2023-02-15

                                MOTTÓ: "TÁVOLBAN EGY FEHÉR VITORLA..." 

Mennyien emlékeznek vajon még erre a regényre a korosztályomból? Iskolás koromban kötelező olvasmány volt nyárra, mint remekbe szabott "szovjet" irodalmi alkotás, de egyáltalán nem volt annyira "szovjet"... Sőt! Mára azonban már szinte semmire nem emlékszem a tartalomból, ellenben a címe szállóige lett..
Ezért nyúltam vissza hozzá - de nem magamtól tettem, hanem egyszerűen beugrott, ahogy a mottón gondolkodtam... 

Vajon VÁRUNK-E egy FEHÉR VITORLÁT, ami közeledik hozzánk, mint REMÉNY, ami meghozza a feloldást, a kiutat, a menekülést abból, amiben vagyunk?
Fürkésszük a jövőt? A horizontot? Hogy mit hoz a holnap? Át akarunk látni a FÁTYLON?
De MIÉRT akarunk ÁT-LÁT-ni? Mert FÉLÜNK a JELENTŐL?? És MIÉRT FÉLÜNK a jelentől??

(Jaj, ha már fátyol, akkor itt el kell meséljek egy tegnapi sztorit, hogy mennyire működnek a lelepleződések ... Elém került egy komment, aminek az írója a Rituálékat emlegeti, hogy mennyire unja már őket, különösen amikor a "hamis dalnokot" emlegetem... ja, meg hogy itt "csak tanulócsoport" maradt, "munkacsoport" helyett, és hogy ő ebben mennyire csalódott... Ja, meg, a "tanító szolgáló", akin idővel túl kell lépni...
Nos, ez a kommentelő és ahol kommentel és akit kommentel, együttesen már 1 éve ki vannak tiltva minden létező oldalamról. Tehát egyik SEM láthatja a Rituálékat!! Akkor mégis, hogyan tudják olvasni őket??
CSAK úgy, hogy RÁKERESNEK. Például a weboldalra...Ez még hagyján. De hogy egy-az-egyben KIVISZIK A WEBOLDALAM szövegét??? Mit IGAZOL vissza?? Pontosan azt, amiért mindig szólok: A VELEJÉIG HAMISSÁGOT!!!
A másik lehetőség a Rituálék olvasására, hogy valaki más "arcát" használják. Akárhogyan is nézem, mindenképp KERESNIÜK kell!! Nomármost: aki keres, az KÍVÁNCSI. De ha nem tetszik neki a Rituálé, akkor miért is keresi?? Minek is olvassa?? Csak hogy pletykálhasson??...Nohát... Én meg csak vigyorgok...Szépen húzzák alá a mondandómat ...
A másik: a "hamis dalnoko(ka)t" nem nevezem néven. Mégis mindig célba talál, hisz MAGÁRA veszi..
No kérem: van ugye a mondás az ingről, meg az öltözködésről.... JUPITER DOLGOZIK.. Ráadásul úgy "vetkőztet", úgy rántja le a fátylat, hogy a hamisak észre sem veszik, maguktól LÁTTATJÁK MAGUKAT ... Brilliáns. Tényleg!
Aztán a harmadik: van olyan is, aki tőlem veszi a KIFEJEZÉSTÁRAT (érzem-értem-élem, a "3T"-t és még van pár, ami egyértelműen tőlem ered), aztán mellét döngetve hirdeti magára nézve... Hol? A HAMIS DALNOKOK oldalain....Hát, AZONOS AZ AZONOSSAL TÁRSUL...Ennyi....
Én meg jót somolygok az isteni rendező rend-szerén...meg azon, hogy MINDIG ELÉM KERÜL, amikor a dolgaimmal visszaélnek... Ha élik, az öröm...De ha visszaélnek vele - az már hamisítás..De azt meg mindig megtudom...Csak idő kérdése..)

