MOTTÓ: FALAK

 
Ma, a nap száma megint teljes összhangot mutat a hatásokkal.
4-e van és a 4 a Földnek a száma, az anyagé, a kereteké.
A formába öntésé. A keret lehet dísz, a fal lehet védelmező – de lehet gátló tényező is.
 
Mi az, ami minket valamiben visszatart? Mi az, amit nem tudunk megugrani? Mi az, ami valamiért félelemmel tölt el?
Jó példa volt itt a facén az arc felvállalásának a kérdése. (rá is tüsszentettem...)
Miért nem merem? Miért ragaszkodom a virághoz, az autóhoz, a csipketerítőhöz, pillangóhoz? Miért rejtőzködöm? Mitől félek?
Attól, hogy akkor nem nyithatom ki gátlás nélkül a számat?
Vagy attól, hogy „látnak”? Kiknek a látásától tartok? Miért tartok attól, hogy „látnak”?
Nem egy, nem kettő rendszeres kommentelő inkább „lelépett”, minthogy az arcát adja.
Nagyon tanulságos volt – nekem IS, meg neki IS.
Mert akárki akárhogyan tekeri is a témát: bizony a TARTÁS az alapvető probléma a rejtőzködőknél.
Tehát nekik ez az a „fal”, vagy ez az a „hegy”, amit meg kell ugrani, vagy meg kell mászni. Amíg nincs szembesülés – addig nincs továbblépés.
 
Van olyan helyzet is, amikor hiába akarunk cselekedni, egyszerűen falakba ütközünk. Visszapattanunk mint kecskebogyó, újra és újra. Ilyenkor megint a szembesülés a megoldás: meglátni, hogy az akarással nem megyünk semmire. Le kell ülni és VÁRNI. Lehet, hogy csak néhány órát, lehet, hogy néhány napot, hetet. De egészen biztos megjön a feloldódás és megnyílnak a kapuk, amikor aztán lehet lépni, cselekedni.
 
Vannak időszakok, amikor erőt kell gyűjteni és vannak, mikor az IDŐRE kell várni, aki megoldja a mi gondunkat.
Ma, bár vasárnap van és a külvilágban nemigen várható „cselekvés” és „történés” – mégis megélhetünk olyan eseményeket, melyek felhívják a figyelmünket bizonyos bennünk dolgozó kételyekre, félelmekre, kérdésekre, feladatokra.. Felütközünk valamin, amit nem tudunk megoldani. Mint a növekvő árak. Félünk az érkező számláktól. Vagy a társunk gyerekének a viselkedése edzi az idegeinket... Vagy a rokonságban, családban érezzük úgy, hogy megfulladunk már az ostobák gyülekezetétől..
Mi a megoldás? Nem találjuk...
Ilyenkor nincs más hátra, mint a kivárás. Tekintsük a FALAT ne akadálynak, hanem védelemnek, ami megóv minket egy „eszetlen” tettől.. El fog jönni a fellélegzés és a bőség áramlása – a FALON TÚL, amikor IDŐ VAN.
Valamiért még MAG-unkba kell fordulni, és megkeresni BENT azt a "hegyet", gátat, kulcsot, amit nem találunk...
 
Napunk kísérő angyala JOPHIEL, az ÖRÖM angyala. Mire tanít ő?
Arra, hogy az áramlás bennünk is adott. A SZABADSÁG egy TUDATállapot. Az örömlét érzetét magunk tudjuk szabályozni.
Ha ma netán az időjárás áthúzza a számításainkat és a 4 fal közé kényszerít minket – abban is meg lehet találni az örömöt.
Mi döntünk a „hogyan élem meg” felett...