÉG megformálója.
Ő a "kapun túlról" segíti mindazokat, akik összhangba tudnak kerülni vele, akik ÉRZIK az IDŐT és ÉRTIK A TERET..
Ezenkívül segít a lezárásban, az elengedésben, az átlényegülésben...
Csak engednünk kell... És nem kapaszkodni a labirintus ágaiba...