VÉG-RE-HAJT-ÁS

(kicsit hosszú lesz megint...)
 
Magyar nyelv mágiája....
Van, aki szerint a szó-TAG-olás „csak szótagolás” - ahogy vannak süketek és vakok, kétlábon járó agyhalottak.
És vannak, akik ÉREZVE ÉRTIK a mélységekben rejlő rejtett tartalmat, mely nem is annyira rejtett, hanem MAGA a teljes VILÁG-os-ÁG! Ugyanis VILÁG-ra SZÓLÓ! Ami SZÓL, annak HANG-ja van. Ami HANG, az REZGÉS, ami rezgés az HULLÁM, ami hullám az INFORMÁCIÓ..
Ami információ, az JEL, aki JEL-en van, az JEL-„ÉN” és a JEL-ÉN-ben ÉL, az „veszi az adást”, BENNE és VELE rezeg a VILÁG-os-ÁG-gal, tehát ÉRT és ÉREZ, Egy-S-ÉG-ben van...
Aki „EGY-s-ÉG”-ben van, az „T-ÉN-gelyben van” (T-mint TAU, mint az ankh keresztje..), aki tengelyben van, az a „HELY-ÉN” van, aki a helyén van, az HELYES, KEDV-es és MAG-a-BIZ-TOS. Aki magabiztos, az megingathatatlan, mert EGY-SZER-ű, és aki EGY-SZER-ű, az az EGY SZER-ÉN szerint eljáró, nem „szertelen”, így övé a „mennyek országa”.
No. „CSAK” ennyi a „szótagolás”-ról...
 
„VÉGRE HAJTÁS”.
Megkezdődik a VÉG felé HALADÁS, a VÉG felé HAJTJUK azt, ami MEG-KEZD-ésre került VALA-MIKOR.. Mit sóhajtunk, amikor megkönnyebbülünk bizonyos „KÍN-lódás” és „KÜZD-ELEM” után?
„VÉGRE”.
Igen, mert eljutottunk valaminek a VÉG-ÉR-re, el-ÉR-kezett a VÉG-ÁLL-omás, ami el-ÉR-t minket.
Ami nem más, mint a „VÉG” ÁLOM-ása. Vagy ÁLOM MÁSA?
 
Van egyáltalán „VÉG”?
Igen. Mindig van VÉG-e annak, amit el-KEZD-tünk. Még a kört is elkezdjük valahol rajzolni, tehát egyszer „KÖR-BE-ÉR”. Mint az „UR-e-US” kígyó, mely TEN-MAG-a farkába harap.
És most, mint arról már oly sok szó esett: körbeér a KÖR....és elindult egy MÁS SÍK.. Mert FOLY-tatás is van mindig - csak MA-S síkon a MA, a M-indenség A-karat SZER-INT...
 
ÁLLOMÁS, ÁLOM-MÁS. MÁS-ÁLOM...Na, itt kezdődik a VALÓSÁG: mindenkinek a MAGA ÁLMA a VALÓS-ÁGA. AZT ÉLI, mit MAG-ának, MAG-ából fakadóan MEGÁLMODOTT.
A Harry Potter végén megkérdezi Harry Dumbledore-t, miután megtudja tőle a TELJES IGAZSÁGOT "ODAÁT" : „professzor úr, árulja el nekem. Mindez itt csak az én fejemben játszódik le, vagy ez maga a valóság?” „Természetesen mindez a te fejedben játszódik le, Harry” – válaszolja a professzor-, „de miért ne lehetne ez a valóság?”.
ENNYI....
 
