2025-02-09

                MOTTÓ: MÉG MINDIG A KAPCSOLATOK... 


Ma – vagy inkább mostanság – számíthatunk olyan "feltámadás" jellegű vagy lendületű eseményekre, melyek kiváltója nem lesz más, mint maga az IGAZSÁG.
Ezt megéltem magam is már az elmúlt napokban. Nem kellett hozzá más, csak egy cikk, egy mondat, és máris minden apró mozaik a helyére került valakiről. Minden megnyílvánulás, minden anno furának hangzó mondat MIÉRTje világosságba tért. Kicsit sokkoló volt – ugyanakkor természetes és homlokracsapósan magától értetődő.

Minden ilyen felismerés MÁSOKról bennünk is meghoz egy "összecsengést", bennünk is a helyükre kerülnek a saját meglátásaink, saját megérzéseink, ráerősítve a sugallataink iránti TELJES bizalomra, még akkor is, ha akkor és ott még nem is láttuk a teljes összefüggéseket. Egyébként erre mindig UTÓLAG jövünk rá. Nem véletlenül. Mert van humora a "felsőbb vezetésnek".
Könnyű előre úgy bizonyosnak lenni, ha minden adat a kezünkben van. De úgy tudni, hogy csak a bensőnkre hallgathatunk, na az már valódi "kihívás"... és a lényeg pont ebben van!
Mert a SAJÁT MAGUNKHOZ fűzött lapcsolat az egyetlen lényegi, hisz nincs rajtunk kívül más.
Mindenki más csak "mutatvány", egy kivetített mintázat ahhoz, hogy merjünk bízni saját magunkban.
Ugyanakkor minden emberismeret hozzájárul ahhoz, hogy tenmagunk MINŐSÉGÉVEL legyünk tisztában. Mi az, amivel semmi téren nem tudunk kompromisszumot kötni és mi az, ami velünk összecsengő. Mi az, ami példaértékű és követendő és mi az, ami minden téren elvetendő.

Minden kapcsolat megtanít egyfajta HATÁR-ÉRTÉK-tudatra.
Mennyit adunk magunkból és kinek.
Ahol nincs egyensúly az adás-kapás vonatkozásában, ott mindig beüt egy "gixer", hogy ÉBRESSZEN, hogy megláttassa velünk azt, ami tisztátalan. Először persze nem akarunk hinni a szemünknek és fülünknek, de a tények makacs dolgok, ezért megismétlik önmagukat addig, míg nem vagyunk hajlandók tudomásul venni...

Alapjában véve az élet működése nagyon egyszerű. Ha LÁTUNK és HALLUNK.
Hol? Bent..

.