REJTETT DOLGOK MEGISMERÉSE

 
... ami csakis az EMLÉKEZÉS által lehetséges.
 
Természetesen ezt az emlékezést ELINDÍTHATJA, KIVÁLTHATJA bármi. Egy egyszerű benyomástól kezdve egy tanfolyamig... tényleg bármi. Akár egy váratlan, sokkos helyzet is. Amikor saját magunkon is csodálkozunk, hogy miként voltunk képesek JÓL cselekedni. Mintha nem is mi lettünk volna... Azt mondjuk: velünk volt az őrangyalunk. Vagy azt, hogy megjelent a LÉLEK-JELEN-LÉTünk.
Nos, igen. Ez utóbbi a pontos fogalmazás: a LÉLEK JELEN LÉT-e.
 
És akkor ITT és MOST merengjünk el azon, hogy ha váratlan és sokkos helyzetben tapasztaljuk meg a lélekjelenlétet – akkor HOGYAN ÉLJÜK AZ ÉLETÜNKET A MINDENNAPOKBAN???
Bizony úgy. Azaz sehogy. Mondhatni tragikusan. Felszínesen. Tragikusan felszínesen.. Felelőtlenül.
Ki iránt felelőtlenül? Saját magunk iránt... Nem becsülve azt, amink van. A testünket, mely a földi élethez kapott „együttjáró együttható”. Kihasználjuk, kizsigereljük, tönkre tesszük, beteggé, nyomorulttá formáljuk – vele párhuzamosan a környezetünkben élőket is. Mindezt azért, mert nem ismerjük a saját LELKÜNKET.
 
Amikor valaki megél egy „fel-rázós” állapotot, utána MÁS ember lesz. Mintha egy MÁS SÍK nyílt volna meg előtte. Egészen másképp látja a világot, minden más értelmet nyer. Mondhatni MAG-ára ébredt.
Mit csinált addig? Zárt kapuk mögött tartotta a LELKÉT, MAG-ját. Nem élte, mert nem ismerte. Csak a FELSZÍNT, a KÜLCSÍNT, a testi burkot. Elhitte, hogy ez a burok, ez az „én” egyenlő a BENNE ÉLŐ „valakivel”. Hát nem. Egyenlőnek annyiban tekinthető, hogy RÉSZE. A részben benne van a teljesség – de nem a teljesség. Viszont a rész EGGYÉ válhat a TELJESSÉGGEL...
 
Nincs rajtunk kívül álló őrangyal, csakis SAJÁT MAGUNK LELKI JELENLÉTE. Amely mindig LÁTTATJA MAGÁT, ha kell. Ha felismertük és megérezve megértettük ezt a hatalmas erőt, akkor utána már nem élhetünk úgy, mint előtte. Utána már csak JELEN lehetünk.
 
Most olvastam egy nagyon találó mondatot a Narnia krónikáiban:
„aki jól teljesített egy nehéz feladatot, jutalma egy következő, még nehezebb feladat lesz.”

Orrbavágós mondat, de ha belegondolunk, nagyon is igaz.
Hisz ha elindultunk az önmegmismerés útján, nincs megállás.
Ha eldöntöttük, MEGISMERJÜK magunkat és kihozzuk magunkból ITT és MOST mindazt, ami bennünk van, akkor ahhoz olyan hatásokra, kihívásokra, feladatokra van szükség, mely az EMLÉKEZÉST folyamatosan nyitogatja, bontja le a burkokat, mint hagymáról a héjrétegeket.
A megismerések során SZEMBE NÉZÜNK MAG-unkkal.
Egy-egy feladatot, kihívást addig kapunk, míg el nem engedjük a belénk szorult elmeprogramokat.
Például, amikor valakiben hatalmas lélekerő rejlik, de állandóan kisebbségi komplexusai vannak és megfelelési kényszerei, akkor addig ismétlődnek a feladatok, míg át nem szakad ez a burok és meg nem látja végre SAJÁT MAGA NAGYSÁGÁT. Hogy nincs senki, aki előtt meg kellene felelnie, aki elvárásokat támaszthat – egyedül és kizárólag saját maga.
Mondjuk a legnehezebb helyzet az, mikor a belső mérce van oly magasra állítva, hogy szinte lehetetlen elérni. De ilyenkor tudnunk kell: hogy MI MAGUNK állítottuk ilyen magasra saját magunknak, mert EZ A SZINT az, amin a LÉLEK VAN!! Mert a SZER ELEME működik bennünk, aminek a M-ÉRT-ÉKE bizony az „Egekben van”.
De a SZER nem kegyetlen, és nem fájdalmat okozó. A SZER ELEME MAG-ASZTOS. Kevesen érnek fel hozzá – ha nem működtetik magukban. Ugyanakkor mindenki felérHET hozzá, ha AKARJA.
Ha NYIT-OTT.
 
Ma egy különleges háromszög állt fel a „Teremburán”. Ebbe most nem mennék bele, elég annyi hozzá, hogy a TELIHOLD együtt áll SATANÁVAL, tehát megvilágítja bennünk azt a KAPUT, amin átmehetünk, ha hajlandók vagyunk a LELKÜNKET, a LÉLEK-ERŐT megismerni és kihozni magunkból. Ha hajlandók vagyunk magunknak-magunkban-magunkkal megújulni. Ha hajlandók vagyunk a bennünk rejlő ERŐT működésbe hozni. Ha hajlandók vagyunk a vezérlő elveinket a SZER ELEM-éhez igazítani.
Ha ezt megtesszük, azonnal rájövünk, hogy „az Isten nem kicseszésre játszik” – csakis mi, egyedül, magunknak, magunkkal vagyunk erre képesek...
 
Szoktam volt mondani: a FELSZÍNESSÉG A VAKSÁG ELŐSZOBÁJA.
Sajnos, a felszínességbe rengetegen beleesnek. Miért? Mert csak néznek és NEM LÁTNAK. Néznek egy képet, rávágják, hogy húú de szép, ajnározzák és nem LÁTJÁK, hogy mi van benne és mögötte.
KÉP-TELEN-ek az értő olvasásra, mert nem működik bennük az ISME-R-et! Az IS és a MER és az ER... azaz az ÉRTÉK-és MÉRTÉK-TUDÁSa...
 
Napunk kísérő angyala RAZIEL, a TISZÁNLÁTÁS üzenetével érkezett.
Kapuban vagyunk, ezt sokan érzik. Már jó ideje. Újra és újra.
Ez olyan, mint amikor a tükörben végtelen ajtók sorakoznak... Látszólag minden ajtó ugyanolyan, de nem tudjuk, két ajtó között mi rejlik...
 
Most viszont a NAP a FÖLDET SATANAVAL egy tengelyben látja. Satana pedig nem „egy” kapu, hanem „MAGA A KAPU”.
Nem olyan, mint az IKREK.
Általa, különösen a Bak-Vízöntő átfedésben MEGMÉRETTETIK A LÉLEK. MAG/MEG-TISZTULÁSban részesülhet. Minden sallang leesik róla, ami a múltból még rajta ragadhatott.
 
Holnap hajnalban érkezik a SZÍRIUSZ. „Új parancs”-ot hoz a megmérettetésben lévő Földnek a NAPra vetítve..
De e „parancs” ÉRZÉKELÉSÉHEZ csakis tisztánlátással, tisztánhallással, lélekismerettel, mag-tudattal lehet hozzáférni... Felszínességgel soha...