2023-03-02

                            MOTTÓ: MINDEN ÉS SEMMI 

9.09-kor ülök neki megírni a mai penzumot – minő véletlenül persze - , mintegy megadva a "téma aláfestését", mivel a 9 a "nagy varázsszám", a "minden" és a "semmi"... Tele vagyok vagy üres vagyok?
MÉG üres vagyok vagy MÁR üres vagyok?...

A minap olvastam egy rímelő verselő írását (mert mindig minden elém jön, amiről tudnom kell), amiben arra hívja fel a figyelmet, hogy ne hallgassunk a spiri masszára, meg a "nagy" megmondó emberekre, hanem csakis a belső szívhangunkra, mert ott az igazság. Nos, ez ÍGY elolvasva stimmt. DE!!! Ami NEM STIMMT: hogy KINEK A SZÁJÁBÓL hangzik el!! Mert ki is mondja ezt? Az, akinek NULLA TUDÁSA és TAPASZTALATA VAN! Aki csak VESZI ÉS VISZI mások tudását – hisz minden elhangzott szó kint van a "mátrixban", a holohálón, tehát leszedhető. Remekül lehet más ruhájában pompázni és eladni, hogy az "enyém", minden önálló indikáció nélkül. Még akkor is, ha kiírja "magamból írok magamról". Hát, na....ehhez meg nincs is mit hozzátenni.. Egyébként meg nem ismerős a mondat? Mert, "ha jól emlékszem", én vettem számra a spirivilág szintjét, csakhogy megfelelő TUDÁSRA alapozva!!
De hogyan jön ez most a 9-hez?
Úgy, hogy tipikus példa a MÉG ÜRES és MÁR ÜRES MINŐSÉGRE. Van az a típus, aki ÜRES HORDÓKÉNT kiabál és úgy kong visszhangot verve, és van, aki MÁR KIÜRÍTETTE A HORDÓT, mert "ELÉG VOLT" és nem kell neki új tartalom, mert már MIND-ÉN-en túl van...
Ide betűznék egy kis szám-mágiát: Az 1 és a 9 = 1. Ugyanaz és mégsem.
Az 1 = az ÉN-ben a TELJESSÉG, a 9 = ÉN a TELJESSÉGBEN. Az 1-ben még az ÉN van elől (nagyok sok előadóban tökéletesen megnyílvánuló, hogy a tudást csakis a maga-meg-mutogatásra használja), a 9-ben már az én feloldódik a teljességben (ezek azok az előadók, akik magukat adják a tudás átadására..).
Nem mindegy a SZÍN-VONAL! És természetesen a hatás, így az eredményesség sem! 

 Ki miben VESZIK EL? Ki mit lát meg? 

Ma "tolvajos" napunk van. Mit csinál a tolvaj? LOP. VISZ. "ÉN"-gedély nélkül. Hozzájárulás nélkül.
Az ÉN nem ad hozzájárulást, de a tolvaj sem járul hozzá semmihez. Nem kér, hanem ELVESZ. Nem ad semmit cserébe, csak vesz és visz. De aki elvesz, az EL-VÉSZ. Magyar nyelv mágiája: minden benne van.... Így saját magának lesz az ELVESZEJTŐJE és végső VESZTESE is. Ráadásul FONDORLATOS, hisz anélkül nem megy a lopás... Aki pedig fondorlatos, az még csak véletlenül sem EGYENES. Gondoljunk bele itt a betűvetésbe, az írásokba. Nekünk van az egyszerű rovásunk. Aztán van az indiai kanyargás..... Mit akarnak nekünk a nyakunkba önteni állandóan? És miért is?? Mi közünk nekünk ahhoz a világhoz?? Ahol a képmutatás az élet alapja? A hamisság? (Na, erre most rátüsszentettem, nem is egyszer, kétszer!!... Mondhatni, nincs kérdésem..)
Aki tehát EGYENES, az tudja az utat (na, erre is rátüsszentettem...). Nem vesz el – ezért nem is VÉSZ EL.
Tud KÉRNI, mert aki kér, annak adatik. Mindig. (Megint tüsszentés... nem tudom, mi van ma!! )
Jézus is erre tanított minket.
De kérni tudni kell. Mert nem mindegy, hogy MIT! Ahhoz, hogy lássuk, mit – ahhoz ki kell lépnünk a RÉSZLETEK fogságából, amikbe nagyon bele tudunk veszni...Mik lehetnek ilyen részletek? Például megszokott RUTINOK. Mondjuk minden reggel mantrázunk egy szép imát, vagy este hálát adunk. És szentül hisszük, hogy most milyen jót teszünk magunkkal, magunknak. Aztán meg jönnek ilyen-olyan zaklatott álmok.. Akkor mi van a mantránkkal??
Nos, ezek egytől egyig BELÉNK RAGADT MŰ-viségek. CSAK A VALLÁSOK NYOMATJÁK AZ IMÁKAT. Mert tudják, hogy a szó= MÁGIA. Igen ám, csak egyet felejtenek el: a szó az EGO "tartozéka" és NEM A LÉLEK SAJÁTJA. AZ ELME ESZKÖZE, tehát az ELMÉNEK IS SZÓLÓ!! Tehát, ha a lélek EGYBEN van TEN-MAG-ával, REND-ben van és HARMONIÁBAN, semmi szüksége nincs különböző visszaigazolásokra, megerősítésekre. Nyugodtan el lehet engedni őket, mert KÖTŐFÉKKÉ VÁLNAK RAJTUNK.
Megint: ha valamibe BELEVESZTÜNK és nem látjuk a kiutat: KÉRJ - és megadatik!
Ennyire EGY-SZER-ű...

