2025-11-03

                                MOTTÓ: FELÜTÉSEK... 

Nos, a hét mindenképp hoz új felütéseket: letelt az őszi szünet, jöhet egy kis "átmenet", aztán lehet készülni a karácsonyra!
Én már alig várom.... hogy készen legyünk addigra..
Remélhetőleg, az itt dolgozó mesterek is így gondolják...

Egyébként pont ők "tanítják": minden átmenet...
Ezért tudok magamhoz képest egészen türelmes lenni. Hisz tudható: minden elmúlik egyszer.
Minden esemény és minden ÉRZELEM.
Így a felfordulásnak is vége lesz egyszer, hogy utána minden tiszta és szép legyen...

Ha már elmúlás: mégis, mi az, ami megmarad?
A BENSŐ BÉKE NYUGALMA. Ami átemel és átsegít a "zötyögőn".
Aki már volt benne, tudja, hogy BÁRMIKOR felidézhető. ÚJRA. És AZONNAL ÁTJÁRJA az embert!
Kiemeli, átemeli, feljebb emeli egy más síkra. Mintha nem is itt lenne. Azonnal látja KÍVÜLRŐL a helyzetet, és benne saját magát is, tudva, hogy minden egy FOLYAMAT. Ami elkezdődött, így hát be is fog fejeződni.

Jó dolgok esetén sokak elkezdenek ilyenkor sopánkodni, hogy "jájjj de kár, ez is véget ér egyszer!". Igen. És ha sopánkodunk, akkor nem?
No, ilyenkor kell "átállni" és tudatosnak lenni, egyben nyitottnak a következő lépésekre.

Ahogy a pihike után most újra felkeverődik a "zacc"....

Már hivatkoztam többször Vass Virág "SOHAFÉRFI" c. kisregényére.
Ott minderről lehet olvasni.
De olvasni egy dolog.
Megélni pedig egy másik.
Aki pedig megélte és úgy olvassa, tudja: MINDEN IGAZ.
Úgyhogy ajánlom újra...

A benső nyugalom és béke gyakorlásához...