2025-07-11

                          MOTTÓ: ÉRTÉK-VÁLASZTÁS 

Ma megint a KAPCSOLÓDÁS kap elő-és erőteret, de nem csak kint természetesen, hanem bent magunkban, magunkkal is. MILYEN ÉRTÉKEKET VÁLASZTUNK az ITT és MOST-ban? Ami SZÁMUNKRA SZÁM-ottevő? Mennyire TARTJUK magunkat ezekhez az értékekhez? Mennyire vagyunk következetesek, rugalmasak vagy merevek?

Tegnap elmerengtem az unokáimon. A kettő nagyobb nagyon hajlamos a trehányságra, őket állandóan figyelmeztetni kell, a kicsiben viszont van egy előre kódolt rend-tudat, fiú létére. Az egy szem kislánynál meg nem is kérdés a kérdés. Felmerült bennem, hogy vajon mennyire lesz fontos a jövőben a "jólneveltség" kérdése? Az udvariasság kérdése? Az EGYÜTTMŰKÖDÉS kérdése?
Mit "nevelnek" a mostani szülők, akik egy olyan világban élnek már, ahol nem szokás válaszolni a kérdésre, ahol nem küldünk visszajelzést egy emilre, ahol nem szokás visszahívni az ügyfelet a megígért időpontban (meg utána se), ahol az ALAPVETŐ kommunikációs TISZTELET nincs meg, ahol nincs felelősségvállalás, csak állandó áthárítás? Mit adnak ők TOVÁBB? Hova fog ez "fejlődni"??
A játszótéren érdekes megfigyelni, miként igazodnak egymáshoz a gyerekek. Milyen a tűrőképesség, elfogadóképesség, engedékenység, együttműködés, vagy a segítőkészség. A gyerekek hagyják a másikat küzdeni. Oldja meg. De odamennek, ha látják, hogy bajban van, ha sír. Tehát "zsigeri alapelem" az együttműködés. Akkor miért öljük ki? Aminek a vége a befeléfordulás, az elszigetelődés.

Így lesz az EREDENDŐ BEFELÉFORDULÁSból egy teljesen rosszul értelmezett működési minta.
Amiről MI BESZÉLÜNK, az TELJESEN MÁS, mert MÁS AZ ALAPJA. MÁS A LÉNYEGE. Az általunk megélt, tapasztalt elszigetelődés már a TUDÁS "SZIGETE", amikor élem-tudom, hogy nem a külvilágban kell keresni saját életem megoldásait, hanem magamban. A külvilág arra van, hogy ABBAN megéljem MAGAMAT. Utamat, célomat, feladatomat.

Elnézve a játszótéren a szülőket IS és a gyerekeket IS, és elképzelve, hogy mennyire lehet VÉLETLENSZERŰ az életük, vagy mennyire LÁTHATÓ ELŐRE – egyértelműen ez utóbbi ÉRZET jelzett be határozottan. Ki lehet próbálni e megfigyelést bárhol, bármikor, szerintem ugyanez fog mindenkinek lejönni, ahogy annak az ismerősnek is, aki a budapesti reggeli forgalomban figyelte meg a vele szembe jövő embereket és jutott ugyanerre a következtetésre.
Ha tehát valaki a SAJÁT SORSÁT ÉLI MEG, a SAJÁT ÚTJÁT JÁRJA BE, akkor vajon mennyire lényeges, hogy MÁS MIT CSINÁL a külvilágban? Különösen olyanok, akikhez SEMMI KÖZÜNK NINCS?
Akik NEM HATNAK a mi életünkre – de mi sem az övékére?
Egyetlen lényeges dolog van: a "SAJÁT DÓGOM". Az, hogy TUDATOSAN éljem az életemet. TUDATOSAN betartva az alapszabályokat, a 3+2 T-t. És azt, hogy BÁRMIT is teszek, cselekszem, legyen az munka, pihenés, társalgás, kirándulás, sportolás, gyereknevelés, azt tegyem mindig a LEGMAGASABB TUDÁSOM szerint, a LEGTISZTÁBB SZÁNDÉKKAL, a LEGJOBB MINŐSÉGBEN.
Ha így cselekszem, akkor soha nem kell visszafelé nézni, hogy "akkor ha másképp csinálom...." mi lett volna. TELJESEN FELESLEGES. Mert AKKOR és OTT AZZAL A TUDÁSSAL a LEGJOBBAT hoztam ki magamból. Pont. Legyen ez igaz a JELENBEN IS és az elkövetkezendőkben is.

Tegnap TELIHOLD volt, amiről teljesen megfeledkeztem volna – ha nem olvasok néhány írást "neves" asztrozófusoktól vagy épp valamilyen indiai guruistenítésről, egy jógiünnep kapcsán. Ez utóbbinál eldobtam az egeremet, mikor azt olvastam, hogy a GURU TÖBB MINT AZ ISTEN.
Aztán elgondolkodtam: miért? Az Y-ra nem ugyanez érvényes? Hogy többnek kiáltja ki magát, mint az ISTEN? Dehogynem. Mert a guru természetesen csakis Y lehet... Meg hát maga az istenkép is.
Ez nem kérdés..
Na, de hagyjuk is, mert hosszúra nyúlna a mai írás..

A csillagképes elemzéseknek meg ne dőljünk be! Jó példa volt erre minap, mikor a Hold az Antares mellett állt, ami ugye a "skorpió csillagkép szíve". Egyik tanítványom emlegette és "lecsaptam" rá, mondván, hogy akkor játszunk "most mutasd meg"-et: rajzold fel nekem az égre, mutasd meg HOL VAN A SKORPIÓ CSILLAGKÉP? Hol vannak a csillagai? Persze, hogy nem tudta, mert ami NINCS, azt nem lehet felrajzolni... Ennyi...

De ez IS az ÉRTÉKRENDÜNK egy szegmense lehet, hisz ha igazodunk hozzá, akkor szó szerint HAMIS illúziókat követünk. Kérdés: MEDDIG? És MIÉRT TESSZÜK?
Mikor LÉPÜNK tovább? Mikor hagyjuk már HÁTRA a hamis tanokat?
Mikor foglalkozunk végre TEN-MAG-unkkal?  
Mikor kerülünk 1-1-be magunkkal? 

muzsikának szóljon egy igazi "nagy érték", Mozart, aki júliusban komponálta a "nagy g-moll"-t...