2025-02-09

MOTTÓ: MÉG MINDIG A KAPCSOLATOK...
Ma – vagy inkább
mostanság – számíthatunk olyan "feltámadás" jellegű vagy lendületű eseményekre,
melyek kiváltója nem lesz más, mint maga az IGAZSÁG.
Ezt megéltem magam is már az elmúlt napokban. Nem kellett hozzá más, csak egy
cikk, egy mondat, és máris minden apró mozaik a helyére került valakiről. Minden
megnyílvánulás, minden anno furának hangzó mondat MIÉRTje világosságba tért.
Kicsit sokkoló volt – ugyanakkor természetes és homlokracsapósan magától
értetődő.
Minden ilyen felismerés MÁSOKról bennünk is meghoz egy "összecsengést", bennünk
is a helyükre kerülnek a saját meglátásaink, saját megérzéseink, ráerősítve a sugallataink
iránti TELJES bizalomra, még akkor is, ha akkor és ott még nem is láttuk a
teljes összefüggéseket. Egyébként erre mindig UTÓLAG jövünk rá. Nem véletlenül.
Mert van humora a "felsőbb vezetésnek".
Könnyű előre úgy bizonyosnak lenni, ha minden adat a kezünkben van. De úgy
tudni, hogy csak a bensőnkre hallgathatunk, na az már valódi "kihívás"... és a
lényeg pont ebben van!
Mert a SAJÁT MAGUNKHOZ fűzött lapcsolat az egyetlen lényegi, hisz nincs rajtunk
kívül más.
Mindenki más csak "mutatvány", egy kivetített mintázat ahhoz, hogy merjünk bízni
saját magunkban.
Ugyanakkor minden emberismeret hozzájárul ahhoz, hogy tenmagunk MINŐSÉGÉVEL
legyünk tisztában. Mi az, amivel semmi téren nem tudunk kompromisszumot kötni
és mi az, ami velünk összecsengő. Mi az, ami példaértékű és követendő és mi az,
ami minden téren elvetendő.
Minden kapcsolat
megtanít egyfajta HATÁR-ÉRTÉK-tudatra.
Mennyit adunk magunkból és kinek.
Ahol nincs egyensúly az adás-kapás vonatkozásában, ott mindig beüt egy "gixer",
hogy ÉBRESSZEN, hogy megláttassa velünk azt, ami tisztátalan. Először persze
nem akarunk hinni a szemünknek és fülünknek, de a tények makacs dolgok, ezért
megismétlik önmagukat addig, míg nem vagyunk hajlandók tudomásul venni...
Alapjában véve az
élet működése nagyon egyszerű. Ha LÁTUNK és HALLUNK.
Hol? Bent..