Facebook: https://www.facebook.com/skorpiostudio

2025-10-25

                                  MOTTÓ: KIGUBÓZÁS 

Ma a KILÉPÉSről lesz szó. Mégpedig az önmagunkba betekerítő érzelmi játszmáinkból, magunkkal és másokkal egyaránt. 

Már megint a "véletlenek": tegnap a "Spirituális Tévelygések" oldalon megosztottam egy írást Eckhart Tolle tollából. Nem vagyok sem rajongója, sem követője, de vannak jó gondolatai, mint minden "magas szintű" elmésnek - lsd a "Csodás álmok jönnek" c. film kísérő kísértőjének szavait az utunkon elkísérő bölcsességekről: némelyikük igaz is, de ne hagyjuk magunkat megtéveszteni általuk.. Bingo!!
És igaz minden elmés gondolatra...Szóval: már a bevezetőben leírtam, mivel nem értek egyet a cikkben, mi az, ami spirituális megvezetés: az "emberi fejlődés" mint fogalom és a "szenvedés mint ezt segítő faktor".
Viszont amit magáról a szenvedésről ír Tolle, azzal teljességében egyetértek.
Mert a szenvedő ember BÁNT. És ÁRT.
Magának IS és másoknak IS. Ráadásul SZÁNDÉKOSAN.
Különösen igaz ez az elhagyott, megcsalt és gyászban lévő emberekre.
Náray Tamás könyvét olvasom (minő véletlenül), ami "minő véletlenül" teljesen passzol a mai témához. Mert mit is ír ő:
"Sok időbe telt, mire megtanultam elkerülni az ÖNMAGADBA VISSZAFORDULÓ NEGATÍV ÉRZELMEK ELHATALMASODÁSÁT a szívemben. Azokat, melyek KIZÁRÓLAG AZ ÉRZŐNEK ROSSZAK. Ezek az IRIGYSÉG, a GYŰLÖLET, a HARAG, a NEHEZTELÉS és a CSALÓDOTTSÁG, s amelyek mindig MAGUKKAL HOZZÁK A TEHETETLENSÉG RETTENETES ÉRZÉSÉT IS.
A tehetetlenség mindenkiből azonnal DÜHÖT VÁLT KI.
(...) Akire a harag, a gyűlölet, a neheztelés irányul NEM ÉRZI UGYANEZT (..), én viszont egyre mélyebben érzem, ha nem utasítom ezeket az érzelmeket rögtön és csírájában el".

Mit ír Tolle:
"A szenvedés nem a helyzetből, hanem a gondolatainkból és értelmezésünkből születik.
Az ember maga teremti meg a saját szenvedését.
És csak akkor, amikor már tényleg eleged van belőle, tudod kimondani: "Nincs többé szükségem erre a szenvedésre."
Vannak, akik csak akkor értik meg ezt, amikor már teljesen mélyre kerülnek.
És akkor meghallják az üzenetet: "Van egy másik módja az életnek – anélkül, hogy további szenvedést teremtenél magadnak." Amikor készen állsz meghallani ezt az üzenetet, véget ér a szenvedés állapota.
Amikor már nem okozol magadnak fájdalmat a gondolataiddal, amikor már nem küzdesz mentálisan az ellen, ami van — akkor elérkezik a belső béke.
ÉS HA MAGADNAK NEM ÁRTASZ TÖBBÉ, MÁSOKNAK SEM FOGSZ."

Amivel NEM ÉRTEK egyet Tolle írásában az a mondat: "Mert csak az tudja felismerni a szenvedés szükségtelenségét, aki már átélte azt."
NEM!
Az élet ALAPVETŐEN NEM A SZENVEDÉSRŐL SZÓL!!!! És ezt az ember (mármint a TEN-MAG) zsigerből TUDJA. ÉRZI. Már születésétől fogva. (Ezt most saját tapasztalatból IS mondom).
Engem már gyerekként elborzasztott minden fajtája és módja a szenvedésnek és minden porcikám tiltakozott a "megléte" ellen. Miért?? Minek?? Mitől és kitől?? HOgyan??
Mikor ILYEN NINCS!!!
Nos, szenvedés CSAK HELYTELEN (tehát nem HELYÉN való) reakciókkal tud létrejönni. Amikor valaki KIBILLEN a HELYÉBŐL, LETÉR A HELYES ÚTRÓL, nem látja, nem érzékeli ÖNMAGÁT.
Elfelejti KI Ő, ezért hagyja, hogy az EMBERI ÉRZELMEI elhatalmasodjanak rajta, felülírva a BELSŐ SÚGÁST, sőt, elnyomva azt. Mondván: ő most jobban tudja. Mert ő "ember". És neki most rossz. Mert FÁJ! Aha…
Amikor NEM ÉRZÉKELÜNK és NEM ÉRTÜNK, akkor leszünk "elhagyottak", csalódottak.
AKár a TESTI TÜNETEK fellépéséig tudjuk fokozni önsanyargatásunkat, melyet önsajnálatként élünk meg. A legdurvább, mikor EMIATT beleállunk a környezetünkbe, azokon levezetve a saját bajunkat, frusztráltságunkat, dühünket, gyűlöletünket, akik semmiről nem tehetnek. BÁNTUNK ÉS ÁRTUNK, ráadásul szándékosan – mert SAJÁT MAGUNKKAL nem tudunk zöld ágra vergődni.
Megoldás?
VAN: a VÁLTÓÁLLÍTÓ bizony CSAK BENNÜNK VAN.Erről is írtam már, hogy magam is végigmenten a sértett önsajnálat haragján egy vasalás során, miközben ÉREZTEM a "háttérben" a BÉKE NYUGALMÁT és LÁTTAM annak VIGYORÁT. Ahogy RAJTAM vigyorog.. Hogy jó ez nekem?? Majd egy órán át "huzakodtam" mire egyszercsak sikerült átbillennem. Máris jött a "válasz": na ugye, hogy meg lehet csinálni?
És VALÓBAN meg lehet csinálni.
"Véletlenül" épp a nagylányom erősített rá épp tegnap este, elmesélve saját történetét.

Egészen biztosan mindenkinek megvan a saját története a saját átbillenéséről.
Amiből CSAK EGY van!!
Utána ugyanis már CSAK EMLÉKEZNI kell az ÉRZETRE, és máris működésbe lép a "feloldozás".
Szinte azonnal le tudjuk rántani a nyakunkra tekeredő érzelmi selyemzsinórt…A lényeg: SOHA ne jussunk el odáig, hogy saját önsajnálatunkból és sértettségünkből, érzelmi tombolásunkból fakadó teljes szellemi vakságunkban másokat gyalázzunk, alázzunk, akár nyilvánosan is…. A célszemély úgyis lerázza magáról. A gyalázónak meg eggyel több feloldoznivalója lesz.
Önmagában.
Önmagával.