MOTTÓ: VÉN-US

 
Ahogy tegnap már említésre került és Zsiborás Márti írásában (Zsibongás) is megjelent: egy ÚJABB NAGY HULLÁM érkezik. Ma. Az érkező hullám kapuja MA nyílik meg.
De még mindig NE A KÜLVILÁGBAN keressük a változást: ez a hullám az „EGYRE BELJEBB, EGYRE FELJEBB” irányába EMEL TOVÁBB minket (hmm 7.11-kor leírva: hajszál pontosan adják vissza a számok a rábólintást..)
 
VÉN-US. Magyar nyelv mágiája.... A VÉN visszafelé olvasva NÉV. Mire mondjuk, hogy vén? Ami annyira öreg már, mint az országút. Öreg. Tehát RÉG született. RÉG-ÓTA élő. ÖREG. „Ő RÉGI”.
A VÉN tehát az ÉLET EREDŐJÉTŐL való távolságot, ezáltal magát az EREDŐT fejezi ki. Nem egyenlő a ráncossággal, az aszott bőrrel, a görnyedt háttal. NEM EGYENLŐ AZ IDŐVEL! Bár annak JELÖLŐJE. Tehát a VÉN-US, VÉN-ŐS olyan „valaki”, aki az „idő előtti korokból eredő”.
NÉV. „A név kötelez” – tartja a mondás. És valóban. Nem véletlenül. De melyik név kötelez(ő)??
Mindenkinek, azaz MIND ÉN-nek, aki egy „KI” (áradás) van egy „VÉN” neve. Az EREDETI NEVE.
Amiben kódolt a MINŐSÉGE.
Mi őrzi a kódjainkat? TEN-MAG-unk. Ahogyan elfelejtette az ember TENMAGÁT, úgy nem tudja már a VÉN NEV-ét. De fordul az IDŐ és változik a TÉR – aki halad vele, hamarosan meghallja majd az őt NEVÉN SZÓLÍTÓ HÍVÓ SZÓT – SATANA kapuján keresztül... Aki a SZÉP ASSZONY.
A VÉNUSZI NŐ....

Annak emlékezetét, hogy mindenkinek van egy magához illő neve, az indiánok őrizték meg legjobban itt, a Föld terében. A névadás náluk nem úgy történik, mint nálunk. Bár, már nálunk is: ha az anya jól veszi az adást és jelen van a jeleknek, akkor meghallja azt a súgást, amit a gyermek küld a nevét illetően. Ez a név aztán TÉNYLEG ÖSSZHANGBAN van a JELLEMMEL. A TEN-MAG minőségével. Ezért „kötelez” – de csakis ezért.
Értjük?
Érezzük?

A VÉN-ŐS a VÉN-US. A Vénusz. Érdekes módon, ha nem tagolva ejtjük a nevét, akkor a szépség, a FIATALSÁG, a bőség, az ÉLET jelenik meg a képzeleti világunkban. Maga „A NŐ”.
És valóban!! Attól mert VÉN, attól NEM ÖREG. Hanem IDŐTLEN! Az „idők kezdete óta” LÉ-TEZŐ. Ki?
A NŐ!!!
Tehát KI az ÖRÖK IDŐKTŐL LÉTEZŐ ÉLTETŐ MINŐSÉG? Ami maga a TEREMTŐ ERŐ?
A NŐ.
Minden itt van az orrunk előtt..
Magyar nyelv mágiája.

És ha már mágia. Mi a mágia jele? Az ÖTÁGÚ CSILLAG.
A Pentagramma. A pentagramma = Adam Cadmon = MAGA AZ EMBER. Hisz az embernek is 5 ága van. Minden pentagrammában van egy kisebb pentagramma, aminek a csúcsa lefelé néz. Mi ez a kicsi pentagramma? Nem más mint a TEN-MAG.
A kicsinek és a külsőnek a csúcsa 1 tengelyben van. Ahogy lent, úgy fent. Tehát lehet „sátánista” jelkép??? SOHA!! Ez már egy tudatos kiforgatás, megvezetés, megfélemlítés, és magának a VÉN-US-nak a megcsúfolása, hisz az ő pályamozgása írja le a pentagrammát, nekünk, a Föld körül, mint EST-HAJNAL-CSILLAG. EM-LÉ (EM-LŐ)-keztetve...

