MOTTÓ: GONDOL(D)KODÁS

 
Ma megáll a „Teremburán” a MERKÚR és holnaptól újra „előre” lendül pályáján – mely természetesen CSAK látszólagos, innen a Földről nézve.
Mit jelképez a Merkúr? Alapvetően a napi gondolkodásunkat, szellemi képességeinket, és még a GYERMEK szimbolikája is, aki maga a megújulás.
Nem véletlenül mondta Jézus, hogy legyünk olyanok mint a gyermekek és akkor jutunk be a „Mennyek” országába, mivel a gyermek MÉG TISZTA. Fejét nem tömítették él a GOND-ok és a GONDOLATOK, melyek MÉRGEZNI tudnak. Még nem terelte el a földi világ a tisztaság útjáról, még EGÉSZ. És KÉSZ EMBER.
Még a MÁS-SÍK-kal van összhangban, ezért érzékelései még elevenen működők.
Később jönnek majd a GOND-ok, ahogy felfedezi: más is van rajta kívül e Földön, aki befolyással van az ő életére és kénytelen felismerni, nem mindenkit vezérel a jó akarat... Kénytelen megtanulni védekezni. Kénytelen felvértezni magát a bántókkal szemben. Hova vezet ez? A manipulációhoz, az őszinteség kibillenéséhez.
Az igazi baj ott kezdődik, amikor elveszti a magába vetett hitét!
És elkezd követni – mások hatásásra és befolyására – egy rajta kívül álló istenképet és a hozzá köthető hitrendszert.
Ha azonban erős benne az elnyomott „gyermeki” énje, akkor előbb-utóbb fellázad és elkezdi a MEGOLDÁSOKAT keresni...(erre most rátüsszentettem). Ki egyenes úton, ki jó nagy kanyarokkal, de a lényeg, hogy megtalálja saját maga TISZTA FORRÁSÁT, azaz tenmaga Eredőjét, mint „Gyermeki Énjét”. Ez a „gyermeki én”, nem az, amelyiket a piszologia, meg a modern spirieszmék szó szerint gyermekként kezelnek, hogy ölelgesd meg, szeretgesd meg – hanem az EREDENDŐ TISZTA MAG.
EZT KELLENE FELÉBRESZTENI és nem önmagunk tutyulimutyuli minőségét.
Tudjuk: „Irma és a firma” ... nem ugyanaz..
 
A bennünk élő „GYERMEK” az, aki őrzi a TISZTA, EREDENDŐ ISTENI MINŐSÉGET TEN-MAG-unkban.
Ez az a „gyermek”, aki a Madonna szobrok karján ül.
Érezzük a különbséget??
Mert ha érezzük, akkor máris a TISZTA KÚThoz tudunk eljutni és ha a tiszta kútból merítjük a VIZET, melyet aztán a SZÍV VISZ, akkor OLDÓDNAK A GONDJAINK. Magyarul mire kell hallgatnunk a valódi "gondoldáshoz"? A SZÍVRE, a BELSŐ ÉRZÉKELÉSEINKRE..
A „Gyermek” még spontán viselkedik és dönt. A Pillanatban és a Pillanatnak él. Nem rágódik múlton és nem aggódik jövőn. NEM AGYAL. Viszont ÉL. A pillanatban. Megfigyel, tapasztal, megérez – DÖNT.
A kicsi gyermek CSAK AZ ANYJÁVAL együtt „értelmezhető”. Pontosan úgy, mint a Madonna-szobrok. Nincs külön lét.
A gyermek az anyja LELKÉNEK a TÜKRE. Ha az anya bizonytalan, a gyerek hisztis lesz. Ha az anya szeretethiányos, a gyerek is követelni fogja – mégpedig látványosan – a szeretetet.
A gyerek ÖSZTÖNSZERŰEN cselekszik, mert tudja, ő az ANYJA NÉLKÜL elveszett. Későbbi pedig életében AZT KAMATOZTATJA, amit az anyjától kapott.
Tehát az ANYAI FELELŐSSÉG a legnagyobb a Földön.
Nincs ez másképp kozmikusan sem.
 
Az "EMBER" az ANYJA nélkül nem megy semmire. De ez az ANYA BENNÜNK ÉL – hisz a bennünk élő gyermek ugyanolyan szimbiózisban van az ANYÁVAL, mint a földi gyermek a földi anyjával.
Ha pedig a bennünk élő gyermek szimbiózisban van az anyával, akkor mit jelent ez?
BENNÜNK ÉL AZ ISTENANYA! Ő a mi „tiszta kútfőnk”, akiből mindig merítkezhetünk. Ő a mi MI-NŐ-S-ÉG-ünk! És a minőségjelzőnk.
Értjük?
Érezzük a lényeget?
 
Tehát, ha hadakozunk a külvilággal, nem mennek előre a dolgaink, gondok gyötrik a FEJÜNKET és nem tudjuk OLDANI a gondolatokat – akkor álljunk meg. Üljünk le és „merkúri” módon legyünk gyermekek és csináljunk valami egészen MÁST. Játszunk! Társast, vagy labdajátékot (a legjobb a mozgásos), bármit, ami felszabadít. Ami elterel. És közben meg fognak jönni a MEGOLDÁSOK.
Az ISTEN NEM KICSESZÉSRE JÁTSZIK. Ha meg BENNÜNK él, akkor pláne nem...
Csak hagyjuk hatni, segíteni.
 
A minap megint több történetet kaptam arról, miként „rezegnek össze” a szálak, ráadásul úgy, hogy azt előre el sem tudták képzelni. A „huhogók” ellenében ráadásul. Öröm volt olvasni, hallgatni őket! És mindegyik esetben a kulcs az volt, hogy az illető HALLGATOTT A BELSŐ HANGJÁRA. Az egyikük pl akkor kezdett tetőcserébe, amikor mindenki azt mondta, most ne. Mégsem ázott be, a munkások egymás kezébe adták a kilincset és mint vasaló az anyagon, úgy haladt előre a munka.. Másik esetekben pedig „tálcán” érkeztek a lehetőségek, azok az emberek, akik segíteni tudtak.
 
Tehát működik, hogy „MINDEN JÓRAVALÓ EMBER ÉLETE JÓRA FORDUL”? De még mennyire!! Csak „inni kell” a tiszta forrásból, hallgatni kell a bennünk SÚGÓ gyermeki-anyai Én-ünkre...
 
Napunk kísérő angyala ma SANDALPHON, aki „ISTEN AJÁNDÉKÁT” hozza. Mi a mi dolgunk? MEGLÁTNI az AJÁNDÉKOKAT, mégpedig tiszta és nyitott szívvel. Semmi esetre sem agyalással...
(7.00...ami az érzékelőképesség száma... Van kérdés?..)