2023-03-11

                                       MOTTÓ: "DICS"...

Pont-pont-pont... bármit tehetünk utána: dícs-éret, dics-fény, dics-őség... és még tagolhatjuk is az egyes szavakat, hogy el-ÉR-t hozzánk a dics, meg-ÉR-ettünk a dicsre, "fényessé" váltunk, azaz láthatóvá, mindabban, amit elértünk, amiért megdolgoztunk és ezáltal magunknak is dics-Ő-vé lettünk...
Mert megérdemeljük...

Kellenek az ilyen napok. Mikor learatjuk mindazt, amiért megdolgoztunk. Ha soha nincs aratás, akkor minek a vetés? Szép, szép mindig benne lenni a pillanatban, de azért van IRÁNYA a dolgainknak, amíg benne vagyunk a Test, a Fény, a 3D (illetve 6D) kiterjedésében. (Miért 6D? Ilyenkor szoktam jókat röhögni, mert mindig eszembe jutnak a spirimakik okoskodásai, akik állandóan a 6D felé igyekeznek és közben annyi eszük nincs, mint egy marék bolhának, hogy csak egy kicsit is gondolkodjanak!! Mert mi a "D"? KITERJEDÉS. És mennyi irány, kiterjedés van ITT a Térben? 6. No, EEEZ a "6 alom", melyet "uralni" akarunk: előttem-mögöttem, alattam-felettem, jobbra-balra... Ennnnyyyyiiii....)
Tehát, IRÁNYA van a dolgainknak, melyek közül preferáljuk az ELŐRE-t és a FEL-t, de azért nem árt KÖRBE-nézni és a talpunk alá is, mert a nagy felfelé tekintésben a végén pofára is eshetünk egy jól elhelyzett "botlókőben"...
Amikor vezetni tanultam, pontosabban "újra" vezetni tanultam sok év kihagyás után, "azuram" volt az "edzőm". Alaptézise volt, és minden alkalommal elmondta: az egész fejed legyen egy SZEM és egy FÜL! Mindent látnod kell, mi történik előtted, mögötted és oldalt. Sőt! A biciklis, vagy gyalogos testtartásából, a másik autó mozgásából látnod kell, mire készül... Tehát, mire tanított már akkor? Az érzékelésre, hisz az érzékelés a LÁTÁS alapja. Mélyen belém vésődött a lecke és azóta is élem... Nem mondom, hogy nem voltak "megszakítások", mikor kinyitottam egy biciklis elé az ajtót vagy nem durrantam bele az előttem araszoló kocsisorba, mert nem vettem figyelembe a tehetetlenségi nyomatékot... de ezek mind a még meglévő tapasztalati hiányosságaimat hivatottak kiegészíteni. Egy életre megjegyeztem a visszapillantó használatát kiszállás előtt vagy azt, hogy hiába zöld elől a lámpa, a kocsisor indulása sokkal lassúbb, mint az "elvárható lenne"...
Tehát, az IRÁNYOKAT mindig tiszteletben kell tartani és FIGYELNI rájuk. Mind a 6 felé...
Konklúzió?
Minden "balhé" értünk van. És ha kisebb kárból megtanuljuk a LECKÉT, akkor később learathatjuk a babérokat...

A napi hatások tekintetében sokszor elmondom, hogy nem mindig az van, ami a "Teremburán" szemmel látható, hanem "hátulról" jön, a láthatatlan – de annál inkább ÉRZÉKELHETŐ - tartományból a "feladat". Vagy épp a "jutalom". Ezt a GYEREKEK is megérzik. Mert EZZEL vannak ők is valójában összehangolva. Tegnap ugye egy kellemes, laza, könnyed nap vala. Este mesélte a nagylányom, hogy a legidősebb unokám közölte: ma olyan jó kedve van - mert hogy milyen jót aludt délután -, és ezért ő ma mindenben segít! És lőn! Összerakodott, az anyjának a keze alá dolgozott, beágyazott, a játékokat glédába sorakoztatta, kedves volt, udvarias és illedelmes – és mindezt vidáman, jókedvvel! És teljes tudatossággal....(Reméljük, megmarad mára is és a viharos szél nem zilálja szét a felhangoltságát......)

Szóval veregessük meg a vállunkat, ha BETELJESEDETT egy cél, egy vágy, de tudjunk mindjárt tovább is lépni. Beragadni semmibe nem jó, se a lehangoltságba, se a felhangoltságba. Most lehet, ellentmondásosnak tűnik mindazzal, amit mondani szoktam: de a FELHANGOLT állapot nem jelenti ugyanazt a felhangoltságot, ami a DICS-csel jár együtt... Az a FELHANGOLT állapot, amiről beszélni, írni szoktam, az a CSEND BÉKÉJE és NYUGALMA, melyet áthat a BÉKÉS ÖRÖMLÉT. Ebben nincsenek szélsőségek, ez a SZER ELEM TUDATA....
(ami NEM EGYENLŐ a nyálas ringatós, "feltétel nélküli szeretettel, amit a "fényimádó" spiriegok tolnak)

Tehát, élvezzük a napot, legyünk ÖRÖM-ben, jutalmazzuk meg magunkat a beteljesített, jól teljesített utunkért, ha látva látjuk, honnan-hová jutottunk el, mit sikerült magunkból kiégetni, letenni, hátrahagyni, mivé lettünk az ITT és MOST-ban....

Napunk angyala SANDALPHON, aki a beteljesülés angyala... Nem kell álszerénynek lennünk, főleg nem "szolgainak"! Senki nem szolga és senkit nem szolgálunk. Legfeljebb segítünk, ha valaki kéri. Pont.... Tudjunk adni és elfogadni – persze, itt is súlyozva...de ebbe már nem megyek bele...Élvezzük a napot, még akkor is, ha hideg szelek fújnak... Legyünk "ELEVEN"-ek, ha már 11-e van ....