2025-08-07

                             MOTTÓ: EL-LÓDULÁS... 

A mai nap egyenes folytatása a tegnapinak: ha "meglódultunk", ha sikerült kibillennünk egy beragadt helyzetből, akkor nincs más hátra, mint az előre!
Hajrá!!

Tegnap egy beszélgetés kapcsán "villant megint a vaku" nálam: akkor működünk jól, ha a "SZÉLÉIG" kitoltuk a HATÁRAINKAT. Tehát a létező legkülső pontig. Akkor vagyunk "bent", a körön belül SZABADOK.
Amíg a HATÁRVONALUNK a "TELJESSÉGTŐL" beljebb van, addig kapjuk a "nyomógombokat", a különböző feszítő helyzeteket, hogy TÉR-jünk már MAG-unkhoz és TÁGÍTSUK "vissza" a TER-ünket!
Minél beljebb engedtük a széltől a határvonalunkat, annál erősebb a nyomógomb rajtunk.
De ha belegondolunk, ez logikus is, csak képzeljük el, miként is működik. Valaki kintről RÁNK NYOMJA a HATÁRUNKAT. Kellemetlen? Hát persze, hogy az. És minél jobban nyomja, nekünk annál jobban FÁJ! Ki tud a helyzeten segíteni? Ki tudja megoldani? Van egy rossz hírem: SENKI MÁS RAJTUNK KÍVÜL!

Már sokszor volt téma, hogy ki kell tennünk a STOP-táblát! Még így is áthajtanak rajta, de ha nem is látják, akkor meg naná!
Mindenki addig tud uralkodni rajtunk, legyen az az anyánk, vagy a gyerekünk, és mindenki addig tud zsarolni, amíg MI ENGEDJÜK. Utána meg jön a panaszkodás, mert ugye a következmények már nem tetszőek. Pedig ÉREZZÜK a zsarolást, érezzük, hogy manipulálnak minket, de MÉGSINCS ERŐNK NEMET MONDANI. Na, ezért FÁJ a határbetologatás. Mert duplán hat: TUDTUK, mit KELLETT VOLNA TENNI, de mégsem tettük meg. Fáj EZÉRT és fáj az OKOZATÉRT.
De, ahogy már elmondám: saját magától senki nem menthető meg. Vagy összekapja magát, vagy beteg lesz, mert a szervezete fog tüntetésbe kezdeni a kizsigerelése ellen.

Ha valakinek sikerült ilyen helyzetből kilépnie, akkor "feszüljön neki" a határvonalának és tolja csak tovább, egészen addig, míg nem érzi, hogy "elérte a HAT-árt"..
Akkor FEL-LÉ-legezhet, mert újra maga-maga lehet.

Mindig elmondom, elismétlem, újra és újra, hátha valakinek majd most koppan a tantusz: az ÉLET BENNÜNK VAN! Nincs "KINT"! Minden és mindenki, amit és akit "megélünk" körülöttünk, csak a "sorsutunk" tartozéka. Minden, ami a KINT-hez kapcsolódó, ILLÚZIÓ.
Illúzió minden, ami a MÚLTBA KÖT, legyen az Nimród, meg a magyarábok, vagy Irán és Turán, vagy bármi más. MINDEN "KINT" MEGSZŰNIK azonnal, ahogy elhagyjuk e terepet. De már akkor is, mikor álomra hajtjuk a fejünket. A "KINT" világát addig éljük, amíg testben vagyunk. És csak az fontos belőle, ami számunkra fontossággal bír, ami ÉRINT minket.
Ezért NINCS "pillangóeffektus"! Az is CSAK egy ELMÉLET, mely jól hangzik - a "KINT" felfogásában.
Csakhogy elfelejti: az ÉLETET "ÉN" ÉLEM! És mindent megélek, amit KELL!
De SEMMIT NEM ÉLEK MEG, ami NEM TARTOZIK HOZZÁM.
Lebegtesse az a pillangó mondjuk épp Ausztráliában a szárnyacskáját...

Mivel az IDŐ ÉN VAGYOK és nincs rajtam kívüli idő – minden megélés csakis TŐLEM FÜGG, az ÉN RITMUSOMHOZ IGAZODIK. 
De minderre csak RÁÉRZÉSSEL lehet ráébredni! Amíg valakinek csak a fejében van tudás, bólogatás és hümmögés, addig SEMMIT NEM ÉR az egész!
Kell egy ÁTFORDULÁS. Na és mi előtt torpannak meg a legtöbben??
Lehet tippelni... 
Ismételgetik, mint a galamb, hogy "túúúdom, túúúúdom"... csak épp a TETT marad el.
A lényeg. Az áttörés. Az ÁT-ÉG-és. A KETTŐS ÉG-ből az EGY-s-ÉG-be kerülés.
Magyar nyelv mágiája.

Tehát, ha megtörtént az elmúlt napokban a VÁLTÁS, megéltünk egy FELISMERÉST adott helyzettel és a benne elfoglalt szerepünkkel, működésünkkel kapcsolatban, akkor – ahogy fentebb mondám -, nincs más, csak az ELŐRE.

"HAJ" rá...
Azaz? "HAJ-AZZUNK rá" ...
Tegyük rá a koronát, mint i-re a pontot...