2026-05-08

MOTTÓ: ÖN-ÉRTÉK-ÉLÉS
Mennyien éljük
ÖNNÖN ÉRTÉKÜNKET?
Mennyien tudjuk ÖNNÖN ÉRTÉKÜNKET?
Mennyien vagyun tisztában ÖNNÖN ÉRTÉKÜNKKEL?
Hogy MIT ÉRÜNK?
És a leglényegesebb kérdés: KINEK A SZEMÉBEN?
Kinek a szemével látjuk magunkat? KI LÁTTAT minket magunknak olyannak, amilyenek
épp vagyunk? Olyanok vagyunk-e valóban, mint amilyennek láttatnak vagy láttatni
akarnak minket?
Az ÖN-ÉRTÉK-TUDAT
egy olyan HOZOTT "ANYAG", amit lehet altatni bizonyos befolyások hatására, de
igazából elnyomni lehetetlen. Mindig fel fog jönni. És utat törni magának.
Ahogy minden "fekete bárány" utat tör magának.
Sokszor elmondom,
hogy amit én "művelek", az nem más, mint a NÉZŐPONT, a LÁTÁSMÓD
megváltoztatása. De addig nem fogja senki a világot körülötte másképp látni és
megérteni, amíg SAJÁT MAGÁVAL nem kerül tisztába! Amíg önmagát nem kezdi el
MÁSKÉPP látni.
Vagy végre "ÉRTÉKÉN KEZELNI".
Sokan panaszkodnak
a környezet, leginkább a család elnyomására.
Ilyenkor szoktam elmondani: minden elnyomáshoz kettő kell. Aki csinálja és aki
hagyja.
Mi a válasz? "JÓ, DE...."
Az elnyomás is egyébként egy ESZKÖZ az ÖNÉRTÉKELÉS működésbe hozásához.
Akinek VAN, akiben EGÉSZ(séges) az ÖN-ÉRTÉK-TUDAT, azt érdekes módon senki nem
nyomja el. Mert nem is vonza magához az ilyen helyzetet! Miért is vonzaná, ha NINCS
DOLGA VELE?
Csak az van egy adott játszmában, akinek a játszmában valamit meg KELL
tanulnia.
SAJÁT ÉRDEKÉBEN.
SAJÁT maga ÉRTÉKELÉSÉHEZ.
Vajon miért van
ma annyi nárcisztikus hajlamú ember? Mert alapvetően belül tele vannak
KISEBBSÉGI ÉRZÉSSEL, FÉLELEMMEL, mégpedig a NEM ELFOGADÁS félelmével. MERT ÜRESEK.
Felvesznek
hát egy nagyon erős kontroll-kényszerességet, úgy önmagukkal, mint a
környezetükkel szemben. Minden pillanatban rettegnek, hogy gyengének
látszódhatnak – ezért keresik a gyengéket, hogy felettük uralmat gyakorolhassanak.
Erős egyéniséggel nem is próbálkoznak. Legfeljebb csak úgy, ahogy "möpöti" igyekszik
minden téren a "Főnibe" belerúgni. Mert a "halott oroszlán" már nem tud odacsapni.
Gondolja ő legalábbis. De legbelül ugyanolyan kicsi és nyüszítő, mint a Harry
Potter végén Voldemort az "átjáróban", a szék alatt..... De ez a jelenet is mit
célzott? Azt, hogy Harry SAJÁT EREJÉT, SAJÁT ÉRTÉKÉT LÁSSA MEG VÉGRE és engedje el a MÁSOK ÁLTAL RÁVETÍTETT ÖNKÉPET.
Azt mondják,
minden FEJBEN dől el.
NEM.
Minden a SZÍV-ben dől el. Mert az ÉRTÉK REND a szívben van. A fej csak a "gyakorlati
végrehajtó".
Akinek "NINCS SZÍVE", azaz nem érzékeli TEN-MAG-át, annak a FEJE bármikor MÁSOK
ÉRTÉKRENDJE SZERINT irányítható lesz. Mindig KIFELÉ fog figyelni, mindig azt
nézi, ki mit csinál, ki hol tart, vagy épp mi zajlik a világban. Mindig kell
neki alátámasztás, visszaigazolás, bizonyíték, bizonyítás, mindig kell neki
külső "megmondás". Az ilyenekből lesznek az ideális "csatornák", hisz SAJÁT
ÖNÁLLÓ ÉRZÉKELÉSÜK nincsen.
ÉRZÉKELÉS csakis ÉRTÉKTUDATTAL összefüggésben lehetséges.
Az ÉRTÉK-TUDAT nyitja meg az érzékelést és az érzékelés folyamatosan erősíti az
értéktudatot.
(Bár itt hozzátenném: az érzékelés minősége meg a TUDATSZINT FÜGGVÉNYE).
Az ÉRTÉKTUDAT tud a FEJBEN is rendet tartani: ZSIGERILEG megszűrve, a hamis elméleteket,
hiteket, téveszméket.
Minden jó tud
lenni valamire – ha hozzátesz TENMAGUNKRA ÉBREDÉSÉHEZ...

