2024-06-17
MOTTÓ: VÁLASZ(T)-ÚT
A múlt héten
megtörténtek KINT a választások, amiket a BENT indíttatása alapján tettünk meg.
(Már aki...)
Egész héten az eredmények elemzését
lehetett hallgatni. Amire rátett még egy lapáttal a junió a legfrisseb húzásával..
De, kérdezem én: ettől nekünk az "ITT ÉS MOST"-ban JOBB LETT?
Vagy csak még feszültebbek, nyugtalanabbak lettünk??
Meg tudunk MI bármit is oldani??
NEM.
"A zöm mégis rá van cuppanva a külvilág eseményeire. Persze nem véletlenül, hisz ez a
világunkat működtető
erőminőség célja. Legyél mindig KINT, koncentrálj arra, mi történik a
KÜLVILÁGBAN, hidd el, hogy a te saját jóléted a külvilág milyenségétől függ –
mert amíg EBBEN a HITBEN VAGY, addig elfelejted, hogy TE KI VAGY!!
Amikor eljön az utolsó óránk, akkor vajon mennyire lógunk kint a külvilágban?
Mennyire fontos, hogy ki acsarkodik kivel? Mennyire fontos az infláció, a
gazdaság, buddha vagy jehova? (A kisbetű tudatos...) Mennyire fontos bárkinek
is a VÉL-eménye? A vélekedése? A TANA?? A TANÍTÁSA?? Bárminemű TUDÁSA?? Hogy
van-e kvantum vagy nincs? Vannak-e hüllők vagy nincsenek? Mi az egyetlen fontos
ebben az órában? Az ÉN MINŐSÉGE!!
A TUDAT minősége! A MAG-LÁTÁS minősége!
Miből gondoljuk, hogy az életünk TÖBBI ÓRÁJÁBAN NEM UGYANEZ a LEGFONTOSABB???" –
írtam mindezt 1 évvel ezelőtt a Reggeli Rituáléban, amit újra egy kedves olvasó
jóvoltából volt szerencsém meglátni.
VÁLTOZOTT 1 ÉV ALATT BÁRMI IS??
NEM.
Miért nem?
Mert a KÜLVILÁG ÚTJA ADOTT. KÉSZ. Ami SZÉK-EL. És ami SZÉK-el, az "ÜL".
Szoktuk is kérdezni? Akkor "ÜL" a téma?
Mert ami ÜL az VALÓS!!
Mindig mondom: EZÉRT JÓSOLHATÓ MEG a JÖVŐ! MERT VAN és NEM MI FOGJUK MEGVÁLTOZTATNI!!!
Tegnap lezárult a tavaszi tanfolyam, amikor is – mint minden alkalommal az
utolsó napon – a "nagy kirakást" tanuljuk és mindig Magyarországra húzunk ilyenkor.
A
tanfolyamra mindig beülnek ismétlők is, így ők aztán teljes mértékben vissza tudják igazolni, hogy újra és újra, mindig UGYANAZ JÖN KI! Miért lehet ez? Mert az IRÁNY VÁLTOZATLAN!!
Mert "VAN"-ság VAN!
A "Hogyan" és a "Mikor" azonban mindig megválaszolatlan marad. Miért?
Mert egyrészt "idő nincs" , másrészt a "hogyan" esetében elképzeléseink
sincsenek a módozatokról, miképpen tudnak az események szálai FON-ÓDNI egymással!
Saját
életünkben is megtapasztalhatjuk, hogy bár láthatjuk az irányt, de hogy miként fogunk oda ELJUTNI, hogyan fog BETELJESÜNI - elképzelni sem tudjuk. Tesszük a 'dógunkat', aztán egyszer csak "beindul a gépezet" és
olyan "csodás" események sorozata indul meg, amiket "legvadabb álmainkban" se tudtunk volna elképzelni!
Ezért mondom mindig: nekünk elég tudni az IRÁNYT – a "hogyant" pedig hagyjuk
meg az égieknek, nekik is legyen meg az örömük :)…
A mai nap
észközei között megint egyszerre jelent meg a HŰSÉG és a HÍD lapja, mint a múlt
héten egyik nap, jelezve, hogy megint nálunk van a DÖNTÉS: HALADUNK, fellépünk a HÍDRA, vagy
MARADUNK?
Kinek EZ, kinek AZ a jó. Nincs általánosan egyforma döntés, sem pedig jó vagy
rossz döntés.
CSAK DÖNTÉS VAN.
És annak az OKOZATA.
Egy biztos: megint SZÉTVÁLNAK bizonyos UTAK és SZÁLAK. Szétnyílik a "FONAL",
SZÁLAS-sá válik és ezek a szálak SZÉT-TARTANAK. Van, aki fellép a hídra és van aki megáll előtte.
De most mindez NEM BENT, bennünk, belül fog történni, hanem a TÉR-ben, a MI TERÜNK-ben.
A
kapcsolatainkban… Körülöttünk...
Nagyon fontos a BELSŐ HANGOLTSÁG TARTÁSA! Ha LE-és EL-HANG-olódunk,
akkor a TERÜNKBEN is azt a "HANGOLTSÁGOT" fogjuk magunkhoz vonzani.
Jó példa erre egy ismerős, aki elkezdett az oldalán politikai posztokat
osztogatni és azonnal felcsapta a fejét a parttalan mocskolódás a kommentek között. Erre mondják,
hogy aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. A frusztráltság egy BETE-K/G-erítő folyamat. A düh nem más, mint MÉREG. Szoktuk is mondani: "eszi a méreg". És
ez pontosan így is van. Meg is kérdeztem az ismerőst, hogy jó ez neki? Tényleg
ettől lesz neki most jobb az élete?
Választ nem kaptam…
Innentől 'ődóga'...
Mint látható
a "szűrő" tovább dolgozik, halad a SZÉT-VÁLÁS egyre markánsabban a maga
beteljesülése felé… Csak LÁTJUK-E a mögöttes összefüggéseket?
Ez itt a kérdés…