2026-07-25

"SZÓLJ SZÁM!" 

"BESZÓL-OK"Nr. 22 – ÉRTEM?

Sárlélia írójának tegnapi posztjában a fő kérdés az volt: ÉRTEM-E, hogy MINDEN ÉRTEM?
Amikor nyakig ülünk egy adott helyzetben, akkor nem mindig értjük meg azonnal, hogy a veszteség is értem van. Mert valamire rámutat. Eddig miért nem? Miért épp most?

Tegnap nekem is betalált két "hókonvágás", amin elmerengtem, hogy ezt most miért is??
De aztán rájöttem. És ebben van a lényeg: felismeri-e az ember az OKOZATI összefüggéseket?
Nem a közvetlenül kiváltó ok eredményét, hanem az ODA VEZETŐ UTAT!

"Az elmúlt időszakban azt vettem észre, hogy a legjobb ötleteim nem akkor születtek, amikor görcsösen, elméleteket gyártva kerestem őket. Hanem amikor egyszer csak "beúsztak" a csendben" – írta Judit. Ez a mondata tökéletesen illeszkedik a "Csatornás" írásomhoz: akinek megvan BENT a TUDÁSA, ahhoz csak katalizátorok kellenek, amik felhúzzák a zsilipet, hogy elinduljanak a gondolatok…
És mindig elindulnak.
A gondolatok IS – a megoldások IS.

Na, meg a fenékbe billentések is.

Mindegyik eset az ÉRTÉK-kel áll összefüggésben.
TE MIRE TARTOD MAGADAT???
TE HOGYAN ÉRTÉKELED MAGADAT???
"DRÁGÁNAK" tartod magadat vagy "OLCSÓN" ADOD?
TUDOD, hogy TUDOD, vagy mástól várod el az útmutatást, az ötletelést? Átadod-e másnak a saját értékeidet, tudva, hogy másnak NEM FOGJA UGYANAZT JELENTENI, mint neked?

Itt mindig eszembe jut az egyház egyik legaljasabb "tanítása" az adományozások terén, hogy CSAK ANNAK VAN ÉRTÉKE, ha OLYAT ADSZ, ami SZÍVEDNEK KEDVES!
EZ NEM IGAZ!!! Ez a kijelentés csak arra jó, hogy kihúzzák az illetőből azt, ami NEKI ÉRTÉKES.
Mert így láthatóvá válik, hogy MI NEKI AZ ÉRTÉK!!! Sunyi, aljas módszer.
AMI NEKEM ÉRTÉK, az NEKEM ÉRTÉKES. És nem másnak. Adományozni különben is csak úgy érdemes, ha olyat adok, ami a MÁSIKNAK ÉRTÉK. Mert NEKI CSAK AKKOR lesz értékes az, amit kap!!

Egy biztos, nagyon fontos a SAJÁT ÉRTÉKEINK TISZTELETBEN TARTÁSA. Legyen az belső vagy külső. Hisz a külső úgyis a belsőből fakad.
Ha elkótyavetyéljük bármelyiket is, MÉG TÖBBET VESZÍTÜNK. Valahogy úgy fognak alakulni a dolgaink, hogy sorra jönnek a veszteségek. Soha nem kaptunk büntetést eddig? Majd most fogunk. Soha nem volt balesetünk? Majd most lesz. Nem nagy. Csak akkora, hogy a zsebünkbe kelljen nyúlni és annyit kivenni, ami legalább akkorára rúg, mint amennyit elherdáltunk.
Szerintem sokaknak ismerősek az ilyen helyzetek...

HA bármilyen okból kifolyólag is ÉRTÉKÜNK ALATT kezeljük magunkat, és indokalatlanul teszünk meg nagylelkű ajánlatokat, elindul a "KIÁRAMLÁS". Akkor kihúzza valami a zsebünkből pont azt a tételt, azt az összeget, amennyire leértékeltük magunkat.
Ebbe belefér az IDŐ/ENERGIA/PÉNZSZÓRÁS egyaránt. Ugrani másoknak úgy, hogy közben a SAJÁT DOLGAINKAT háttérbe szorítjuk: NEM LEHET! Visszaüt. A dupláját fogjuk elveszíteni.
Persze, majd visszajön, mert mindig minden megtérül: de akkor és ott fájni fog.
Miért?
Hogy ÉREZZEM és ÉRTSEM, hogy ÉRTEM és hogy MEGÉRTETTEM…