UNOKA.....

Tehát az Unoka...

"Borzongás. Áhitat. Némaság. Végtelen öröm. Csend. Belső csend. Mert nem lehet szóhoz jutni. Mert az érzés tényleg nem kifejezhető szavakban. Amíg az ember maga nem kerül az átélés helyzetébe, addig minden csak közhely. Pedig minden közhely nagy igazságokat takar....

Ahogy a nagyszülőségbe való belépés is...

9 hónap. Érlelődés, felkészülés, át-és ráhangolódás. Beavatás. Magába az élet misztériumába. Anyának és anyának egyaránt. Akiből az egyik már "nagy"-anya. Pedig belül még csitri és fiatal.. De mégis. Ő már teljesen más szinten éli meg a misztériumot. Milyen is az, amikor a "lányomnak gyereke lesz".... Milyen? Szürreális.
Tegnap még az ÉN pocakomban volt Ő - ma már az Ő pocakjában van VALAKI. Aki bár a földi gének szerint hozzánk kötődik - de lelkében, szellemében ki is Ő? Honnan jön? És mit hoz magával? Mi lesz a feladata? Hogyan tudom ebben segíteni?
Nagy kérdések... Egy biztos: minden gyermek áldást hoz az érkezésével. És minden gyermek meghozza mindazt, amire szüksége lesz.
Ha jól együttműködünk, együtt rezgünk, azaz a beavatás, már a készülődés pillanatait is együtt éljük meg, akkor elejétől fogva érezzük, tudjuk, hogy KI érkezik. A páromnak meg is fogalmaztam, hogy MILYEN lélek érkezik és MI lesz ebből a gyerekből. "Ird fel! - mert addig éljek, hogy ezt lássam beteljesülni". Jó. Rajtam ne múljék! 😉😁

Három hónapja már, hogy beszereztem itthonra egy kiságyat. Összehajtható, mobil, "nagyszülőkhöz" való. Fiús, mert hogy már a fogantatás előtt tudtuk: fiú lesz ("szakmai" ártalom)... Egy "kis Plútó". Annak minden magasrendű minőségével megáldva. (És most egy hatalmasat rá is tüsszentettem.... )

Párom tiltakozása ellenére, hogy "még korai" , összeszereltem és helyére tettem az ágyat.
Sokat nézegettem.
Egyrészt mert nagyon jópofa - másrészt kerestem benne "Őt". Elmélkedtem. "Beavatódtam". Hasonlóan, mint amikor a sajátomat vártam... De az mégsem volt ennyire mélységeiben megélhető..
Eszembe jutott most a Mauna c rajzfilm..... Mennyi bölcselet van benne, amit fel sem fog az ember, csak amikor saját maga is oda kerül!... Egyébként "jó ötlet". Ha már így újfent eszembe jutott...meg is nézem. És ajánlom jó szívvel, nyár esti családi szórakozásnak is....

Szóval kiságy...Mélázás....Valaki kopogtat, jön, már itt van - de mégsincs itt. Van is meg nincs is. Az enyém is meg nem is. Itt van és még sincs itt. Látom de mégsem látom...
Szürreális... De nagyon...
Ugyanakkor felemelő. De nagyon...
Születés - halál.
Óhatatlanul végigrezeg az emberben a Kezdet és a Vég tudata.
Nem választhatók el. Jön Valaki - megy Valaki. MÉG üres egy ágy - MÁR üres egy ágy. Minden változik, mozog, alakul. Mert a LÉT végtelen és örök. Jövünk és megyünk.
"Érkezni tudni kell, gyünni-menni akárki tud" - nevettünk jó nagyot valamikor ezen a poénon. És bele sem gondoltunk, mekkora igazság van mögötte!

Hogyan érkezik a lélek? Hogyan várják? Mennyire hangolódnak rá már a fogantatáskor a szülők? Mennyire ISMERIK FEL?
És hogyan távozik egy lélek? Hogyan kísérik? Hogyan hangolódnak rá a vele lévők? És odaát hogyan fogadják? És ő maga hogyan megy el? Mennyire ISMERI FEL tenMAGát?
Nagyon nem mindegy.

