2026-06-06

"SZÓLJ SZÁM".... 

"Beszól-OK" Nr.9.1...

MÉG MINDIG A ROVÁSRÓL...

Mai témám, folytatva a ROVÁS elemzését, Juhász Zsolt és az ő magyar nyelvvel kapcsolatos ESZME-FUTTATÁSAI.
Igen: ő szó szerint "futtatja" az eszmét, beleszuszakol "kozmikusnak" nevezett tudást egy olyan írásképbe, amivel köszönő viszonyban sincs.

Az én "zsigeri" érzetem a rovásra mindig az "üres" jelzést adta. Hiába rugaszkodtam neki többször is, az érzetem mindig "nullás" maradt. TÖLTET NÉLKÜLI.

Mióta tanítom a SZÁM-OK-at és a NYELV-et, azóta pedig már TUDOM is, hogy MIÉRT..

Érdekes, hogy 20-30 évvel ezelőtt még TILOS volt a rovással foglalkozni. Üldözte a hatalom azokat, akik ebbe a témába akartak belemerülni.
Miért is? Mert az ŐSI MÚLTRA emlékeztetett.
Az ősi "DICSŐ" múltra. Az pedig hát maga volt a bűn ugyebár....
Aztán, ahogy "szabadultunk fel", úgy szabadult fel a rovással való foglalkozás lehetősége is.
És most hirtelen minden téren TÁMOGATÁST IS kapott!
Nem furcsa?
Megint tegyük fel a kérdést: KINEK AZ ÉRDEKE?
Kinek az érdekében??
TÉNYLEG IGAZ és HASZNOS LEHET A ROVÁS, ha a HATALOM már TÁMOGATJA???
Szólaljon meg a vészcsengő bennünk!
Lehet, hogy a sztrók gyógyításában eredményes MÓDSZER – de kozmikus tudást NEM AD ÁT!

A magyar nyelvben és a számokban rejlő "tulipáni" tudás a "latin" betűkkel és "arab" számokkal áll teljes összhangban.  Bennük és velük EGYSÉGES a TARTALOM ÉS A FORMA.
(Arról, hogy a latin mennyire "latin", lehetne vitát nyitni. Egy biztos: aki a "latinnak" nevezett betűket megalkotta, egészen biztos TUDTA MINDAZT, amit a NYELVÜNK MAGÁBAN FOGLAL, és amiről magam is beszélek. Ugyanígy, aki az "arab" számokat kitalálta.)

Az összes "nyelvész" a lineáris múlthoz, az "ősiséghez" kapcsolja nyelvünket, a védákhoz, a keleti nyelvekhez, a szanszkrithoz – amikhez NEKÜNK SEMMI KÖZÜNK NINCS!

Én  azt mondom: SOHA NEM LÉNYEG A MÚLT a NYELV szempontjából!
Nem az számít, hogy RÉGEN HOGYAN ÍRTAK!
Nem az számít, hogy RÉGEN HOGYAN EJTETTÉK A SZAVAKAT!
Az "ÉN" "A MOST"-ban ÉL.
Tehát, "A MOST"-ban ÉLEM MAGAMAT és magammal együtt a NYELVEMET.
A MOST-ban vagyok MAGYAR.
A MOST-ban beszélem a MAGYAR NYELVET.
Tehát, csakis a MOST-ban SZÁM-ít, mennyire SZÁM-ot TEVŐ, mennyire KIFEJEZŐ a beszélt NYELV(em)!
CSakis a MOST-ban számít, mennyire KÉP-es a KOZMIKUS TUDÁST ÁTADNI!
Benne van-e egyáltalán a KOZMIKUS LÉNYEG?
Ha igen, ha SZÁM és SZÓ ÖSSZHANGBAN vannak egymással az ITT és MOST-ban, akkor meg pláne teljesen felesleges a múltat kutatni!

A múlt amúgy is ILLÚZIÓ.
Valaki leírta.
VALAMIT LEÍRT.
A LINEARITÁS egy pontján.
De a TELJeSSÉGET írta-e le?
Közöm van-e NEKEM "AHHOZ" a PONTHOZ?
Látható-e a LINEÁRIS múltban egyáltalán a Teljesség?
Egyértelműen NEM.
A múltból legfeljebb annyi számít, ami BENNEM "zsigerig hatol". JEL-ezve azt, hogy nekem azzal "dolgom van". Az ITT és MOST-ban.
Ez lehet egy "tanítás", egy "feldolgozás", egy "tisztába tétel", egy "megértés" – de akkor is CSAK AZ EGY ÉN számára! Hisz minden TEN-MAG(AM)NAK szóló.
Mert ÉN ÉLEM az ÉLETEM.
MAGAM MAGAMAT...

Ugyanez érvényes a családi szálakra is – de az egy külön téma.

A lényeg most is: legyen valami bármennyire "hypolt", NE HAGYJUK MAGUNKAT MEGTÉVESZTENI!