2024-11-21

                        MOTTÓ: MEGTESTESÜLÉSEK... 

A tegnapi nap valóban érdekes dolgokat hozott a "haláli" megélések mentén, kinek álomban, kinek belső "koppanások" által, mikor mint villanófényben, úgy kerülnek megvilágításba az egymáshoz illeszkedő mozaikok, részletek, egységes képbe és összefüggésekbe állva..
NAGYON FONTOSAK ezek a momentumok, mikor MEGÉRTJÜK, hogy SEMMI nem történt eddig az életünkben hiába, hogy mindennek megvan az értelme a rákövetkező történések és megélések vonalában. Ilyenkor válik egyértelművé egy irány, hogy nem véletlenül és cikk-cakkban vagyunk itt, csak úgy, csapongva, ahogy a pillanatnyi szédületünk épp elsodor valamerre.
"SZIGORÚ" és KÖVETKEZETES LOGIKÁBAN történik minden, ami a SORSUNKAT JELLEMZI!

Visszatérő "vita"-téma mindig a szabad akarat, a gondolataink általi teremtés, a sorsút megváltoztatásának a lehetősége, hogy "semmi nincs kőbe vésve" és mindig minden megváltoztatható, ha a gondolkodásunkat megváltoztatjuk...

NOS, EZ (újra mondom): NEM IGAZ!!!
NINCS SZABAD AKARAT és NINCS MEGVÁLTOZTATHATÓ SORS. Még akkor sem, ha valakinek megváltozik gyökerestől a világlátása és gondolkodása. A SORSA AKKOR IS "KŐBE VÉSETT", hisz a "KOCKA EL VAN VETVE" – csak az, hogy HOGYAN ÉLI MEG, hogy az ADOTT SORS MINŐSÉGE MILYEN, az a SZABAD választás kategóriája.

Például – most egyik tanítványom sorsából kiindulva - , ha neki a sorsában benne van a gyermekének az elvesztése, akkor meg is fog történni!! A nagy kérdés az, hogy MIÉRT VAN BENNE A SORSÁBAN?? Mert ez a gyerek és az ő ELŐZETES SZÖVETSÉGE nélkül NEM LEHETSÉGES!
Tehát mindenképp ÉBRESZTÉS, TANÍTÁS, BEAVATÁS, ÁTLÉNYEGÜLÉS, ÁTFORDULÁS az a CÉL, ami miatt a MEGÉLÉS megtörténik. Ahogy a tanítványom esetében is történt. Megtapasztalni, hogy milyen EMBERKÉNT megélni egy ilyen történést, és milyen MAGOS TUDATTAL. Ha ő ugyanis ÉREZVE ÉRTI ÉS TUDJA a különbséget, akkor lehet ő majd MÁSOK HITELES tanítója, gyógyítója, ébresztője, akik MÁS OKBÓL élnek meg majd hasonló helyzetet.
CÉL és OK nélkül nem történik semmi.
De a CÉL és az OK NEM ITT születik az anyagban.
Az anyagban CSAK MEGTESTESÜL a CÉL és az OK.
Ami MEGTESTESÜL, az már KÉSZEN VAN. Legfeljebb csak nem látható. De amikor "idő és tér EGy-beÉR", akkor majd igen. Ez a SZÜLETÉS.
De a születéssel igazából csak egy VISSZASZÁMLÁLÁS INDUL – tehát nem a születéssel kezdődik az "élet", hanem a születéssel "LÉ-pünk ki a TEREMTŐ mivoltból" és válunk "TEREMTETTÉ", "VÉG"-re-HAJT-óvá", aki VÉG-hez viszi, amit MEGTEREMTETT.

