2025-12-02

MOTTÓ: CSAK TOVÁBB...
Tudom, volt akit
határozottan megérintett a tegnap hulláma – de volt, akit nem.
Ahogyan ez lenni szokott: csak azt érinti bármelyik napi hatás, akinek 'dóga'
van vele.
És mint mindig: kinek mivel...
Nálunk már hajnalban vijjogtak a szirénák, először a mentő, aztán a tűzoltók.. Ebből már sejteni lehetett, hogy valami komoly "bumm" volt valahol.. Mint később kiderült, itt, nálunk, az autópályánál történhetett valami, mert a városba irányuló forgalom teljesen beállt, a leterelt autók miatt. Hírt nem olvastam róla – csak a következményekből lehetett kikövetkeztetni, vajon mi is történhetett...Ha már megújulást ígért a "Lég", meglátásom szerint ÁLTALÁNOSAN igaz, hogy VIGYÁZZUNK arra a "MAG(zat)-ra", arra az "ÚJ ÉN"-ünkre, aki belőlünk az elmúlt időszakban életre kelt! Tartani mindazt, amire ráébredtünk és nem engedni külső befolyásoknak. Csakis a (KI)TARTÁS FOG MEGTÉRÜLNI! Aki enged a "nyomásnak", azt óhatatlanul magával ragadja az áradat...
A mai nap a TOVÁBBLÉPÉSRŐL üzen: tovább, az "egyre beljebb, egyre feljebb" útján és folyamatosan ügyelni az EGYENSÚLYRA. Nem kibillenni. Nem engedni semmiféle nyomásnak, semmiféle káprázatnak, mely ígéretesnek tűnik – csak épp nem más, mint LÁTSZAT. Nincs mögötte semmi, csak üres ígérgetés és nulla teljesítmény.
A másik "veszélyforrás"
a MÚLT. A legnagyobb "átka" a MÚLTNAK van! A régi sérelmek, bosszúságok
dédelgetésének vagy épp a hagyományokhoz való ragaszkodásnak!
Tegnap osztottam meg azt a posztot, ami arról a szomáliai lányról szólt, aki
elsőként tudott hangot adni a lányok iszonyú kegyetlen megcsonkításáról – mint "HAGYOMÁNYRÓL".
De ugyanilyen a fiúk körülmetélése is, indokolják bármivel is. "Istennel" vagy
annak a "nemesebb szervével"... Ez lenne egy "kiválasztottság" alapja? Ad absurdum
és mégis van az a hit, hagyomány, görcsös ragaszkodás, ami az indoklását e
hülyeségnek fenntartja.
Egy biztos: a LEHETŐSÉGE annak, hogy minden EMBER ÁLTAL KITALÁLT ostoba kötésből kilépjünk, újabb és újabb "erőhullámokat" kap. Csupán két "bizonytalansági" tényezője van a lehetőségnek: ÉSZREVESSZÜK-e és VAN-E ERŐNK LÉPNI IS? Tenni is? Legalább a SAJÁT ÉRDEKÜNKBEN!
A karácsony, az
advent időszaka "dúsított" a jelképekben és hagyományokban, mely utóbbiakban
alaposan keveredik az eredendő, TERMÉSZETES EMLÉKEZÉS a rátelepült, TORZÍTÓ hatású
VALLÁSI rítusokkal, ja, és megspékelve még az asztrológiai jegyekkel, azok
jelképeivel is. (Born Gergely előadásai szolgáltatnak remek példákat erre, no
meg Pap Gáboré.).
Mindig RAJTUNK múlik, és senki máson, mit engedünk be a magunk terébe. Mit
teremtünk meg mi saját családunkban hagyományként? És persze saját magunknak?
Változtatni mindig lehet – mert nincs semmi kötelező!

