Tegnap a LENCSE ÉS BORSÓ SZÉT(H)-választásáról szólt az üzenet.

Mint emlékezhetünk, tavaly tavasszal hozta el a NIBIRU ennek az „első lendületét” a SZER ELEM elemében. A folyamat azóta is halad a maga útján, megbirizgálva természetesen a „naaaagy misztikusok” eltorzult értékrendjét a „naaaaagy egységről”, hisz szerintük nem lehet szétválasztás, mikor „minden egy”.

Jahh... Alapból igen – csakhogy az „EGY” a „VILÁG-osság”-ban létező. Itt pedig minden van, csak világosság nem....ALAP az IS, hogy mindig az AZONOS VONZZA AZ AZONOSAT. A nagy „egységben” mindenkinek megvan a MAGA VILÁGA, amiben jól érzi magát, mivel mindenki MAGÁBAN EGY. És nem MÁS-sal.

A krumplipaprikás az krumplipaprikás és nem csirkepörkölt.

 

A tegnap megmutatott „UTAZÁS” kártyalapon tökéletesen megmutatta magát az EGY és a SZÉT szimbolikája: EGY KOCSIS van, aki kézbentartja a gyeplőt, még akkor is, ha az egyik ló erre, a másik meg arra akar húzni. Az IRÁNYTARTÁS a lovak háta mögött, a HÁT-TÉR-ben ADOTT.

Most is mindenki AZONOS IRÁNYBA HALAD – csak ki-ki a maga pályáján.
Ki erre – ki arra, de a CÉL EGY.

Tudva tudható és tapasztalható, hogy a JELEN VILÁGUNKNAK VÉGE. Pont. A HOGYAN és a megélések tere ugyanakkor eltérő: mindenki azt veszi ki belőle és úgy éli meg, ahogyan a maga ALAPHANGJA SZÓL. A megalkuvók, az elmések, a tisztaságot LENCSÉÉRT elárulók azt élik meg, amilyen programot maguknak választottak. Lehet, a pillanatnyi látszat (ami akár 1-1 élet is lehetett) azt sugallta: megérte a csere. Csakhogy az ALAPÉRTÉKEK azért alapértékek, mert ALAP ÉRTÉKEK. Amiken változtatni NEM LEHET. És aki attól ELTÉR, az bizony előbb-utóbb ráébred, hogy nem érdemes elhajolni....mivel az OK tenmaga OKOZATÁT mindig „megtermeli”. Állandó csak a IO-ság. Minden egyéb VÁLTOZÓ. Megszűnő, elhaló – és visszatérő. Mármint a IO-sághoz a FEL-IS-MER-és által....

Tehát: aki „alapból” döntött a IO-ság mellett és azt működteti, az a IO-kkal kerül immár egy „tálba”. Azonos az azonossal. Borsó a borsóval – lencse a lencsével. Ki-ki a maga fajtájával a maga területén, saját OK-ságából, ami lehet akár az OK-ossága is..

Itt muszáj beszúrnom egy kicsit a napi politikát: tegnap láttam néhány ismerősnél, hogy micsoda kemény elhatárolódásokat posztoltak ki országunk zsarnokának a megnyilvánulásától, aki alávalóan kirekesztő és a fajelméletet felelevenítő kijelentéseket mert tenni.. Mivel ismerve ezeket az ismerősöket, „alapból” ismert a beállítottságuk, így már csak a kíváncsiság maradt számomra: vajon mi lehetett ez a kijelentés "vezírünk" szájából? Nem kellett sokat várnom, a mai reggeli krónika már idézte is – és hát mit is mondjak. Jót rötyögtem megint az ostobákon, akik nem érzik és nem értik, hogy mit jelen a „keveredés” tagadása. Ami nagyon is HELYÉNVALÓ. Egyébként pedig történelmi szinten is bebizonyosodott, hogy a keveredés mindig visszaüt – ahogy a mi fejünkön is elcsattant ez a MEGRONTÓ trend, hisz István jóvoltából ezzel indult a lejtmenetünk... Érdekes egyébként, hogy az egység legszigorúbb őrzői épp azok, akik a keveredést preferálják. Hmm.. vajon miért is???

