2023-04-03

                 MOTTÓ: FEL-MEG-KI-BE-SZABADULÁS....

Magyar nyelv mágiája – és a szavak mágiája..
Tegnap hajnalban jött egy mondat (egy másik mellé, amit majd a végén beemelek), hogy csak a "SZABAD TUDAT "VAN"".. Csak a SZABAD TUDAT az, "AKI" ÉRTI és ÉRZI mindazt, ami a SZAVAK és SZÁMOK és SZIMBOLUMOK FELETT/MEGETT van, amit VALÓJÁBAN KI-"FEJ"-ezni hivatottak.. "FEJ"-ez... Zseniális...hisz a FEJ-nek, a "FŐ-HAJÓ"-nak "szól"-nak. FEJ-ből indítjuk a "SZÓLAMOKAT"... Aki "fejetlen", az "szétesett".. Annak nincs ÉRT-ELEME....
Ami pedig SZÓ-L, az HANG-ot adó FOGALOM... De a fogalomnak mi a TART-alma?? A SZÓ mögött mi a VALÓS MONDANDÓ?? MIT hallunk ki a szóból? Csak a felszínt vagy a mélyét is??
A SZÁNDÉKOT?
Aztán, ha HANG: hányszor meg-SZÓ-LA-L (szólamot ad, "lala"-zik, tehát "zenél") egy BELSŐ HANG.. De honnan jön EZ a hang? Honnan van és MITŐL BELSŐ hallásunk és BELSŐ látásunk??
Például halljuk magunkban a Varázsfuvola zenéjét, látjuk magunk előtt a film jeleneteit, anélkül, hogy kint bárminemű eszköz azt lejátszaná... HONNAN halljuk? Honnan látjuk? Van a FEJ-ünkben is egy "külső meghajtó", amin tárolódnak az információk?? De akkor mi van a "saját gyártású" filmekkel? Zenékkel? Történetekkel? Hangokkal? Azok nincsenek "adatrögzítőn" és mégis élők!...Aztán: mennyire kell nekünk TÉNYLEGESEN a SZÓ a KÖZ-LÉ-shez?
A nagylányom olvasott egy cikket egy testelhagyásos élményről a múlt héten. A cikk nem volt sokatmondó, de alatta a kommentekben volt egy írás, amiben az írója elmeséli, hogy ő is balesetet szenvedett, és míg a mentősök "dolgoztak rajta", kilépett a testéből és HALLOTTA a mentősök GONDOLATAIT!! Plusz, ÉREZTE azt a SEMLEGES BÉKÉT, a CSENDNEK azt a NYUGALMÁT, amiről immár jómagam is 3 éve beszélek, hogy errefelé haladunk, hogy ez a "jövő JÖVŐ" minősége, amikor már testelhagyás, pontosabban kilépés nélküli is élhető mindaz, ITT és MOST, ami jelenleg még csak a "halál után" válik élhetővé.. Mert EZ az ALAPMŰKÖDÉS MINŐSÉGE...és AZT állítjuk vissza... AZ TÉR vissza a TÉR-be..
A történet szereplőjében az is tudatosodott, hogy minden ÉRZELEM (és nem érzékelés) csak az EMBERLÉTHEZ kapcsolódó. A félelem, a fájdalom, a szeretet, de még a szerelem is. ODAÁT minden MÁS – természetesen a SZER ELEME IS - ahogy arról már magam is beszélek jó régóta..
Nem is tetszett neki, mikor a mentősök hosszú erőlködés után visszahozták, kiabált, ordibált velük, hogy miért nem hagyták békében elmenni... Ő már nem akar többé "bőrpáncélban" lenni, érzelmekben hánykolódni...
Magunk között mondva, a történet szereplőjének ÉPP EZ lesz majd a feladata, hogy az elutasított emberlétet IS tudja majd egy MAGOS szinten élni, ráébredve arra, hogy BÁRHOL vagyunk is az
É-TÉR-ben, OTT és AKKOR kell az ÖRÖMLÉT MINŐSÉGÉT élni tudni.
Ő megkapta a maga EMLÉKEZTETŐJÉT – egészen biztos, hogy még "dóga" lesz vele...
Tenmaga és MÁSOK JAVÁRA...

