2025-05-02

                              MOTTÓ: "ÚTRAKELÉS"...

Ha útra kelünk, miért tesszük? EGY BELSŐ INDÍTTATÁSBÓL. (Jó esetben). Valami HAJTÓERŐ visz minket egy adott irányba, legyen ez szellemi vagy akárt térbeli. Nem tudjuk megfogni, sem megfogalmazni ezt a hajtóerőt, sokszor nem is vagyunk tudatosak rá, csak visszafelé látjuk meg az egész F/Vonalat.

Ezzel én is így voltam fiatal korom óta. Ahogy meséltem egyik videóban, már a műszaki főiskolán is filozófiából voltam a legjobb. Na meg nyelvekből. A műszaki témák nemigen kötöttek le, viszont a realitásérzék kifinomításához nagyon is hasznosak voltak.
Otthon vallásos szellemiségben éltünk, de nem bigottan, így jutottam hozzá akkortájt apám jóvoltából német nyelvű "alternatív" bibliaértelmezési könyvekhez, pl. Noé bárkájáról, az Ararat hegyéről. Később kezembe került Moody könyve az Élet a halál után címmel, ami kimondottan sors-és TUDATFORDÍTÓ – pontosabban HELYREÁLLÍTÓ – volt az életemben. Azon döbbentem le akkor, hogy milyen zárszót adott a könyvhöz egy bíboros. Szerintem a könyv aláhúzta a jézusi tanításokat – akkor miért cáfolja meg egy egyházi személy???
Később következett aztán az Agykontroll, a Reiki, a Táltos iskola, a Skorpió stúdió, Kazanlár-Körtarot, és végül Paksi Zoltán asztrozófiája, (a Kék vér könyvek olvasásával egyidőben), az "okosságok", az "ÉSZKÖZÖK" ismeretének útvonalán. Aztán itt befejeztem.
Ahogy annak idején a főiskolára mondtam, hogy a SZINTETIZÁLÓ GONDOLKODÁSRA volt igazán hivatott megtanítani, itt is eljutottam a SZINTETIZÁLÁS, az ÖSSZEFOGLALÓ látás síkjára, amiről úgy éreztem, EZT ÁT KELL ADNOM. LÁTTATNI kell!
A "HOGYAN" meg egyszerűen adta magát.

Mindig mondom: SOHA NEM A "HOGYAN"-nal kell foglalkoznunk, elég ha megvan bennünk az IRÁNY, a VÁGY-OK és a "MIT". A "hogyan megoldása" és a "megoldás hogyanja" mind szépen "becsúszik" a kezünk alá. Egyszer csak ott van – "csak" csinálni kell.
A "MAG"-erő MINDIG az ÚTON TART – és TEREMT. Így lesz az 5-ből 6. Ez az 5-ről a 6-ra jutás.
A "TOVÁBB-ÁLLÁS", a célirányos útrakelés.
Az "ÖN-MAG"-MEG-valósítása, ami a VAN-ság megélése a TEREMTETT világban úgy, hogy közben MAGOM IS TEREMT...

Amikor az ember az "ÚTJÁT" járja, olyan, mint amikor egy mozgó vonaton halad előre a kocsikon át. Mindig megnyílik egy ÚJ AJTÓ, egy ÚJABB ÁTJÁRÓ, miközben a mögöttünk lévő becsukódik.
Vissza is fordulhatunk, ha úgy gondoljuk – senki nem fog beleszólni. A "kalauz" csak KALAUZOL – de nem irányít és nem mondja meg a tutit. Még a jegyet se kéri számon...
A vonaton nem csak átjárók vannak, hanem "sima" ajtók is. Vannak FÜLKE-ajtók és vannak SZAKASZ-ajtók. Van, amikor meg megállunk két ajtó között, sőt, le is ülhetünk egy időre. Lehet, hogy míg ülünk és szendergünk, álmodunk, a vonatunk is lelassul, vagy netán meg is áll... De aztán újra mozgásba lendül. És mi rajta, vele szintén. Úgyhogy mehetünk tovább. Kiszállás NINCS. Majd a VÉG-ÁLLOM-MÁS-son..
Lehet végigutazni a vonattal ugyanabban a fülkében. Még csak ki se kell nyitni a fülke ajtaját. Ülhetünk benne magunk – vagy akár utitársakkal. Lehet lehúzott függönyök mögött aludva utazni. Lehet kiállni a folyosóra és nézni az elsuhanó tájat és elmerengeni: mi a valós? A vonat és az utasok benne – vagy a kinti táj és látvány?
Lehet hát "EGY-HELYBEN" utazni - és lehet a vonattal együtt előre haladni.. Egészen ELŐRE a HAJTÓMŰHÖZ...

A VONAT ÉN VAGYOK.
Aki BENNE ÜL SZINTÉN.
ÉN DÖNTÖK.
Mert "ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET".
És NEM Jézus és nem Jézus útja..

Most már tudjuk.
Mert, ahogy mondám már 2019 óta: az IGAZSÁG VILÁGOSSÁGBA TÉR.
Lépésről lépésre..
Ajtóról ajtóra...
Csak látnunk kell a F/VONALAT...