Aki ÉRZI, hogy miért nem keveredünk, az ÉRTI IS. És ennek köze nincs semmiféle „fajelmélethez”. Mindig felsóhajtok ilyenkor: csak az ostoba korlátoltaktól mentsen meg az Isten!

Bár a mai világhelyzet pont rajtuk nyugszik és alapszik... Hisz értelmes és gondolkodva ÉRZÉKELŐ emberekkel mindazt nem lehetne megtenni, amit ma megtesz a politika. De hát, ez is a játszma része...

Egyébként pedig CSAK Egyéni FELELŐSSÉG van, keveredéstől függetlenül – hisz senki nem a politikáBAN él, hanem TENMAGÁBAN. És nem a napi politikával kell elszámolnia, hanem saját magának a SZÍVÉVEL és annak TUDATOSSÁGÁVAL.

Az ELME még senkit nem emelt az IS-MER-ETek MAGAS-ságaiba. Mert az IS-MER-ET(et) az etet, mivel IS-teni eredetű, és FELÜL-EMEL-kedik az ELME OKOSSÁGAIN. Ez utóbbi mindig a „pillanatnak” szól – az ismeret pedig időtlen... Ha JÓL értjük és értelmezzük szavaink IGAZ tartalmát...

Tehát: jönnek szép lassan, illetve nem is lassan, hanem BEVILLANÁSSZERŰEN a felismerések mindenről, és mindenkiről, aki HAMIS. Aki ÁL-szent. Aki nem tiszta. Nem tiszta forrás, hanem mások forrását használja tenmaga hasznára. Az OLYAN MINT színészei.. A KEVEREDÉS keverői...

Egyre-másra jönnek a HAMIS PRÓFÉTÁK a SZERETET nevében – ahogy Jézus azt előre megmondta. Ledöbbentő, hogy az emberek mennyire terelhetők 1-1 jó szó által. Megcsillan a „szeretet”, a „tudás”, ami vonz mint bogarat a lámpafény. Aztán a bogár „nagyot koppan és elhallgat”. Mert a lámpafény búrája kemény....

Ráadásul LÁTSZAT-FÉNY...

Tisztulnak a kapcsolatok, minden téren és szinten.

Aki felismerte magában saját „borsóságát”, az szépen kilép a lencse táljából. És csatlakozik a magafajtájához. NINCS KEVEREDÉS. SZÉTVÁLÁS van és TISZTULÁS.

Fent IS, Lent IS. Kulcs továbbra is az ÉRZÉKELÉS, melynek alapja az ALAP-HANG-oltság és megadja az összecsengést.

Tegnap arról beszéltünk itthon, hogy a IO-k védelme mennyire működik! De ezt is elsőként TUDNI és HINNI kell – aztán jön a megtapasztalás is. Ha az embert „meg akarják csapolni”, akkor, mivel IO-hiszeműek vagyunk, hagyjuk. Hátha a „csapolónak” a hasznára válik. HA! Ha tud élni a lehetőséggel! De ha nem, akkor bizony ELVESZIK tőle a kapott lehetőséget, nekünk pedig megmutatják a felállt helyzetet és a csapoló személyt is.

Nem egy, nem kettő „csatornázó” járt már így: a kapott információ lehozatala számára is LEHETŐSÉGET adott az „alaphang átállítására”. Kapott hozzá időt is. De ha „nem vette az adást” – akkor azt is elvették tőle, amit kapott, még ha kékben úszott, akkor is....

A „nagy elszámolás” a lejáró kor-körben eddig életünk végére koncentrálódott. EDDIG.

Mivel kimegy a kor-kör, kimegy vele és belőle minden, ami ÉLHETETLEN. A „nagy EL-számolás” ÉL-esben megy immár....

A SZEM-BESÜLÉS bizony meghozza a SZEMBE-s-ÜLÉST...

De ez így van jól, mert semmi nincs EL-LE-nünkre, hanem ÉR-tünk: végre ÉR-tsük is, hogy mi MI-ÉRT-van. MIÉRT-ünk...

Napunk kísérőangyala ma HANIEL, az ÉRZÉKELÉS, érzékenység, a Hold angyala. Mellé társult ZADKIEL az ÉRTÉS, a tudás, a tanulás angyala is, mutatva, hogy MAGAS, MAGOS tudás csakis ÉRZÉKELÉS által érhető el.

Ennyi...