2026-01-25

                                 MOTTÓ: MÉRLEGELÉS 

Mi alapján mérlegelünk?
Általában a TUDÁSUNK és TAPASZTALATAINK alapján.
A tapasztalat egyértelmű.
De MI A TUDÁS??
Az, amit földi létünk során megtanulunk? Amit megtanítanak nekünk az élővilágról, a környezetről, a kémiáról, a fizikáról, a csillagászatról, az emberi működésről, a számítógépekről, a jogról, a közgazdaságról, az orvostudományról, az építészetről, a zenéről, a művészetekről?
Ezek "OKOSSÁGOK".
De a TUDÁS MÁS.

Minden okosságot elhagyunk, ha "lelépünk a pályáról". Ezt többek között a Nosso Lar c. film (első film) tökéletesen bemutatta, mikor a doki odaát az "ideáti" módszerekkel akart gyógyítani.
Miért "okosság" az okosság? Mert OK-ból vagyunk itt (VÁGY-OK és VAGY-OK). Minden, ami körülöttünk van, szintén OK-os, mert OK-a van, hogy ITT VAN.
Egyébként odaát, mikor a TUDAT lép "működésbe", érdekes módon azonnal ÉRZÉKELI az okosságok működésének tudását. Erről a "TUDATOS" visszatérők mind beszámolnak, hogy EGYSZERRE ÉRTETTEK és ÉRZÉKELTEK MINDENT.
Akkor ITT miért nem működik ez az érzékelés?
Azért, mert az odaát HAT-ÁR-talan – míg az ideát HAT-áros.
Mit jelent ez?
Azt, hogy itt mindennek van határa. A bőrünk, a falak, az anyag. Bármihez nyúlunk, az véges.
Hisz itt minden ANYAG, tehát minden (ami SZEMMEL LÁTHATÓ) határos. Emberi formánk is az és annak működtetője az ELME IS.

Az ELME önmagában csak egy FÉL ELEM – ha nincs mellette a szív, akkor KORLÁTOS.
Nem véletlen az a mondás, hogy "Jól csak a szívével lát az ember" (és nem a szemével), mert a gondolkodást az ÉRZÉKELÉSNEK KELL(ene) INSPIRÁLNIA. Ezek azok az "első gondolatok", amik a "semmiből" jönnek és amiket általában elhessegetünk, mondván (adott helyzetben), hogy másképp tanultuk.. Utána meg "megszívunk". És egyből eszünkbe jut, hogy miért is nem hallgattunk arra az első gondolatra, arra a MEGÉRZÉSRE, ami az IGAZAT súgta...

A SZÍVBEN ÉL(ő) A TUDAT.
Az ELME az OKOSSÁGOK befogadására és a tanultak működtetésére való. Az emberi léthez kapcsolható, ezért VÉGES.
Aki csakis a MEGTANULT okosságokhoz, valamint a hozzájuk köthető eszmékhez, hitekhez, vallásokhoz ragaszkodik és ezekbe beleragad: ŐK MIND TELE VAN FÉLELEMMEL!
Ők nem tudnak elszakadni a földi létezéstől, ők akarják az emberi létet végteleníteni, ők akarják az örök fiatalságot és ők akarják elhitetni, hogy a Föld kering a Nap körül és mindent a "semmi" az "űr" vesz körül.

A TAPASZTALÁS a TUDATHOZ, a SZÍVHEZ KAPCSOLÓDIK – az OKOSSÁGOK ELLENÉBEN.

A tapasztalás adja a BÖLCSESSÉGET.
Bölcsesség-BÖLCSŐ – vajon véletlen az összecsengés? Egyáltalán nem. Mert a BÖLCSŐBEN benne van a bölcsesség, azaz az EMLÉKEZET, azaz az ÉLETÖRÖM, hogy a létezésben minden "IO".
Mennyi helyen előfordul a "IO" név a mitológiában? Mint például Zeusz szeretője (!!).
De a magyaron kívül senki nem érti, hogy mitől JÓ a "IO"! Mi tudjuk. Mert az "I", mint a legmagasabb HANG határozza meg, "I-ndítja" az "O"-t, a legmélyebb hangot, ami a "KÖR", a "TÉR" hangja. Nincs "O" "I" nélkül. És akkor most gondoljunk arra, miért is az "A" az ABC ELSŐ hangja, mint indító hang, amikor abból csak egy "AO" képes "kisülni". Formálgassuk csak, próbálgassuk és rájövünk, hogy ebből inkább egy "AU" jön ki, mint egy "JÓ" érzés! 
Igen. Nem véletlen. Mert EZ a "SZENVEDÉS" hangja az eredendő "IÓ" ÖRÖMÉHEZ képest!!
Ez a TORZ VILÁG ELHANGOLTSÁGA - pont az, amiben vagyunk.
Így lett az I-GE-ből I-GA...
CSak egy a kérdés? Mennyire engedjük HAT-ni magunkra?

Ezzel meg is érkeztünk a napunk üzenetéhez: nézzük meg, hogy DÖNTÉSEINKBEN, MÉRLEGELÉSEINKBEN mire támaszkodunk? A "IO"-ra vagy az "AO"-ra??
A SZÍVHANGRA, vagy az ELME OK-fejtéseire?
A BÖLCSESSÉGRE vagy a TANULTAKRA?
Az IGAZSÁGÉRZETÜNKRE vagy a JOGOSSÁGRA?
A LÁTHATATLANBAN rejlő "sejt-elemre", vagy a láthatóban rejlő látszatra?
Tudatosságból hozunk meg döntéseket vagy félelemből?
Netán megalkuvásból? Vagy érdekből?....