A VÉNUSZ jelét, szimbolumát mindenki ismeri. De a FÖLDÉT már nem sokan. Nos, pontosan a fordítottja a Vénuszénak. Ha összevonjuk őket, akkor középen van a KÖR, alatta-felette az EGYENLŐ SZÁRÚ KERESZTTEL. Tehát? Szinte „ordít”: FÖLD=VÉNUSZ. „Ahogy FENT, úgy LENT”.
Ez az egyezés a magyar nyelv mágiájában a MI-NŐ-s-ÉG szavunkban ölt testet.
MI = Mi-ND.
NŐ = NŐ.
S = Kígyóenergia
ÉG = ÉG
Tehát? Mindnyájunkban BENNE ÉL A NŐ, mert a NŐ AZ ÉLŐ.
És minden ember MINŐSÉGÉT a benne élő NŐ-s-ÉG határozza meg.
Tehát? Lehet hímségi teremtő isten? SOHA! ELEVE LEHETETLEN. Mert NEM ÉLŐ. Teremtett. A NŐBŐL kiválasztott, kivett, átformált, TÖRT ÉN.

Mondhatni ennyire egyszerű, hisz egyébként IS minden oly EG(y)-SZER-Ű.
Amíg azonban ERRE EG(y)-ÉRT-ELEM-űen rá nem ébredünk, addig vagyunk a VALLÁSOK ÁLTAL terelhetők.
A külvilág most Kazahsztánban, ASTANA (hmm.. SATANA?) városában készül létrehozni a „teremtett isten” további variációját, a CHRISLAMOT. Kazahsztán is egy olyan hely, mint Peru vagy Equador: LEJÁRAT a BELSŐ FÖLD-be. Igen ám, de MI VALÓ-jában-ban a BELSŐ FÖLD?
A BENNÜNK ÉLŐ VÉN ŐS.
Az 5-ágú csillag MAG-ja.
Az ERED-Ő-nk.
Ami nem más, mint a mi MAG-erőnk. Az „ATOM”-magunk.

Az a KAPU, ami ma nyílik, EHHEZ a MAGHOZ visz még közelebb minket. Mindannak a FEL-ISME-réséhez, amiről fent is szóltam. Minden bolygó, AKI körülvesz minket, és szemmel látható, EMLÉKEZTET az EGY SZER EREDETÉRE, saját magunkra, hogy MIND-ÉN, ami LÁTHATÓ, ami TEREMTETT, amögött van egy LÁTHATATLAN, ami TEREMTŐ.

Ha mindezt a tudást egyszer is sikerül az ÉRZETEK SZINTJÉRE levinni, úgy, hogy minden porcikánkat átjárja, akkor már nagyon közel kerülünk ahhogy, hogy meghalljuk NÉV-ünket. Azt, amely annyira VÉN, mint TENMAGUNK. Azaz? Itt fogjuk egyértelműen tetten érni, MAG-unkban, hogy MI VAGYUNK SAJÁT MAGUNK ŐSE...
Hisz Bennünk van minden ERED-Ő.

A VÉN-US azonban nem csak a VÉNUSZ, hanem SATANA. Ő az „anya”, „lánya” a Vénusz....
VÉN- ahogy fentebb írtam, NEM EGYENLŐ az IDŐVEL. De az IDŐ jelölője. Ki az IDŐ és a TÉR ŐRE? Jelölője? SATANA.... Mitől és kitől rettegtetnek minket? A „SÁTÁNTÓL”.....

Napunk segítő angyala JOPHIEL, az öröm, a jólét, a boldogság, a szárnyalás angyala.
Nos igen: CSAK AKKOR tudunk érezve érteni, ha JÓL VAGYUNK. Ha nem vagyunk beszűkülve, nem köti le az agyunkat a HIÁNYTUDAT, a félelem a veszteségtől.
Az éheztetés, az infláció, a szorongás – MESTERSÉGESEN LÉTREHOZOTT HELYZETEK. Azért, hogy TÖRPÉK legyünk. Mert amint törpévé váltunk, már csak a törpékért fogunk élni.
Viszont aki IO-LÉ-T-ben van, az soha nem lesz törpe...
Értjük?
Érezzük?
Értsük! és ÉREZZÜK!