2025-06-12

                         MOTTÓ: A HÚSLEVES ÉS HABJA... 

Ma megint "erős napnak" nézünk elébe, de hogy ez kit hogyan érint egyenként: előre meg nem mondható. De mindenki MEGÉREZHETI... És meg is fogja, akinek "dóga" van vele...

Azt figyeltem meg, hogy akit a "magánszférában" (már) nem érint egy kapcsolati "hullám", neki különböző "példázatok" érkeznek, teszem azt a történelemből, napjainkból, olvasmányaiból, rámutatva, hogy SEMMI NEM AZ, aminek nekünk nekünk eladják. De csak mint VISSZACSATOLÁS. 
Nap mint nap látjuk a média aljasságát, hogyan tud valakiből "VALAKIT" csinálni és hogyan tudja pillanatok alatt "SENKIVÉ" tenni. Az arcátlan hazugságokról nem is beszélve, amiért már csak elnézést sem kérnek. Minek? Holnap csinálják ugyanúgy tovább... Nincs IGAZI retorzió, nincs IGAZI számonkérés, mert a hazugság mindent áthat, csak a vastagsága lehet eltérő...

Tegnap kaptam egy video ajánlást, Horváth József biztonságpolitikai szakértővel. Meglepődtem, hogy mi történhetett, ki "húzta fel a sorompót", hogy immár KIMOND(HAT)TA AZOKAT a dolgokat, amikről mi már hónapokkal ezelőtt beszéltünk a tanítványokkal. Sőt! Már a március végi találkozón is ráingáztunk!  "Kisbogár" száján is kicsúszott a sok hablaty között: "TUDJUK, hogy színjáték az egész, ami ott folyik" (mármint Ukrajnában)..
És, mondhatni, ez még csak a "kezdet"...
Lépésről lépésre BEIGAZOLÓDIK minden. Mit jelent ez (megint csak)? Azt, hogy "VANSÁGBAN" vagyunk. Minden VÉG(É)HEZ MEGY, ami MEG VAN ÍRVA, ami MÁR KÉSZ "drámajáték". Ha nem lenne kész, nem lehetne előre látni...
És az is beigazolódik, hogy nekünk MÁR nincs más dolgunk, mint CSENDÜNKBEN, benső nyugalmunkban, békénkben figyelni azt, ami KINT történik. Érzelmileg NEM BELEMENNI, csakis semlegesnek maradni. 
Itt jut eszembe a Nyirkai jóslat. Azzal záródik, hogy "ez csak ókumálás", a jövendőt meg lehet változtatni. Hmm.. MEG LEHETETT? Ha így lett volna, akkor nem tudnánk visszakövetni az ókumálás szimbolikáit. És nem lenne meg sokakban annak az ÉRZETE, hogy milyen az, mikor a "megszeppent maradék UKKOT hívja" és nem bólintana rá tenmagában arra, hogy "böcsületes alkuval visszaadatik, ami visszajár és helyreáll a rend mind a négy égtáj felé" .....
TUDJUK, hogy így lesz...
De egészen biztosan nem azon a tudatszinten, amin ma van a magyarok többsége...
Ahhoz elébb "le kell tisztulnia a húslevesnek"... 

Minden EMBERI KAPCSOLAT VELELJÉIG ÁT-ÉG. KIFORR-ja magát, vagy épp FELFORR. Aki "habozik" még, és nem tudja eldönteni, hogy belefőzze-e a levesébe a habot, vagy leszűrje – majd dönteni fog az "utolsó" pillanatban. Akkor, amikor a sok hab miatt "kifut a levese"..

Szóval, lesz még feladatunk a FÜGGŐSÉGEINKKEL. Hol, kinek, minek vagyunk még a rabjai?
Mit kell még "lekaszálnunk" vagy kigyomlálnunk, hogy "láthassuk VIRÁGOS kertünket"?
Hogy végre VIRÁGOS "IO"-kedvünk legyen?
A "függőség" nálam is "helyzetgyakorlat" -  mivel elindult a házfelújítás. Már kimorogtam magamat az első körben, de mit lehet tenni? Hagyni, "hadd forrja ki magát a "leves", úgy, ahogyan "köll"...
A VÉGÉRE úgyis minden TISZTA lesz...