Tehát? Megint mi a történet és a mai nap mottójának IS a lényege?
Az, hogy az ÉLET BENNÜNK VAN. Az úgynevezett "SORS" is BENNÜNK ÉL. és nem rajtunk kívüli... Belőlünk fakad, általunk válik ÉLŐVÉ és mi magunk éljük...Ennek TUDATOSÍTÁSA az igazi "Tudatforradalom" – és nem az, hogy "magarok" vagyunk...
A "MAG"-tudatot kezdik nagyon FÉLREVINNI az ELME SÍKJÁN, összekötve holmi "atommagsággal", na meg a 12-es számrendszerrel, a 12 jegyről már nem is beszélve!!! Aki ezzel az ELME-MENÉSSEL találkozott, AZONNAL engedje el és felejtse el, mert HAMIS. VELEJÉIG!!! DAGASZTJA a KÁPRÁZAT FÁTYLÁT a TUDATOSODÁS útján és pontosan ELLENE megy az igazi SZABADULÁS-nak és MAG-tudatnak, nemhogy segítene a MAG-unkra ébredésben!!!!

A KI-Meg-Fel-, no meg "BE"-szabadulással természetszerűleg együtt járnak bizonyos VESZTESÉGEK. Elvesztések, holmi függelmek LETÉTELE. Vagy akár HOLMIK elhagyása...
HOL MI-T ...
Már sokszor mondtam, hogy ezek a függelmek lehetnek GONDOLATOK, ÉRZÉSEK, KAPCSOLATOK, olyan tárgyak, melyekhez emlékek kapcsolódnak; lehet egyfajta magatartás, hozzáállás, viszonyulás személyekhez, helyzetekhez. Ez a "veszteség" újra megjelent az "észközökben", mint 2 nappal ezelőtt – tehát ha MA valamit "elhagyunk", akkor tudjuk, hogy benne van a napban és hogy ÉRTÜNK van. Csak ÉRTENÜNK kell tudni...
Abban a MINŐSÉGI átalakulásban, amiben benne vagyunk, óhatatlanul tisztul ki belőlünk mindaz, ami belénk ragadt és nem vagyunk rá tudatosak. Sorra feljönnek régi félelmek, szorongások, amikre már az utóbbi időkben nem is gondoltunk. De mégis belénk ragadtak valahol. Ezért jönnek fel. Lássuk, értsük – és oldjuk meg.. Tegnap magam is rájöttem, hogy mi volt a kiváltója az adat-VESZTÉS-emnek: egy VESZTESÉG-TUDAT-HULLÁM... Nagyon régen nem éreztem már, még a céges életem idején valamikor... És 2-3 nappal ezelőtt a semmiből újra feljött.. Mint a "régi szép időkben".. Nyakon csíptem, szó se róla, de az ÉRZÉST nem takarítottam ki azonnal - meg is lett az eredménye... Pedig a kártyák is jelezték...
Nagyon oda kell figyelnünk, hogy minek engedünk TERET MAGUNkBAN! A "TEREM" az én TERMEM, amiben én TEREM-tek...Azon a SÍKON, amiben már LÉ-tezünk, a TEREMTÉSÜNK nagyon gyorsan megtörténik. Akár pozitív, akár negatív értelemben. De mi az, hogy "negatív"? Ez csak az ELME, az ANYAG kategorizálása. ÉRTŐ MINŐSÉGBEN már tudhatjuk: alapvetően CSAK JÓ dolgok VAN-nak! A KULCS és a ZÁR most már EGY. A "jövőnk" "E" PILLANATBAN dől el. Már nincs "SORS-ÚT" – a szálakat ITT és MOST szőjük a SZABAD TUDAT-unkban, L-ÉN-ségünk MAG-jában...
EZ és CSAK EZ a MAG-ÉBREDÉS – és semmi, ami hatalommal, királysággal, koronával, politikával, külvilággal összefüggő. A KORONA a MAG-TUDAT SZIMBOLUMA
 CSUPÁN! Aki a TÁRGYAT tiszteli – annak TUDATA erősen Be-és- MEG-KÖTÖTT... ELMÉS és NEM SZÍV-ES..
Amíg valaki ebben van és ebben él, addig marad neki a "szívás"...

Tehát: ÉBRESZTŐ!!!

Ma két angyalkártya is "repülésbe fogott": RAGUEL és MIHÁLY. Érdekes, hogy színvilágukban teljesen egyformák: a KÉK és a SÁRGA uralja őket. Sárga = spiritualitás, Kék=semlegesség, nyugalom. Az üzenetek pedig pontosan harmonizálnak a színvilággal: az ÉRZÉKELÉS tisztaságának a HANG-SÚLY-ozásával, valamint a BIZTONSÁGTUDAT erősítésével.
"Görcsementesen, szabadon, felruházva a TISZTÁNLÁTÁSSAL és a TISZTÁN ÉRZÉKELÉSSEL.
Nincs semmi, ami visszahúzzon...."
(Ez volt a "SZABAD TUDAT" előtt érkezett másik hajnali mondatom)