2024-04-10

                         MOTTÓ: MAG-unkban LÉ-T-ezés..

Ma, kicsit késve bár, de MÚLva nem, jövök a Rituáléval – és milyen "jól tettem", hogy késtem, mert meg is érkezett a "katalizátor" (az "ész-közökön" túl), hogy miről is legyen szó a mai nap.

Nagyon nehéz néha szavakba önteni azt, ami jön, pláne akkor, amikor napokon keresztül ismétlődik az üzenet. Hogyan fogalmazzam, hogy ne legyen unalmas? Hova tegyem a fókuszt?

Tegnap este Horváth Krisztina diktálta be nekem régebbi, 2021-es írásait, és ahogy írtam egyiket a másik után, ugyanaz az érzet járt át, mikor az "észközök" üzenetei is mindig ugyanarról szólnak.Ezek az írások is mind "ismételték" önmagukat – mégis mindegyik MÁS volt.
Van az a közmondás ugye, hogy "ismétlés a TUDÁS ANYJA". Hmm..
NEM az APJA – hanem ANYJA!
Krisztina írásaiban IS mindig visszaköszön, hogy minden LÉTEZŐ ALAPJA A NŐ. Aki "ÖN-MAG"-unk. (ŐN-NŐ - oda-vissza EGY).
Ez igazából MAG-arul érthető meg, hisz a MAG-tudat = MAG-tudás = EREDŐ LÉT-ező ŐN-NŐ-s-ÉG-ünk. Mely NŐ-s-ÉG MIND-ÉN-KI-BEN JELEN van. KI és BE.MIND. ÉN. JEL és ÉN.
Mert a "JEL" bennünk...
No, ezért MAG-ikus a MAG-ar nyelv...
Ráadásul mindezt alátámasztják a SZÁM-OK is, hiszen ha minden EGY, akkor nem mondhat mást, mint a NYELV. SZÁM – az "ÉN SZÁM"-(á)ból ERED a SZÓ és a SZÁM.
EGY SZER-ű-EN zseniális...

Van olyan egyiptomi kép, amin "SÓKAR" nevű "gyógyító" vagy mumifikáló "hátratolja" a halott nyelvét, hogy az "ÁR-AM"-lásnak szabad utat engedjen. (Állítólag élve is megcsinálható, mint "beavatás"... De kinek kell ilyen beavatás?? Aki már AKARATTAL akar tudni és nem MAG-ától ébred MAGÁRA...) Nos, ez a jelenet (Kék vér könyvekben megtalálható) már a SÜLLYEDT tudatot idézi, amikor azért kell a nyelvet hátratolni, hogy NE ZAVARJA AZ ÁRAMLÁST. Amikor a nyelv már SZÉT-VÁLASZT és nem ÖSSZEKÖT.
Valaha EGYNYELVŰ volt a világ. Azaz, mindenkinek EGY-ÉRTEL(E)MŰ volt a kimondott szó és nem voltak még olyanok, akik "NEM"-esedett "TAGADÓ" szándékok mentén "FÉL-retekerték" volna az EGY (közös) ÉRT-ELEMET... JELENÜNK-ben, a KOR-KÖR-váltásban, a MAG-unkra ÉBREDÉSben, a TUDATUNK EMLÉKEZETÉNEK ÉLETRE KELTÉSÉBEN újra az az IRÁNY, a KI-ÚT, hogy KÖZ-ŐS NYELVET beszéljünk. Földi szinten ez nem lehet más, mint a MAG-nyelv, de ehhez előbb az "ÉG-i" szintnek kell össze-HANG-olódnia. "ÉG A HÁZAD IDE-KI".Ha a HAZÁD AZ ÉG, akkor annak TÜKRE, TŰ-KÖRE is ÉGI lesz, mint HÁZAD és nem lesz "VAK-FOLTOS"...

Amikor a TISZT-ulás útjára lép valaki (és elkezdi élni a "3T"-t), először nagy HANG-ulatingadozásokat él meg. FENT és LENT.ÁT-éli, szó szerint ÁT-megy "ÉLVE" a SZÉL-sőségek közötti teljes skálán. De miért? Mert így tudja TUDATOSÍTANI a "FESZ-TÁV"-ot, érzékelni, hogy mi kelt FESZÜLTSÉGET és megélni, hogy HOL VAN A CSEND, a nyugalom....
Ahogy erősödik a MAG-tudat, úgy "szűkül" be ez a "fesztáv" és úgy lesz a "KÖZ-ÉP-ÉRT-ÉK" hangja egyre tisztább. Azt vesszük észre, hogy egyre többször "H-IDEGEN" hagy minket mindaz, ami "IDEGEN". Amivel nem tudunk összerezegni. Már nem zökkent ki, mert LÁTJUK A MÁSIKAT – a MÁS SÍK-ot. Mi RÁLÁTUNK – de ő NEM LÁT FEL. Mert csak horizontálisan tud KÖR-BE-nézni. Ő még nem RÁ-LÁT, hanem "KÖRBE NÉZ".
Ugye, érthető a különbség?

Minél MAG-OS-abb a LÁTÁS (és itt most NEM TÉR-beliségről van szó, hisz magasság nincs,
CSAK M-ÉJ-s-ÉG van!!), annál TISZTÁBB a BELSŐ HANG és annál kevésbé szednek szét érzelmek.
El lehet jutni a teljes CSEND és SEM-LÉG-es-ÉG állapotába.
Ez először furcsa, mert olyan, mintha az ember "üres" lenne, érzések és "EGYÜTTÉRZÉSEK" nélküli. De ez ÍGY JÓ"!! Mert az "együttérzés" az emberi létforma egyik legnagyobb csapdája, ami nagyon FÉL-re tud vezetni, ha valaki NINCS TISZTÁBAN a működés LÉNYEGÉVEL!
Az ÉRzELEM "tompítja" a TUDATOSSÁGOT – a TUDATOSSÁG azonban FELÜLEMEL az érzelmeken és ÉLESÍTI AZ ÉRZÉKELÉST.
Érzékelés és Érzelem – KÉT KÜLÖNBÖZŐ FOGALOM!
Tehát, ha azt érezzük, hogy "kiürültünk", hogy "nincsenek érzelmeink" – viszont JELEN vagyunk a JELEKNEK és tűpontosan érzékeljük, hogy mi van BENT és KINT, nos akkor vagyunk IS-TEN-MAG-unkban, EREDŐ lénységünkben és nem a KI-VET-ülésünkben...