Facebook: https://www.facebook.com/skorpiostudio

2025-09-23

                                  MOTTÓ: ÚJ SZELEK... 

(HOSSZÚ LESZ...)

Ma tényleg minden egy új felütésről, egy új lendületről, egy új irányról szól – de hogy az MI LESZ?
Nos, arra SEMMI válasz nincs!
Csak annyi, hogy MEG VAN ÍRVA.
Pont.
"MAJD MEGTUDOD". Ha odaértél a TE IDŐDBEN. Amikor 'dógod' lesz vele...

Igen, ezt tudjuk, hogy MINDEN KÉSZ van és minden meg van írva: úgy a saját sorsunk, mint a KÜLVILÁG SAJÁT sorsát illetően. CSAK a "HOGYAN" a szabad akarat műfaja...
Mi ugye mindig BELEOLVADUNK, belemegyünk a KÉSZ FOLYÓNAK adott szakaszába és MEGÉLJÜK mindazt, amit a folyó kínálni tud. Viharos? Büdös? Friss? Tiszta? Sok a hajó rajta? Sokan úsznak mellettünk? Sok a hal benne? Vagy épp kevés? Mindez NEM TŐLÜNK FÜGG – viszont mindennel EGYÜTT KELL LÉTEZNÜNK és ÚSZNUNK, ami a folyón és a folyóban adott.
RAJTUNK MÚLIK, hogy hagyjuk-e magunkat az ÁRAMLÁSSAL a legjobb irányba terelni, vagy csapkodunk jobbra-balra, netán még meg is fordulunk és az ÁRRAL SZEMBEN kezdünk úszni.
Vagy ki akarunk evezni a partvonalra, mondván, kell egy kis nyugalom – csakhogy ez nem így megy. Partvonalra akkor kerülünk, mikor LETELT A MI "úszóleckénk".
Vagy netán megkapaszkodunk egy másik úszóba... Egy darabig lehet is, de a másikat LERÁNTANI NINCS JOGUNK!! Le fog minket rázni, ha a úgy érzi, akadályozzuk az ő saját úszásában...
És jól is teszi.

A külvilág, azaz a "folyó" változását illetően tudható, hogy valami NAGYnak az előkészületében vagyunk. Valami "nagy kanyar" és "zúgó" előtt állunk...
Már érezni a "folyó áramlásában, mozgásában".

Már meséltem, hogy 2019-ben jött egy sugallat főzés közben, mikor azon merengtem, hogyan tudott az ember a kegyetlenségek legaljára így eljutni... Ekkor villant be egy éles gondolat, hogy "az az erő, ami ezt mozgatta, a végéhez ért. Utánpótlása megszűnt. Már csak addig fut, amennyi tartalék van benne, mint ahogy a motor is addig jár, míg a tankban van üzemanyag. Aztán vége".
Minden porcikám ujjongott és bizsergett az örömtől, de....
A tipikus de...
DE MIKOR??? ÉS MEDDIG KELL MÉG KIBÍRNI???
Nos, erre SOHA nincs válasz.
Mivel NINCS IDŐ  – IDEJE csak az EGYÉNNEK VAN. Csak "SAJÁT IDŐ" létezik.
Tehát NEM LEHET ELŐRE megmondani, mikor érnek össze a szálak a BETELJESÜLÉSHEZ.
De hogy összeérnek, az TÉNY.

Annyi válasz azonban mégis van, hogy LÉGY JELEN A JELENBEN és akkor ÖRÖMLÉTBEN élhetsz.
És ha ÖRÖMLÉTBEN LÉTEZEL, teljesen mindegy, mikor ÉRSZ A KANYARHOZ. 
És hogy mi lesz a KANYAR UTÁN? KIRE MI VÁR?
Az – akárcsak Holle anyó meséjében – SAJÁT TETTEINEK és SZÁNDÉKAINAK lesz a következménye.

Már jó ideje érezhető erőteljesebben, de tegnap jött egy "turbó" a TÉR-be abból a SZERELMETES ENERGIÁBÓL, amely a NIBIRU "beköszönése" óta "rendezi a sorokat".
Az egyetlen kulcs és kód és kihívás: EGYENESNEK, TISZTÁNAK, TISZTESSÉGESNEK MARADNI MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT!
Az EGY-ÉN EGYÉN-essége, csak EGYENESSÉG lehet! Erről az útról nem lehet semmi körülmények között letérni.
Nincs maszatolás.
Nincs hazudozás.
Mocskolódásról már nem is beszélve.

