NEM LÉTEZIK HOLT, CSAKIS ÉLŐ
 
"Halványodik a fátyol, közel jő, mi távol.
Egybeér múlt s jövő,
S már csak a Jelenben jársz, most.
Múltbéli emlékek elillantak már
(s mindaz, mi még fájdalommal járt),
csakis az örök Egy emlékezés,
mi a Jelenedben vár.
Már itt élsz. Már itt vagy.
Számodra nincs más tartomány.
Hisz, te már tudod, mindaz, mit itt e jelenedben megélsz,
ez az Eredendő Egy Igaz Valóság.
Örömlét a szívedben, ezt érzed ott bent, egyre erősebben.
S e létednek tengerén, az Egy Igaz Szer Elem,
mi táplál téged, mi öröktől fogva benned él.
S érzed, ahogy benned egyre csak tisztul e Tér.
A Tér, melyben Minden, mi Élő, benne él.
Itt nem létezik „holt”, csakis az Élő, mi Valós.
S ki már eltávozott e térből,
ő sohasem volt „halott”.
Hiszen Élő Lényünk örökkévaló.
Mert öröktől fogva létezünk,
S csakis az Élet a Valódi Színterünk.
Hisz, a „holt-tér” csakis az „álomvilágban” él,
s csak annak, aki még alszik, s szunnyad még.
Ezért a haláltól sose félj.
Mert nincs ilyen, s te már tudod,
hogy minden Érted él.
S ki még siratja a múltat,
s minden el-hunyt-at,
ő még nem emlékszik arra,
hogy eredendő lénysége,
ahol valójában létezik,
a csodálatos KÉK-s-ÉG-ben,
az Örök Egy Létezésben,
az Eredendő Egy Jelenlétben,
ott, se halál, se elmúlás,
se búcsú, se siratás,
se szükség, se hiány, se magány.
Csakis a Teljes örömlétben való megboldogulás,
hol Eredendő Minőségét éli már.
S neki nincs más dolga, csak emlékezni rá.
S most gyász helyett öröm töltse el a szíveket.
S ki mindezt éli már,
Ő siralom helyett örömkönnyekkel öntözi e Földnek talaját.
Emlékezz hát!
S tudd, senki sem szűnt meg létezni!
Hisz a valódi létezésben, ki innen, erről a síkról már átlépett,
örömlétben él, hisz itt az Álomlétből már felébredt.
S ő nem halott, hanem megboldogult.
Hisz Magjába újra betérve Boldog-s-Ág-ban él.
Szerelmetes örömlétben,
a Valós-Ág-ban a Való Térbe már beébredt.
S tudd, mikor könnyeidet őértük hullatod,
akkor valójában önmagadat siratod.
Ha még ott tart a tudatod.
Ezért a sírok helyett öltöztesd virágba szívedet.
Csak tartsd meg a szép emlékeket,
de csakis azt, mi téged tovább emel.
Töltse el öröm a szívedet,
hogy ki már e síkról tovább lépett,
benne Örömlétben már az Élet"
 
(siralom – SÍR ÁLOM / Szíriuszi álom)
 
(Gyulainé Horváth Krisztina)
 
 
Fotó: Kövecses Balázs