2023-08-19

                  MOTTÓ: VÉG ÉS/VAGY VÉG-TELENSÉG?

MA megint hozok egy írást HORVÁTH KRISZTINÁTÓL.... merengésre...

Megérint a Végtelenség, e vég nélküli KÉP-telenség...
Egy lépésben, egy élményben, terek nélküli időtlenségben..
Egy tovatűnt pillanat, mely a VAN-ságban egyszerre mindent megmutat..
Hol a látható és láthatatlan egybeolvad a pillanatban...
Kint és Bent, Lent és Fent,
Egy az Egy-ben benne zeng..
Hol Valóságok látomása s Látomások valós-ága..
Benne megélések sokasága..
Valóságnak IGAz Ága...
Tudatodnak a Végtelen EGy-be tágulása..
Egybekélt derengések..
Ész nélküli tiszta képek.
S kép nélküli megérzések..
Határtalan HATÁR talan..
Hol az Ellentétek EGY-bekélnek s szerelemben mendegélnek..
Hol tisztaságnak tiszta ága megnyílik az ÉJ-szakába..
Éjsötétben az EGy-ben állva, Világosság gyúl a MÁ-ba'..
Hol Fény és Sötét Egy VILÁGBa'..
Hol nincs különbség, de nem is egyforma minden..
Hisz, itt már forma nélküli minden, mi Mind Egy.
Hol hullám a hullámban, dallam a dallamban...
S csak egyetlen egy HANG van, mi benned a legnagyobb dallam – MA..
Ez legbensőbb Csendednek hangja, mely a leghangosabb hangtalan zengés..
Melyben benne él minden egyes rezgés..
Hol a legtávolabb a legközelebb egyben..
Melyben csakis az ÉLET van..
Nincs több látomás, csak Éber Álmodás,
mely EGy az EGy-ben Benned...