2026-04-10

                   MOTTÓ: FÜGGELEM VAGY ENGEDEM.... 

Minta a mai napot készítette volna elő minden beszélgetés, amit tegnap a csoportokban folytattunk, mivel mindenhol a FÜGGELEM és ENGEDEM viszonya került a fókuszba, melynek magja mindig a VESZTESÉG. Pontosabban annak TUDATA.

Mikor fáj egy veszteség? Ha ERŐS A FÜGGELEM. Ha erős a kapaszkodás. Ha erős a RAGASZ-kodás.
Mikor nem lehet egy veszteségből kilábalni? Ha NINCS ÉLET-ÉRTÉS, ha nincs HALÁL-ÉRTÉS.
Pontosabban ÉRZÉKELÉSE.
Ilyenkor jön a HÁRÍTÁS, a másokban a bűnbak keresése, az ÁLDOZATSZEREP: az "én szegény, én szerencsétlen", "miért pont velem történik mindez??"

Az EMBER, a TEREMTETT a (MEG)-SZOKÁSOK RABJA.
Sokszor a rossz körülményeket sem képes ELENGEDNI, mert már megszokta. Az ismeretlentől fél és retteg. Még akkor is, ha az csupa MEGOLDÁST és JÓT TARTOGAT.

Az EMBER, a TEREMTETT képtelen megérteni, hogy HA küldetéssel és céllal érkezett (volna), akkor csak nem volt annyira hülye, hogy egy veszteségekkel megtűzdelt, katasztrofális sorsot írjon meg magának!!
Az EMBER, a TEREMTETT képtelen felfogni, hogy az élet NEM SZENVEDÉS, hanem ÖRÖM.
Az EMBER, a TEREMTETT MIÉRT képtelen mindezeket felfogni és megérteni?
Mert "MAG"-talan.
Mert "TEREMTETT", az "E"-világ lénye és nem "TÚL-VILÁGI".
Nincs TUDATA.
Nincs EREDENDŐ EMLÉKEZETE (ami nem egyenlő a reinkarnációs körök emlékezetével).
Nincs ÉRZÉKELÉSE.
Viszont van ELMÉJE.
Ami FELTÖLTENDŐ. Programozható. Irányítható. Így lesz kitűnő alanyává a vallásoknak, eszméknek és lehet áldozat és lehet áldozó....

Az EMBER, a TEREMTETT körforgásban van. Neki NINCS CÉLJA – csupán "feladata", ahogy azt minden vallási teória el is mondja. Lásd "Beszélgetések istennel" c. könyv. Már az elején leszögezi: az isten az ember által tapasztal. (Én, a magam részéről már majdnem itt eldobtam a könyvet.)
Nos, a TEREMTETT EMBER TEREMTŐJE, aki "istennek" állítja be magát, VALÓBAN az ember által tapasztal, mivel ő maga SEM EREDENDŐ, tehát nincs benne a MIND-ÉN-S-ÉG TUDATA.
Akiben ugyanis benne van, annak NEM KELL tapasztalás.
Az nagyon jól ÉRZÉKELI, mi az, ami HELYÉNVALÓ és mi az, ami NEM.
Ő EMBERKÉNT van jelen egy KÜLDETÉS, egy VÁLLALÁS ÉRDEKÉBEN. Ehhez meg is írja előre a SORSÚTJÁT és megválasztja hozzá a MEGFELELŐ KÍSÉRŐKET. Társakat.

Az EMBERI LÉT világa TÁRSAS. Itt a "KETTŐ-s-ÉG" tartománya működik, itt "PÁR"-ban jár az élet.
"EGYÜTT-EGYMÁSSAL-EGYMÁSÉRT".
Egyenrangúságban.

Akiben él az eredendő emlékezet, TUDJA, hogy JÖTTÜNK VALAHONNAN. Tehát, akkor MEGYÜNK IS VALAHOVÁ. A TESTI LÉT ÁTMENETI. HATÁR-os. Van kezdete és van vége.
Akiben él az eredendő emlékezet, TUDATÁBAN van, hogy az EMBERI ÉRZELMEKET nehéz megélni, különösen, ha egy szerettünk hamarabb távozik, mint mi. De épp ezért FELÜL TUD EMELKEDNI az ÉRZELMEKEN, mert a TUDATOSSÁGA megadja a megfelelő TARTÁST.
FÁJ – de NEM SZENVED.
A kettő nem ugyanaz.

