2026-01-26

                              MOTTÓ: ÁLLJ MEG ÉS LÁSS! 

Ma megint egy kettős nap van, amelyikben benne van a megállás és benne van az áramlás is.
De hogyan? Most melyik?
ELŐBB állj meg, nézz körbe és láss - de ha nem látsz semmit, és nem találod a megoldás(aida)t és az utad, akkor kérj segítséget. Tanulj meg KI-VÁRNI. Aztán ha eljött a TE-IDŐD, újból vissza lehet térni az ÁRAMLÁSBA.
A HELYESBE.
Mert a HELYTELENNEK is megvan a maga áramlása, abból is lehet bőséget a nyakunkba kapni: amikor az istennek se sikerül semmi és hülyeséget hülyeségre halmozunk.

Tegnap néztem a magyar-szerb vízilabda döntőt és amikor a meccs végjátékában kettős emberelőnyből sem tudtunk gólt dobni, akkor egyértelművé vált: ez nem a mi meccsünk.
Mit lehet ilyenkor tenni? Feladni? Tovább játszani ÚGY, hogy még több esélyt adunk a másik csapatnak, mert mi magunk szét vagyunk esve?
Nos, ilyenkor KELL megállni. Körbenézni, hogy mi van körülöttünk, hátha észrevesszük, hogy mit nem látunk meg? Például azt, hogy vannak meccsek, amikor borítékolhatóan nem mi fogunk győzni. Ha el tudjuk fogadni ezt a MEGÉRZÉST, akkor túl tudjuk tenni magunkat a "mindenáron akarom" merevgörcsén és tudunk egy olyan játékot produkálni, mely épp a lazasága okán fog minket a legjobb határig elvinni. A 3-4 gólos megalázó vereség helyett lesz max. 1 gólos különbség, netán döntetlen. Tehát finomítani mindenképp lehet, na meg a méltóságot megőrizni.  

Az utóbbi időben több "esés-kelés" történt ismerősi körben, kinél kisebb, kinél súlyosabb sérülésekkel. Nos, ezek mind "MEGÁLLÁSRA" kényszerítettek. Volt, aki a jégen kicsúszva hanyatt vágta magát, hogy csak úgy koppant a feje és míg feküdt a földön, az szaladt át a gondolataiban, hogy "jéééé... milyen más EBBŐL a szemszögből a világ"! Maga is rájött, hogy elég erős "behatást" kapott nézőpont váltáshoz. Egyébként jómagam is "dobtam egy hátast" tegnap előtt, ami, mint utólag kiderült, 'azuramnak' szolgált tanítással, mert előzőleg eszébe jutott, hogy a csak úgy lerakott parketta darabokat fel kellene venni, mert még valaki elcsúszik rajtuk. A gondolatot "természetesen" nem követte tett, így belőlem meg lett "valaki". Mondtam is neki, "látod? Ezt tanítom mindig: hallgatni kell a "semmiből" bevillanó gondolatokra, mert ezzel mindig megelőz(het)ünk valamit. Ahogy most is...

Ha a MAI NAPON ilyen jellegű bevillanásaink érkeznének, akkor ÁLLJUNK MEG, gondoljuk át és CSELEKEDJÜNK.
Ha belebonyolódtunk egy helyzetbe, és láthatóan már csak a hülyeségeket "gyártjuk", akkor is álljunk meg! VÁRJUNK! Nézzünk körbe: vajon mi az, ami mellett elsiklottunk? 
Ha sikerült "egyenesbe jönnünk" magunkkal, akkor újra a "folyóba léphetünk" és élvezhetjük a SZABAD ÁRAMLÁS minden örömét...  Ami mit jelent? Azt, hogy minden megoldódik.
"MAGÁTÓL"...