Hol landoltam megint? Hát persze, hogy a filozofálásnál. Ezzel együtt annak felismerésénél, hogy megint mindennek a kulcsa a Tudatosság! És ha már tudatosság, akkor bizony beintegetnek a nőiség-hímség fogalmak is. Melyeket nem árt kicsit kitisztítani és ősi, igaz helyén kezelni: (Ha már itt posztolok..)

Ma egy leánygyerek születése sok helyen gondnak számít, meg bajnak,sőt, vannak országok, ahol kimondott átoknak és szükséges rossznak tekintik. Egy leány az leány és NEM ember!! Pedig az EMBER lehet férfi IS és lehet nő IS! Akkor mi van?
Nos, nem árt tudni: MINDEN NEMZET SZELLEMI SZINTJE OLYAN, AHOGYAN A LEÁNYAIVAL-ASSZONYAIVAL BÁNIK!!

Tegnap "suttogó" nap volt. Hát súgtak nekem is, szó szerint a következőket:
"Nemhogy átok, hanem A LEGNAGYOBB ÁLDÁS egy leánygyermek születése.
És a LEGNAGYOBB KIHÍVÁS egy fiúgyermek születése!"

Miért áldás a leánygyermek? Azért mert egyszerűen MINDEN teremtő minőség, energia, metafizkai tudás a Nőben van kódolva. Ezért az élet Minősége is rajta múlik. Nem kevesebb, mint a MINDEN! Még az "atya"-istenbe belefeledkezett ószövetségi tanításokban is az ANYAI vérvonal a mérvadó. Nem véletlenül. Anyáról lányára száll az a tudás, az a minőség, az a szentség és beavatás az élet rejtelmeibe, ami az életadással magával összefügg. Szellemi-lelki és fizikai szinten egyaránt. A Szent Háromság megtestesülése a NŐ. Ezt egy férfi SOHA nem tudja elérni. És épp ezért mindig a NŐ feladata, hogy a Férfit terelje. Segítse az útján. Ő az útmutató, az értékadó. Ő hozza ki a férfiből a legjobbat és a legtöbbet. (vagy az ellenkezőjét). Ő az éltető tűz, a Nap maga. "Napba öltözött Boldogasszony".

A Föld minőségi terében a Férfi az, aki a LEGTÁVOLABB kerül a teremtéstől. A létező legnagyobb terhet viseli, melynek célja a tapasztalás. A visszatalálás útjának a megtapasztalása. Ez IS egy FELADAT a mindenségben. Nagyon nehéz vállalás és próba. Ezért van mellette a NŐ, hogy NE vesszen el az úton. És ezért a legnagyobb kihívás a NŐ számára a FÉRFI, hogy NE engedje az úton eltévedni.
Nos, ezért olyan egy társadalom, amilyen abban a nő helyzete és minősége. Persze az már más kérdés, hogy épp az egypólusúvá vált kirekesztő férfivilág az, amely a nőt obligon kívül akarja helyezni. Nem látja, hogy saját sorsát lehetetleníti el. Megteremtve magának a földi poklot....
Ily messzire jutva az elmélkedésben, a végpontva eljutva rángattak vissza az égiek a jelenbe: magába a CSODA-várásba.... (Most jut eszembe: a fentieket remekül bemutatja a Vörös sátor c. film. Érdemes értő szemmel megnézni..)

Az érkező a csodát és azt a beavatódást, ami az anyai vonalban rejlik, csakis anya-lánya viszonylatban lehet megélni. Nem tudok elég hálás lenni a sorsnak hogy háromszorosan kaptam meg! (A 3-asság szentségéről már nem is beszélek)....

Egy fiús anya életéből sajnos mindez kimarad. Mert "menyem nem lányom". És tényleg. De az ő számára általában egy lányunoka hozza meg azt a varázst, áldást, azt a csodálatos kapcsolódást, ami az asszonyiság legmélyebb titkaiban tud csak összeforrni.
Hozzánk most egy fiúcska érkezik-érkezett. Nagy feladattal. Aminek állunk elébe, közösen, áldásban, és SZER-ben.
"Ahogy köll"😇💞"