2025-06-11

MOTTÓ: "VETETTEM VIOLÁT, VÁROM KINYÍLÁSÁT..."

Ma az "észközökben" is megjelent a 6-os és a 11-es szám, ha már 6. hó 11-e van, na, meg még a 4-es is melléjük, jelezve, hogy ma minden a "HÁZ"-ról, "HAZÁRÓL", HÁZUNKRÓL", a HELYRŐl fog szólni, a TEREMTETT világban. Mondhatni: a "VIOLÁT ELVETETTÜK", csak várjuk a kinyílását...
Minden KÉSZ, a SZÉK is a helyén – csak nekünk kell ODAÉRNI, abba a pontba, ahol RÁÜLHETÜNK.
Azaz, amikor EGGYÉ VÁLUNK azzal, ami a MIÉNK. Ahol a VIOLA KINYÍLIK...
Amikor megmutatja magát: azért vagyok, mert a TIÉD VAGYOK.

Nehéz a váltásokat megélni. Amikor zárul valami régi, de az új még nem mutatkozik.
Hiába tudjuk, hogy úgysem tudjuk elkerülni azt, ami a miénk, mégis elránt magával a bizonytalanság, a kétség, hogyan tovább?... Aztán egyszercsak feltámad a "keleti szél" és megérkezik a "felhőkből", mint Mary Poppins, a várva vált lehetőség...

Most megint egy váltás lóg a levegőben, nem véletlenül jött tegnap a "hegymenet" üzenete.
De a KILÁTÁS-ok csupa jót jeleznek.!! Akár a hegycsúcson, mikor körbenézünk - ha már sikeresen felküzdöttük magunkat. A látvány "mindent megér" és "mindent visz"...
Szó szerint átlényegülést ad...
Itt nem ér fel hozzánk a  "mindensz@r", amely árad, mint a Tisza 🤪... 
Itt nem tud elsodorni a mocsár...
Viszont ITT nyílik NEKÜNK a VIOLA...