Visszatérve a Fátyol és a Vitorla témájához: a mai nap "feladata" azzal tisztába kerülni, hogy MIT VÁRUNK A JÖVŐTŐL?? Tudom, hogy vannak olyanok, akik a JELENBEN nehézségekkel küzdenek és természetesen a JÓRAFORDULÁSBAN bíznak - a JÖVŐBEN. Igen ám, de MI az a JÓ, amiben bíznak???
Például kigyógyulás egy betegségből? BIZTOS, hogy az a VALÓBAN JÓ?? Vagy sokkal jobb megoldás lenne a "lelépés"? Ha elengednénk? Ha hagynánk menni?....
Nem véletlenül emlegetem a Manifest c. sorozatot, mert tökéletesen bemutatja az "akaromból" eredő döntéseket, amikor a SAJÁT akaratunkból hozunk döntéseket a MÁSIK sorsát illetően. Ilyenkor bíráljuk felül a belső hangot, a súgást, a sugallatot, mert mi magunk félünk. MAGUNK félünk és MAGUNKAT féltjük.
Azt, hogy mit ÉL MEG a másik, bent, magában - NEM ÉREZZÜK, ezért nem is érthetjük. De kivetítjük rá a saját megéléseinket...Az ilyen esetekben "lép életbe a MÉRLEG JELE" - ami ugye egy hurok és alatta egy egyenes vonal rajzolata. Mit jelképez? Dönthetek másképp saját akaratomból, de az ÚTRÓL AKKOR SE TÉRHETEK LE. Legfeljebb csinálok egy "hurkot", egy kanyart, viszont úgyis vissza fogok állni oda, ahonnan a döntésem elterelt. VISSZA FOG TÉRNI ugyanaz a helyzet - csak MÁS VISZONYLATBAN.
Mit jelent ez?
A SORS MEGÍRT. MI írtuk meg magunknak, pontosabban MAG-unk írta meg nekünk... Tehát eltérni tőle nem lehet. Mit "lehet" akkor? A MEGÉLÉS MINŐSÉGÉN ÁLLÍTANI. Például: történik egy baleset a családban. Vagy valami betegség üti fel a fejét. ÉN HOGYAN ÁLLOK HOZZÁ? Kétségbeeséssel, pánikkal, vádlón a sors felé, vagy megnézem az OKOKAT, utána járok a MIÉRTEKNEK és ezek ismeretében, tudatában ÉLEM meg a helyzetet és OLDOM MEG, úgy, hogy az mindenkinek jó legyen?
Meglátom-e, hogy hol van az én szerepem a továbbiakat illetően és meglátom-e, hogy hol kell engednem, netán EL-engednem? 

A "Teremburán" ma két együttállás is van, mely a LÁTÁST és a NÉZÉST kapcsolja össze.
A NAP, ami a Fény, a NÉZÉS, a szemmel látható világ működtetője, egyre közelebb kerül Satanához. Természtesen nem "testközelbe", hanem a FÖLDRŐL NÉZVE egy TENGELYBE... Mit képvisel SATANA?
Az IDŐ és a TÉR átjáróját. A LÁTHATATLAN világ határát. Ahol a FÁTYOL libben....Vajon mit ENGED ÁT Satana ITT és MOST a FÉNYBE, hogy a szemünkkel is meglássuk???
Hamarosn megtudjuk...
A másik együttállás a NEPTUN és a VÉNUSZ között van. Ugyancsak a Földről nézve. Mit üzennek ők nekünk? A Neptunhoz kapcsolódik a KIFINOMULT ÉRZÉKELÉS, ő a "LÉ" áramoltatója. Mi van a LÉ-ben? "HAL".
Mit jelképez a "HAL"? A BŐSÉGET. Mi kapcsolódik a Vénuszhoz? A TEREM-t-Női minőség, mely maga a bőség. Azaz? Miképp tudjuk megélni a bőséget? Vagy a MEG-és KI-OLD-ásokat?
Csakis a kifinomult érzékeléseken keresztül. Mert mindig az ÉRZÉS adja meg az ÉRTÉS alapját...
Összegezve:
minden kérdésünkre a választ az ÉRZÉKELÉSEINK fogják MEGSÚGNI. Lehet, hogy a SZEMÜNKKEL meglátunk egy helyzetet, egy eseményt, egy történést, egy mondatot egy könyvben, egy jelenetet egy filmben.... de hogy MIÉRT látjuk meg és MI ÁLL ÖSSZE bennünk a látottak hatására az ÉRTÉS szintjén - nos, az csakis a belső érzékelés, a belső látás MINŐSÉGÉNEK a függvénye. 

Napunk angyala ma RAZIEL, aki a SZELLEMI MEGÉRTÉSBEN támogat bennünket - mindabban, ami a "fátyol", a "függöny mögött" húzódik... VILÁGOSSÁGba térhetnek titkok, megláthatjuk a "távolban a fehér vitorlát"...