Mindenki a „MAGA VALÓSÁGÁT” éli VALÓSÁGNAK.
Ezt ÉREZNI KELL. Illetve erre rá LEHET érezni..BENT. MAG-unkban, az örök EGY létező „M”-LÉK-ezetben...
„M” és „L”.. „M-lék”... Folytatva: M-LŐ, M-EL, MeL(L), Mel-LÉ, Me-L-EG....” –és így tovább..... Egytől egyig TÖBB RÉTEGŰ tartalommal bíró GYÖKök.. ERED-ők, melybő ki-SARJ-ad a S(z)ÁR, majd rajta a KOR-ON-a.
A KORON(g)....
SA és SARJ és SAR... mind-mind ALAP-VET-ő gyökök!!
A SAR, a "SÍR".i világ FÖLDI „A”-lászállása..”CSAK” egy HANGVÁLTÁS – és mégis aki HALLJA, aki ÉRZI, az ÉRTI IS. Mert el-ÉR-hozzá az ÉR-tés. Mert az ÉR-T-ÉS ÉR(t)ED van és amit meg-ÉR-T-ÉSZ, az már a TIÉD...
Érezzük? Értjük ezt a SZÓ-MÁGIÁT?
 
És értjük már, hogy mi az IGAZ mágia?? Amit csak ÉR-z-ÉK-elni lehet? Mert vagy belénk ÉK-elődött és működik, vagy nem az „M”-LÉK-ezés KÉP-essége által?
No: van EZ az ÚT is!
 
Ebben a mágikus „Út-VESZT-őben” el lehet veszni ahhoz, hogy egy MÁS(s)IK VILÁGba kerülve szó szerint MEGVILÁGOSODJUNK.
Aki pedig MEGVILÁGOSODIK, az „elveszik” a „VÉSZ” világának és övé lesz helyette a „VILÁG” tudása.
„Tudod a világod???” – kiáltjuk egy gyerekre, ha RENDETLEN-kedik. Ha REND-bontó.
Hát, minden benne van ebben a kérdésben...
 
Összefoglalva:
van tehát a VILÁGOSSÁG útja. Amiben REND van.
És van a REND-SZERTELEN-ség útja. MI melyiket válaszjuk?
A KAPCSOLÓ BENNÜNK VAN.
 
SZER-INT-(e)-M (mikor bennünket a SZER INT, és mire? F-I/E-gy-ELEM-re), mi már meghoztuk a döntésünket. Meg azok is, akik nem a SZER RENDjét választották.
Most kezdtem el olvasni a Harry Potter után a NARNIA KRÓNIKÁI c könyvet – megérzésre természetesen... És megint „csapkodom az asztalt”, mivel ez IS PÁRHUZAMOSAN halad a jelen világgal.
Ugye, azt írtam ill mondtam, hogy ha végzek a H.P. sorozattal, onnantól elindul a CSELEKVÉS, a TETTEK IDEJE. És lőn.
A magam részéről elkezdtem a „Misztérium iskolát”, a külvilágban pedig „élesbe fordulnak” az események.
Most, a Narnia elején miről van szó – teljes összhangban a jelenünk történéseivel? A MÁS SÍK-okról. A „KÖZTES LÉT” minőségéről, melyben a „rosszakaratúak” szó szerint ROSSZUL érzik magukat! Ellenben minden JÓ AKARATÚ megérzi a MAG BÉKÉJÉT.
Mi a „köztes lét”? A PIHENÉS állomása a LÉTFORMÁK KÖZÖTT.
A „rosszakaratú” NEM LEL BÉKÉT, mert MAG-jában nincs béke..
De HAT-ással lenni MÁS-ra már nem tud. Ehhez nincs ereje, nem működik benne a „mágia”. Csakis MAGÁVAL küzd, amíg nem HANG-olódik ÁT!
A „Köztes Lét”-ben lehet „aludni”, pihenni – és majd akkor kel ÉL-etre a MAG, ha ELÉG volt az „alvásból”....
Mi ÉBRESZT? „A” HANG!!! Ez a „FEL-HANG”-olás...