Nagy probléma az, amikor a GYEREK ÁTVESZI A SZÜLŐJE GYÁSZÁT és Ő KEZD EL SZENVEDNI, valamilyen lelkiismeretfurdalás miatt. FELELŐSSÉ teszi magát olyanért, amit soha nem követett el. Mondhatnám, ez "rendben van" - de ami teljességgel nincs rendben, hogy FELNŐTTKÉNT IS VISZI TOVÁBB!
A gyerek amúgy is az anyával rezeg össze, "őt éli", még ha nem is tud róla.
De amint a gyerek kilép az anya "bűvköréből", elkezdődik a SAJÁT ÚTJA és az anya gyászát, fájdalmát, szenvedését VISSZA KELL ADNI, mert NEM AZ ÖVÉ!

A SZÉTVÁLÁS PROGRAMJÁVAL együtt jár a veszteség.
Még akkor is, ha a társ nem távozik az örök vadászmezőkre.
De fájdalmat okoz a TELJESEN KÜLÖNBÖZŐ világnézet, a teljesen különböző életfelfogás, hisz NINCS ÁTHÚZÁS a kettő között.
Nem véletlenül.
És nem véletlenül VÁLNAK LE VÉGLEG a kapcsolatok, "felfogásbeli" különbözőség miatt.
Mert az egyik állandóan ELVESZ, a másik meg állandóan AD.

ALAPVETŐ REND-SZER, hogy CSAK AZ AZONOS AZ AZONOSSAL TUD HAT-ékonyan, EREDMÉNYESEN, LELKESEN, EGYMÁST BUZDÍTVA, KONSTRUKTÍVAN, ALKOTÓAN, CÉLTUDATOSAN EGYÜTTMŰKÖDNI.
Az ELLENTÉTEK KIOLTJÁK EGYMÁST.
Az AZONOSSÁG ERŐSÍT.

Jelen világunk – több ezer éve – a MEGOSZTÁS BÁBELI ZŰRZAVARÁBAN létezik. De még így is működik, mert a VILÁGOT a SZER ELEME mindenek (és mindezek) FELETT összetartja.
De lehetne sokkal szebb és jobb és örömtelibb, ha az AZONOS TUDATMEZŐK MŰKÖDNÉNEK EGYSÉGÜKBEN.
SOHA nem lehet egy nyomornegyed "üres" emberéből zsenit faragni.
HA meg igen (nagyon kivételes esetekben): akkor azért, mert az illető nem "üres", nem "teremtett ember", hanem egy VÁLASZTOTT, MEGÍRT SORSÚT KERETÉT képezi.

A SZÉTVÁLASZTÁS komoly TERHEKET ró a SZERVEZETRE. Derékfájást, hátfájást, fogproblémákat, fejfájásokat, idegrendszeri problémákat.. és még sorolhatnám.
A LÉNYEG, hogy FÁJ!!!
Fáj, mert JELEZ A SZERVEZET, hogy NEM HÚZTUNK HATÁROKAT!!
Hogy még hagyjuk, hogy MÁSOK LÓGJANAK RAJTUNK.
Nem csaptunk az asztalra, hogy "ELÉG VOLT!!", hogy NEM HALLGATOM TOVÁBB a hülyeségeidet!
Van, ahol nem lehet csak úgy lelépni és a másikat hátrahagyni. DE akkor is meg kell húzni a határokat, kizárva minden olyan témát, ami eszme, hit, vallás, vagy politika.

A SZÉTVÁLÁS ENERGIÁJA úgyis elvisz mindenkit mellőlünk, aki "MÉLTATLAN".
De mindenkit MELLÉNK SODOR, akivel ÖSSZHANGBAN vagyunk, akivel ÖSSZECSENGÜNK, akivel van AZONOSSÁG. Mert VELÜK tudunk HATÉKONYAK lenni és együttesen a feladatokat megoldani....
ÉS EZ a jövő JÖVŐ ÚTJA...