Ugyanígy bármely megszokás, rítus is lehet kötőfék rajtunk. Még akkor is, ha JÓL ÉREZZÜK magunkat tőle. Iktassunk be napokat, amikor egészen MÁSKÉPP alakítjuk a megszokott sorrendeket!! Hogyan érezzük magunkat ettől? "Minden mindegy"-ként éljük meg? Akkor JÓ! De ha hiányérzetünk van, ha szenvedünk alatta, akkor van mit és miért gyakorolni...Most biztosan lesz olyan, aki megkérdezi, és a "Reggeli Rituálé nem kötés"? "Nem egy megszokást generáló rítus?" Mondhatni igen IS, meg nem IS. Azért nem egyenlő a napi rítusainkkal, mert ebben a KOZMOSZ NAPI ÜZENETE kerül lehívásra és megszólításra... Természetesen el lehet jutni arra fokra, hogy erre "zsigerből ráérzünk", de amíg nem megy, addig használjuk az eszközöket.. Hisz azért vannak...

Visszatérve és zárva a 9-el: a 9 a teljességnek az az állapota, mikor MINDEN MINDEGY. Mikor MIND ÉN MIND EGY. Ez a KÉK-ség, az ODA-VISSZA EGY teljes minősége.... Ide igyekszünk KÖZ-ŐS-en el-és visszajutni...

Ma JUPITER-VÉNUSZ és MERKÚR-SATANA együttállás van a bolygótársaknál.
SATANA mint tudjuk a IDŐ és TÉR kapuja, a MERKÚR a gyermek, a megújulás képviselője. Nos, azt hiszem a "TOLVAJ" itt érhető tetten: mert egészen biztosan VISZ, VESZ és VÉSZ... de helyette HOZ is ÚJAT IS! Meglepetést.....
JUPITER és VÉNUSZ együtt a 9-es TELJESSÉGÉRŐL és a TISZTA MINŐSÉGRŐL gondoskodnak. Csak a TISZTA IGAZSÁG kaphat "zöld" utat, a hamisság minden téren elveszejti tenmagát....(És ez már nap mint nap tapintható!!!)
Napnyugta után érdemes lesz felnézni az égre: már tegnap is szép látvány volt a két csillogó bolygó látványa, most méginkább az lesz!! Jól élvezzük ki, mert legközelebb ilyen együttállás 2025 augusztusában várható, de akkor a NAP előtt térnek nyugovóra, tehát nem lesznek láthatók... Csak a lelki szemeinknek ....

Napunk angyala még mindig JEREMIEL, aki arról üzen: VÉGE A NEHÉZSÉGEKNEK....Igen: de magunknak kell letenni és elengedni a magunk nehezékeit... Engedjük be most a "tolvajt", hadd vigye, amit vinni akar és figyeljünk, hogy mi az, amit hoz....