Amikor a LÁTHATÓ világban, a teremtett minőségben elvesztjük a FONAL-alat, amikor NEM ÉRTJÜK a dolgokat, akkor nyúlunk "ÉSZ-KÖZ"-ök után, mely ÉSZ-KÖZ-ök olyan ESZKÖZÖK, amik összekötik az ÉSZT (az emberit) az ÉRT-ELEM-mel az ÉRZÉKELÉSEN keresztül. Az ÉSZ-KÖZÖK soha nem az emberi elmével állnak kapcsolatban, hanem a LÁTHATATLAN TARTOMÁNY REZGÉSÉVEL. Annak az információit küldik. A megértésben, az értelmezésben természetesen el lehet csúszni, leginkább akkor, mikor az ELME bekapcsol, ezért nem való az "agyasoknak", a "realistáknak", az "anyagba merülteknek". Ugyanis az ÉRTÉS ALAPJA AZ ÉRZÉKELÉS. Ha nincs ráérzés, nincs megértés.
Mert MINDENNEK ALAPJA AZ ÉRZŐ ÉRZÉKELÉS, mely ugyebár "Hold-minőség" és nem "Napos", tehát a Nőséggel kapcsolódó és nem férfi-képesség. Miért nem? Mert a nőknek az agya EGYSÉGBEN lát és működik, míg a férfiaké féltekékben. Ezért van az ő értelmezésükben MINDIG valamilyen ELCSÚSZÁS. Hol erre, hol arra...

De miért jövök most az észközökkel? Leginkább a KÁRTYÁKKAL? Azért, mert aki RENDSZERESEN dolgozik velük, mások javára és tenmaga okulására, az LÁTJA és TUDJA, mert TAPASZTALJA IS, hogy MINDIG MEGÍRT ÚTON JÁR MINDENKI, amihez MEGÍRT a KINT is, a SZÍNPAD, a külvilág IS.
Akinek pedig "LÁTÁSA" is van mindehhez, tudja nagyon jól, hogy minden sík EGYSZERRE ITT VAN, benne minden TÖRTÉNÉS, amik ráadásul mind ILLÚZIÓK... De ebbe most mélyebben már nem kívánnék belemenni....

A lényeg az ITT és MOST-ban a MEGÉLÉS.
MEGÉLÉSE annak, ami katalizátorként a KINT-ből HAT RÁNK, mert ezek a katalizációk ÉBRESZTIK az ALVÓ BELSŐ ÉNT. Vagy legalábbis a még alvó RÉSZÉT...
Ahogy ÉBRED a BENSŐ ÉN – úgy VÁLTOZIK a MINŐSÉGÜNK, a REZGÉSÜNK és e megváltozott rezgés lesz az, ami LEÉPÍTI, KIZÁRJA, ELTÜNTETI mindazt a "MÁS-SÍK" rezgést a TERÜNKBŐL, mely velünk már nem kompatibilis. Ez a folyamat szakaszos, mely szakaszok "meredeksége" eltérő. Az utolsó stáció, mikor EGYSÉGBE KELÜNK tenmagunk TELJESSÉGÉVEL és TELJESSÉGÉBEN. Amikor felismerjük, hogy mindenki CSAK KÍSÉRŐ mellettünk, senki nem a "függelékünk", a tulajdonunk, sem "ragadványunk". Akik még "nagy szerelemben" vannak valaki MÁSSAL, ők még a teremtett létben ragadtak. A SZERELEM az EGYSÉG ENERGIÁJA és EREJE, ezért tud EGYSÉGESÍTENI. De NEM ragasztani!

Az IGAZI ÚJ ÚT és ÚJ MINŐSÉG, mikor már TEN-MAG-unkkal EGYSÉGBEN, SZERELEMBEN tudunk létezni. Ez MAGA A TEREMTŐ MINŐSÉG. Aki ebben létezik, annak "nincs jövője", nem is lehet megjósolni, mert számára a PILLANAT A LÉTEZŐ, ami pedig CSAKIS "IO", MÁGUSI LÉT-ELEM...

Ez a létezés, pontosabban ENNEK MEGTESTEÜLÉSE veszi immár kezdetét, most még, eleinte, csak halványan, "botladozva", ahogy a kisgyerek megtanulni járni, aztán majd egyre MAG-a-BIZTOS-abban...
De!!! Ezek a lépések NEM A KINT MEGVÁLTOZTATÁSÁT hivatottak szolgálni – hanem BENSŐ LÉNYSÉGÜNK megélését. Mivel az ÉLET BENT VAN – és nem KINT!
Ennek felismerése a TELJES FORDULÓPONT, kilépve minden maszlagból...