Tegnap, amikor rámentem a YT-csatornára, épp indult a parlament őszi ülésszaka.
Gondoltam, belehallgatok. Hát, gyorsan ELEGEM LETT! 
Ez az "Y" világa. Csörte. Verseny. "Farokméregetés" és MÉRGEZÉS. Fröcsögés, rágalmazás, gátlás nélküli hazudozás. "Fogjuk meg egymás kezét" – aha. Mondja az, aki elsőként hozta be Magyarországra az izraeli kampánymódszert: ne a tényekről beszél, állj bele a másik személyébe, ha nincs válaszod vagy érved. Mert a gyűlölet hatalmas tábort tud vonzani.
A módszer bevált. És lett egy hozadéka: "közmódszer" lett belőle, a politikai kommunikáció alapműfaja lett. Azóta is burjánzik és terjed.
A csőcselék, melynek amúgy is ez a műfaja, meg "hízik és dagad" (pártállástól függetlenül).
Látszólag.
Ugyanis, mivel épp a SZÉTVÁLASZTÁS FOLYAMÁBAN vagyunk, mit segít elő ez a módszer?
Azt, hogy mindenki ARRA A PARTRA VETŐDJÖN, AHOVÁ VALÓ.

A maga(j)a "KÍSÉRTÉSÉT azonban senki nem kerülheti el: megállja vagy alábukik?

Annyi hülyeség terjed a TÉR-ben, hogy az már a katasztrófa határát súrolja. itt is megvan aztán "minden", mi szem-szájnak ingere. Akár a parlamentben...
Ilyen például - ami frissen, tegnap jött velem szembe -, hogy "erős energiák keringenek a térben és ez most sok feszültséget okoz. De aki a FÉNYBEN AKAR MARADNI, annak ezzel meg kell küzdeni. Jájjj....
A másik: nem alszol? Nyugtalan vagy? Ingadozik a vérnyomásod? Feszültséget érzel? Netán viszketegség gyötör? Hát ennek mind a geomágneses aktivitások, viharok, Schumann-rezonanciák, napkitörések az okai!! 
NEM TE VAGY AZ OKA A SAJÁT BAJODNAK!! Áááá NEM!!! Minden, csak NEM TE!!! 

SEMMIFÉLE "erős energiák" NINCSENEK a TÉRBEN!!!
SEMMIFÉLE KONSTELLÁCIÓK NEM ZAVARJÁK AZ ÉLETÜNKET!
EGYETLEN ERŐS ENERGIA van jelen, amit a NIBIRU erősített fel: a SZER ELEM TEREMT-NŐI ENERGIÁJA. Amire BÁRKI fel tud csatlakozni, aki-BEN ÉL és REZEG ez a MÁGNESES ERŐTÉR. 
A "MAG-NŐS SZER ELEM" ereje. 
Akiben nincs benne, mert NINCS benne MAG-TUDAT, természetesen csak a "zavart érzi a térben". 
Ja, meg a feszültséget... 
Mert ŐT IRRITÁLJA a SZÉTVÁLASZTÁS és a vele együtt járó DÖNTÉS ENERGIÁJA...

Egyébként is: minden MÁSNAK ÁRTÓ SZÁNDÉK ÉS GONDOLAT (a tettekről már nem is beszélve), még ha mézes mázba is van csomagolva RÖGZÜL. Hol? BENT. Abban, akiben benne és aki EBBEN VAN. Aki ebből táplálkozik. Aki azt hiszi, másnak szánja, másnak lövi a maga sárbombáját: a végén MINDIG visszakanyarodik hozzá BUMERÁNG módjára.
Minden rágalmazó azt hiszi: BÁRMIT megtehet. Következmény nélkül megalázhat, megrágalmazhat valakit annyira, hogy akár fegyvert fordítson maga ellen.
Egyetlen rágalmazó sem tudhatja, hogy az ő szavai lesznek-e az utolsó cseppek egy sorozatosan vegzált ember életében. Hogyan fog elszámolni a másik halálával? Valószínűleg sehogy, mert csak a vállát fogja megrándítani. A csőcselék mentalitása mindig is ilyen volt.
DE!
Nem egy és nem két esetet hallok mostanság, miként végzik e "nagy jellemek": magukba fordulva, belülről szétrohadva, kínok között, rettegve a haláltól.
Ok és okozat mindig kézen fogva járnak.
Ez a REND működése.

A MAG-os gondolkodás hogyan működik?
Úgy, ahogy tegnap egy ismerős is mesélte: az "összefogás hídján" szó szerint minden baja volt... Aztán, mikor vissza kellett fordulnia, FELSZEGTE A FEJÉT, tudva, hogy CSAK ELŐRE SZABAD NÉZNI, a TÚLOLDALRA, a CÉLRA KONCENTRÁLVA EGYENESEN VÉGIGMENNI a HÍDON!
És lőn. A végén azért lenézett, de már nem járta át az a pánik, mint előtte.

Mennyi JELKÉP van ebben a történetben??
Mondhatni minden lényegi...

Ennek a történetnek a jelképei és üzenete  jelennek meg a MAI NAPBAN is!
Azaz? EGYENESNEK maradni. ELŐRE NÉZNI. MEGÉLNI A PILLANATOT. Legyen bármi is!
És NEM LENÉZNI. Nem lenézni arra, ami LENT VAN.
Az "ALANTAS" dolgokra.
Lehet, hogy nem könnyű. DE NINCS MÁS ÚT és nincs MÁS MÓD!