Többen hallották már álmukban – de ezek az álmok nem „igazi” álmok, hanem TUDATI SÍKOK – a „SZFÉRÁK” zenéjét.
A Narnia írója biztosan hallotta maga is, mert tökéletesen lefesti: olyan dallam, aminek nincs dallama, mégis lágy és simogató és a szívet átjáró TISZTÁN CSENGŐ és ZENGŐ HANG.
Amitől feltöltődünk, ami VISZ, ami VEZET és ami LÉT-re hoz!
Kit hoz LÉ-tre? Kiben indítja el a LÉ mozgását?
MAG-unkban...
E hang után elmegyünk, mert lenyűgöz és a legszívesebben benne maradnánk örökre. Az Odüsszeiában ez a hang a „megtévesztés” hangja, ami a „Pusztulásba visz”. Hmm...görög mitológia... Miért is van benne minden a fordítottjára állítva?? A kérdés költői természetesen...

A „SZFÉRÁK ZENÉJE” a VILÁGOK zenéje. A „teremtés” hangja, melyet azért hallunk, mert MAG-unkban van!! MAG-unkban van LÉNY-s-ÉG-ünk azon része, melyben MIND-ÉN benne van.
Tehát a MAG-ból ÁRADT KI az a RÉSZ, aki épp most VAGY-OK...
HA „M-LÉK”-„SZEM”. Azaz van SZEMEM a látásra.
Ekkor MIND-ÉNT MÁS-KÉP(p) LÁT-OK! (huh... itt most abbahagyom, mert a VÉG-TELEN-ségig lehetne folytatni...Pedig most a „VÉG-re-HAJT-ás” a téma...)
 
Összefoglalva:
mindenki, minden Egy-eS ember döntése MAG-a-MAG-ában megszületett. Ennek az útnak a BETELJESÜLÉSE immár mindenki SZÁM-ára el-SZÁM-olásra és FEL-SZÁM-olásra kerül.
Ez a VÉG-SZÁM-FEJT-és....
Aki nem tudta magát eddig ÁT-HANG-olni, nem tudott a „jövő JÖVŐ” hullámára felülni és vele összerezegni, ő majd a „köztes LÉ-T” "LÉ-TÉR"-ében fog majd a saját "LÉ-T"-ezésében felébredni arra a HANG-ra, ami az ő MAG-jával összecsengő...
 
No, ez az IGAZ MAG-ia....
 
Tehát legyen bármi is a VÉG ÁLLOM-ás az „ÁLOM MÁS”-ban – senki nem jár „rosszul”. Legfeljebb az ÉRZI magát rosszul, aki „süket”, mert nem hallja „A” HANGját..
Aki meg-VILÁG-osodik, az már MAG-ÁR-a ébredt és ÁR-ad a MAG-ja. Aki nem, az tovább ÁLMODVA pihenésre tér, amíg úgy dönt, hogy IDEJE van a MAG-ára ÉBRED-ésnek..
HA álmodni is képtelen, mert ROSSZUL ÉRZI MAG(j)-át – ez meg az ő SAJÁT VALÓSÁGA, amit addig ÉL, amíg ÁT nem HANGOLJA
"T-ÉN"-MAG-át....
 
Mindez BÁRMILYEN KÖRÜLMÉNY között megélhető.
 
De most a FÖLD és vele együtt egész naprendszerünk ÁLMA VÁLTÁSBAN VAN.
Kimegy egy program, aminek volt egy HANGOLTSÁGA. És jön egy MÁS SÍK, aminek szintén van egy „ALAP-HANG”ja – a kérdés csupán az, hogy KI az aki ezzel a MÁS SÍK ALAP-HANG-jával ÖSSZECSENG-Ő...

Nos, a fentiek alapján szerintem nem is lehet csodálni, hogy ma 3 kísérőangyal kívánkozott „JELEN”-ésre: AZRAEL, aki üzenetét küldi a „Menny”-ekből a „hangolódáshoz”;
RAGUEL, aki a „tisztán ÉRZÉKELÉS” képességét hivatott erősíteni a „hangolódáshoz”; valamint HANIEL aki maga a „HANGOLÓDÁS”....
Ezt a hangolódást pedig adják azok a VERSEK, amik érkeznek az érzékelőknek..(mint Mona dala, Horváth Krisztina, Zsiborás MÁrti és még MÁS-OK...)

Konklúzió?
Bármi is történjék: „don’t fos – be happy”...