2024-04-12

                             MOTTÓ: MIT IS MONDJAK? 

Ma elérkeztem arra a pontra, hogy "ugyan mit is mondjak" - mivel már napok óta ugyanaz az üzenet érkezik, miégpedig, hogy itt a LEZÁRÁS, ráadásul "KÖZPONTILAG". ITT, a TÉR-ben..
Tehát, nem csak a MAG-unk MEZEJÉN – hanem a KINTI VILÁGBAN is, amit alapvetően mindenki vár már...
Amit lehetett, leírtam, elmondtam, elfogyott a szufla...
Tényleg csak azt tudom hangsúlyozni, hogy nincs más "módi", mint a JELENLÉT, a FÉLELEM-MENTES ÖRÖMLÉT, a BEFELÉ ÉLÉS, és az ODAFIGYELÉS...
Az ÖRÖMLÉT kapcsán most felmerülhet, hogy akkor melyik az igaz és a jó?
A semleges érzelemmentesség, vagy az örömlét?
Nos, a kettő FEDI EGYMÁST – mert ugye nem kell az EMBERI ÉRZELMEKET belekeverni.
Az örömlét a MEGELÉGEDETTSÉG érzete, a NYUGALOM érzete, a KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG érzete. Egyikben sincs kilengés és szélsőség – ez az az ÁLLAPOT, amiről már régóta szó van, hogy mire "eljön kint a vihar", addig mi már MAG-unkban ebbe az állapotba jussunk..
És mindezt TELJES TUDATBAN, a TUDAT TELJESSÉGÉBEN élve...
Mondhatni, most "begyakorlás" van – talán ezért (is) nincs változás...

"Mi igazán lényegi, az csakis Tudatodban, benned.
Tudatodnak Eredendő Szabadsága a legfontosabb most, a MÁ-ba'...
Mert onnantól kezdve az Anyagba senki és semmi nem szabhat neked gátat!
S hogy ha örökké létező Lényed teljesen felszabadult Tudatodban-Tudatoddal éled,
akkor minden egyes Léted s Teredet úgy formálod s rendezed,
ahogy megírtad egykor Eredő Egy Képleted.."
(Horváth Krisztina)