2026-01-31

MOTTÓ: "VALAMI JÖN"... 

Valami KÖZELÍT..
Ami meg van írva.
Ha pedig meg van írva, akkor HONNAN közelíthet?
A FORRÁSTÓL, az EREDETTŐL – azaz TEN-MAGOM-tól!!
Ami mit jelent?
CSAK JÓ JÖHET!

De ahhoz, hogy ezt a JÓT meg is tudjuk látni, sőt, megélni, ahhoz az ITT és MOST-ban egyvalami szükséges: MEGÁLLNI és ELHALLGATNI, hogy jelen tudjunk lenni a jeleknek.

Vannak olyan emberek, akiknek egyszerűen nehezére esik hallgatni. Hiába van KÉT FÜLÜK és EGY SZÁJUK, jelezve az ARÁNYOKAT, hogy melyik a fontosabb, nem és nem. Csak mondják és mondják és mondják. Pedig ha levegőt vennének, közben meghallhatnák azokat a MEGOLDÓKULCSOKAT, amikre egyébként meg áhítoznak.

A minap kaptam egy levelet egy régi tanítványomtól, melyben felemlítette azt a helyzetet, mikor egyik tanfolyam után a sirámait öntötte a nyakamba, én pedig egy levegővételnél hirtelen megkérdeztem: "mondd, te hallod is, amit beszélsz?" Torkán fagyott a szó. Nagyon mellre szívta a beszólásomat, hazáig dünnyögött a "modortalanságomon". Minderre rá is erősített egy "sorstárs", mondván, nekem akkor és ott sokkal inkább együttérzően, szeretettel kellett volna átölelnem őt.
Nos, mint ahogy most pár év után bevallotta: ha akkor és ott én nem állítom meg, még mindig az önsajnálat mocsarában tapkodna. Az ÁTFORDULÁST, a KILÉPÉST a körkörösen visszatérő problémáiból pont ez a "hideg zuhany" indította el. Sok volt a sokk? Lehet. De hasznos.Anno azt mondogatták a szüleim, hogy ADOTT ESETBEN egy jól irányzott és jókor adott "makarenkói" többet használ, mint száz szóban elmondott litánia.
Egyébként igen.
Van ez így. Van ilyen helyzet.

Amikor egy "sokkhatás" érkezik, váratlanul természetesen, ami olyan, mint egy hanyattesés vagy orraesés - egyáltalán nem biztos, hogy ellenünk van. Mondhatni, ez az a "makarenkói", amit "kivívtunk magunknak", mert addigra már minden létező "szép szó" mellett elmentünk.Épp tegnap hallottam, hogy egy ismerőst elkapott az influenza, de a "semmiből" egy olyan rosszullét jött rá, hogy szó szerint leütötte lábáról. Még szerencse, hogy nem egyedül volt otthon és a huppanásra azonnal ott termett élete párja, mert így megúszta csupán egy fejbőr összevarrással. Viszont azóta sincs jól. Vajon MIÉRT nem javul a mentális állapota? Miért nem tud "magához térni"? Miért "tartja markában" az influenza? Egyszerű: mert eljutott az "elég volt" pontig. Hosszú évek óta nem tud rendesen pihenni, mert minden napra jut feladat az unokákkal. A SZERVEZET FELLÁZADT a(z) (EL)NYOMÁS ELLEN.
Tehát, az esés ellene volt? Nem.
Csak remélni lehet, hogy a családja is tanul a helyzetből...

IDEJE meglátnunk és megtapasztalnunk, hogy TÉNYLEG MINDEN ÉRTÜNK VAN!
És TÉNYLEG JÓ MINDEN, és hogy minden esemény KIMENETELE JÓ – ha ÉSZ-revesszük a benne rejlő ÜZENETET és tanítást.

Tegnap beszélgettünk arról (is), hogy egy titka van a jórafordulásnak: a SZEMLÉLETVÁLTÁS. Szimbolikája a "félig üres-félig teli pohár".
Kizárólag rajtunk múlik, a saját HOZZÁÁLLÁSUNKON, hogy hajlandók vagyunk-e változni vagy sem. Beleragadunk-e az önsajnálatba, a "szegény én" képébe, vagy felül tudunk emelkedni a bántásokon, sérelmeken és tudunk élni a mának, meglátva benne MINDEN PILLANAT ÖRÖMÉT ÉS SZÉPSÉGÉT! Ha egyszer sikerül, onnantól mindig sikerül. Még ha vissza-visszacsúszunk is. Régi sebeket nyalogatni annyi, mint sebet nedvedzeni hagyni. Előbb-utóbb fekély lesz belőle...

Tehát közelítsen bármi is, tudnunk kell: MINDEN A JAVUNKAT SZOLGÁLJA!