MOTTÓ: A TETTEK MEZEJE...

 
Meghoztuk a döntést? ÉREZVE ÉLJÜK mindazt, ami bennünk ÉLETRE KELT a MEGMÉRETTETÉS ÓTA? Akkor a következő lépés a „TETTEK MEZEJE” , azaz AZ ÉLÉS MAGA.
 
És itt szokott a legtöbb ember elbukni. Ezért mennek át oly kevesen a „tű fokán”. Mert egy dolog dumálni és egy másik ÉLNI IS.
Különösen érvényes ez a spirimancik és -matyik szinte 90%-ára.
Oly szép a „szeretetről” regélni, előadni a „szeressükegymástgyerekek de leginkább magunkat” nyálas dumáját – aztán jön az ÉLET, ahol bizonyítani kell(ene). És kiderül: minden maszlag és látszat, mert a „szó-szóló” élete úgy káosz, ahogy „dukál”. Se egy rendezett otthon, se egy rendezett létforma, se egy rendezett viszony, betegség gyötri lélekben, testben egyaránt. De duma, az van.
Lehet beszélni a bennünk élő NŐ-ről, „boldogasszonyról”, hinteni az igét a „NŐSÉG mibenlétéről” – közben meg azt sem tudjuk, hogy MILYEN az IGAZ MINŐSÉG.
MINDENKI A SAJÁT ÉLETÉVEL tesz tanubizonyságot TENMAGA HANG-oltságáról, azaz minőségéről.
Ez az a „HITVALLÁS”, amiről Jézus is beszélt – amit aztán az egyház megint a maga képére kiforgatott.
Minden hitvallás üres lózung, amíg a „szószékről” hangzik el.
 
Mit mutatott, mit tanított Jézus? A SAJÁT ÉLETÉT TETTE MINTÁNAK. Azt mondta: „ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ IGAZSÁG és az ÉLET”.
„ÉN”.
Tehát MINDEN ÉN. MINDENKI a MAGA életében.
Aki „követte” őt, az azt jelentette, hogy ÉLTE A JÉZUSI MINŐSÉGET. ÉLTE A TUDÁST. MAGÁBAN. Bentről fakadóan – kifelé.
Ez volt a JEL A HOMLOKÁN.
Nem nyáladzott a „szeretettől” – hanem ÉLTE A SZERT. „SZER ÉN” volt. JÁRTA a SZER ÚTJÁT.
Annak ELEMÉBEN ÉLT. Élte a TISZTELETET a másik iránt, élte a TISZTASÁGOT, azaz a feddhetetlenséget, hogy nem vizet prédikált és közben bort iszik, és ÉLTE A TISZTESSÉGET, hogy senkivel nem tett olyat, amit magának nem kívánt volna. Senkitől nem vett el – ENERGIÁT SEM!!!
Benne volt (van) az ÉRTÉK és a MÉRTÉK. A BŐSÉG TUDATA.
Az ÉRTÉK ÉRTÉSE. Az ÉRTÉK tisztelete. Ami mindig a MINŐSÉG és SOHA NEM a MENNYISÉG.
Az álszent spirik ARCÁN és HOMLOKÁN mindig OTT A JEL – ha NEM ÉLIK a SZERT.
„SZERTELENEK”. Egyrészt beszédjükben, másrészt mozdulataikban – de legfőképp a SZEMÜKBEN és TEKINTETÜKBEN. Hiányzik az EGYENES TEKINTET. Megrebben a pillantás, szürke az arc, álságos a mosoly. A kamerának szóló, a pillanatnak. De még ha szembe néz is – akkor is LÁTNI rajta, hogy érdeklődése látszólagos, „nem jön ki magából”. Aztán: a beszéd és annak stílusa. Az összeszorított száj, vagy a tompa, összefolyó beszéd. Az artikuláció hiánya. Aztán magának a HANGnak a MINŐSÉGE!! A testbeszéd.. A hadovázás.
A túl merev vagy túl széles gesztikuláció.
Az írásbeli "dumálóknál" pedig a legnagyobb megmérettető szűrő: az ARCTALANSÁG.
Amikor nem adja magát a szóhoz. REJTŐZKÖDŐ.
Ilyenkor szoktam feltenni a kérdést: ÉS MÉG HISZEL NEKI???????
Az is magáról állítja ki a "megmérettetés bizonyHITványát", aki hisz az ilyennek....
Mert ugye azonos az azonossal talál hangot. A hazug a hazuggal - és még csak ÉSZRE SEM VESZI. Hisz ha nem lenne saját magában hazug és nem hazudna saját magának, akkor azonnal ÉSZBE KAPNA: kit követek én? Egy arctalan "dumát"???? És hol az ÉN ARCOM?? Én adom magamat TISZTÁN, TISZTESSÉGGEL és TISZTELETTEL?
No, kérem, lehet gondolkodni...Persze, lehet kifogásokat gyártani, hogy miért nem adom az arcom.. OK, de akkor "ne járjon a szád"...

Jól ki van az ALAP találva, hogy ne tudjuk megtéveszteni a másikat – de jól ki van találva az is, miként lehet el-és lenyomni az érzékelés eredendően tiszta, beépített működését. Azért, hogy a hazugok teret nyerjenek maguknak.
Megint hova lyukadtunk ki?
A SZÍV-SZŰRŐHÖZ. Ahol mindennek a MAGVA és KULCSA rejtőzik. Az EREDET MAG-a és magja...
Amiben minden tudás REJTVE.
Mi a feladatunk? Ezt a tudást ÉLŐVÉ TENNI.
Ami ÉLŐ, az megnyílvánul, mégpedig a TETTEKBEN. Amiről már tegnap is szó volt: mindenki azt aratja, amilyen ELVEK MENTÉN ÉL. Amilyen TEN-MAGA HANGOLTSÁGA.
Amilyen az ÉL-(et)-V-EZET-ése...
 
A mai nap a „Teremburán” a HOLD és a VÉNUSZ kapcsolódnak össze a SZŰZ és az OROSZLÁN csillagképeket összekötve.
A HOLD a SPICA előtt halad el, mely a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga. A KALÁSZ.
A „KALÁSZ” az ARATÁS és egyben a MAGVETÉS jelképe is. Hisz a kalászból hull ki a mag, a következő LÉT csírája... Vetés-aratás, ok és okozat összekapcsolása.
Az OROSZLÁN a legfelsőbb csillagkép, a SZELLEM EREJÉT jelképezi. Benne a Vénusz pedig azt, hogy a BŐSÉG a TUDATBAN tud aktiválódni. ELSŐKÉNT. És annak kivetülése lesz majd az ANYAG.
A tettek mezeje...
 
Napunk kísérő angyala ma megint URIEL, aki azt üzeni: ha megkaptad a szellemi útmutatást az Ég által, akkor láss munkához, hogy az útmutatás, a KÉP-zelet valóra váljon. TEN-MAGOD ÁLTAL”.
Ez a BŐSÉG, a MEGÚJULÁS alapja és útja...