2026-07-29

"SZÓLJ SZÁM!" 

"BESZÓL-OK" Nr. 24.... – JÓ LÉT

A JÓLÉTRŐL, pontosabban a JÓ LÉTRŐL nemrég már volt szó.
De mivel szembejött velem a Stollwerk családról szóló, a minap ajánlott 3 kötetes regényfolyamban is (azon belül annak a 3-ik kötetében), úgy vélem, véletlenek nincsenek, tehát tegyünk rá még egy hangsúlyt.
A könyv több helyen is idézi Nietschét, akinek nevéhez a "nemes egoizmust" kötik, mondván, az az igazán szabad ember, aki tisztában van önnön JÓL LÉTÉNEK fontosságával és tudja, miért elsődleges ez, mások jólétével szemben. Nietsche e jólét alatt nem a fizikai jólétet értette, nem a kényelmet, hanem a saját életért való felelősségvállalásból fakadóan elért JÓ LÉTET. Ami teljesen egyéni.

Én nem olvastam Nietschét, középiskolában pedig, amikor szóba került, nem épp a pozitívan értékelt filozófusok között emlegették, de amit az emberi szabadságról gondolt, az eléggé összecseng mindazzal, amit magam is szoktam mondogatni.
Nietzsche szerint a szabad ember nem a társadalom által diktált kényelmi jólétet keresi, hanem a saját belső erejének és értékeinek növelését, még akkor is, ha ez szenvedéssel jár.

Én nem hiszek a szenvedéselméletben, de az biztos, hogy leküzdendő akadályok nem véletlenül kerülnek az utunkba. Mindegyiknek megvan a maga feladata önmagunk EREJÉNEK és KÉPESSÉGEINEK megismerésében és alkalmazásában.

Én két évvel ezelőtt írtam egyik rituáléban:

"SAJÁT JÓ LÉTEMÉRT ÉN vagyok a FELELŐS. És senki más.
ÉN csak a SAJÁT JÓLÉTEMÉRT VAGYOK FELELŐS és SENKI MÁSÉÉRT!
Másnak én is CSAK katalizátor lehetek az Ő JÓ/JOBB LÉTÉÉRT – de FELELŐS?? SOHA!!!
Ha JÓL ÉLÜNK – JÓL HALUNK.
Jó lesz a BETAKAR-ás és a BETAKARÍTÁS..
A SZÁM-vetés, az el-SZÁM-olás..
Mert JÓ érzéssel leszünk – s a jó érzésben NINCS FÉLELEM!
Nincs beSZŰKülés, ezért nincs SZŰKÖLÉS sem... Sem SZORONGÁS.
A JÓ LÉT-ben áramlás van, BŐSÉG, HARMONIA, REND.
Nincs RÖG-eszme, ami RÖGHÖZ köt és nincs KÖTELÉK, ami lefogna.
Nincs RAGSZKODÁS, mert nincs félelem az ÖNÁLLÓSÁGTÓL.

Mi van helyette?
ÖRÖMLÉT... azaz "SZER ELEM", mely ETET.
De mindezt bent, magunkban kell ÉREZNÜNK ahhoz, hogy ÉLNI is tudjuk.
ITT és MOST.
Minden PILLANATBAN."

A JÓ LÉT tehát milyen?
ÖRÖM-TEL-I…
Örömmel TELjes.

A minap kérdezte valaki egy posztban, van-e különbség az ÖRÖM, az ELÉGEDETTSÉG és a NYUGALOM között? Azt válaszoltam, ÁRNYALATOKBAN.
Aztán eszembe jutott: aki ÖRÖMBEN van, az tudja, mi az elég, tehát ELÉGEDETT.
Az elégedett ember pedig nem hajt, nem futkos – mert NYUGALOMBAN VAN.
Tehát?
Az ÖRÖMLÉT minden további "minősítés" alapja…
EGyik következik a másikból…

Az ÖRÖMLÉT KÖNNYED. Aki ebben él, sokkal könnyebben tud ALKALMAZKODNI bármilyen helyzethez. MIért? Pont azért, mert NYUGALOMBAN van. És aki nyugalomban van, képes felismerni mindig a MEGNYUGTATÓ MEGOLDÁSOKAT.

Hogyan mondta O.V.?
"A lényeg az, hogy hogyan viszonyulunk ahhoz, ahogyan vagyunk".

Márpedig pont emiatt mindegy szinte, hogy mi van a külvilágban, mert legyen bármi is, azt senki nem tudja megmondani, HOGY "ÉN" HOGYAN FOGOK HOZZÁ VISZONYULNI!