Szólít az Ige s te készen állsz a dalra.
Mindenható lénységed cselekvésre sarkall.
Ne aggódj semmin, hisz minden a REND-be tért.
S hogy mi jő most ezután? Kitágul benned e végtelen JELEN-LÉT.
S minden úgy történik, ahogy történnie kell.
Mert te már döntöttél, s benned felfénylett a Jel.
Tér-Idő zárult s új kapu tárult.
Itt, már magunk dalára, mind egy ritmust járunk.
Hol tér nélküli idők, s időtlen terek – ez mind-mind az anyag felett lebeg.
Hol tárul a titok, s nyílik a kód, megszűnik az álom, s éled a Valód.
Elfeledett múlt s távoli jövő – kik még erre fókuszálnak, ők az újabb álom-s hálószövők.
Ők tovább álmodnak.
S ahogy a pók szövi hálóját körbe-körbe,
még a napfényben táncolnak.
Jelenbe forrt múlt s jövő.
Ez az igazi álomtörő!
Hol megérint a pillanat,
s szertefoszlik az anyag.
Hol benne élsz a Vanságodban
szerelemre felhangolva szertefoszlik minden álom
miben táncod nem a VALÓS-ÁG-on,
a HOLD-világban járod..