ELŐRE-ÉLŐRE

 
Mától újra előre az előre, ami minden ÉLŐRE érvényes (10.10.-kor...) – nincs hátra. A múltban csak az él aki NEM ÉL. A múltnak csak annyiban és csak akkor van értelme, úgy válik ÉLŐ-vé bennünk, ha az emlékeit a MÁ-ban tapasztalatkén hasznosítjuk. Különben újra és újra beleesünk ugyanabba a hibába és csapdába, amiért aztán okolhatjuk a külvilágot, hogy ilyen-olyan szemét velünk: egészen addig ismétlődnek az "emékeztetők", amíg fel nem ismerjük, mi vagyunk azok, akik nem akarunk felelősséget vállalni. és végre "hagyjuk" magunkat megtéveszteni a tényekkel...Ekkor beindulnak a meg-OLD-ások és fel-OLD-ások..
 
Sokan vannak, akik a tényeket notóriusan kerülik. Ma reggel is sikerült egy cikket elolvasnom egy „pésti” firkász jóvoltából, aki mélységes liberalista eszméinek sértettségében olyat talált írni a „vidék” választóiról, hogy cséphadaróval felszerelt kalasnyikovot küldtem volna neki legszívesebben a pofájába. Ezek a figurák a maguk külön „pésti” bolygóján élnek, amivel nem lenne gond, ha nem fertőznék az egész „vidéki” ország levegőjét. Egy művész barátném mondta egy ilyen beállítottságú művésztársának, hogy innentől nem szeretné meghallani, hogy bárhova is el merjen menni vidékre haknizni és a vidéki emberek zsebéből pénzt kicsikarni a saját fényezésére, mert utol fogja érni a vidéki sajtó tükre...
 
Mielőtt valaki megint „politikát” kiáltana, tisztázzuk: EMBERI HOZZÁÁLLÁS- és LÁTÁSMÓDról írok.
Olyanokról, akik, történjék bármi, CSAK a saját eszméiket, PROGRAMJAIKAT követik, felhúzott robot módjára élve és nincs az az „isten”, aki ebből kimozdítaná őket. Ez a típus az élet minden területén megtalálható: rájuk épít például a gyógyszeripar, a politika, a tudományos kutatás – mert van bennük egy bizonyos fanatizmus, amely elaltatva, képes elhajtani őket a végállomásig. Nekik nem számít, hogy közben mennyi ember életét forgatják fel és teszik tönkre, ők olyanok, mint az agár, melynek orra elé lógatják a kolbászt...
Nekünk egy dolgunk van: a kolbászt tartó kezet „kiütni”.
Ezt pedig egy módon tudjuk megtenni: a SEMLEGESSÉGGEL.
 
A semlegességhez azonban KELL tudás is. Pontosabban, nem árt, ha van. Mert ha tudunk és LÁTUNK, akkor értünk és megértünk, és föléje tudunk emelkedni a fanatikus ostobáknak.
Nem mondom, hogy könnyű és egyszerű – de megcsinálható.
Érvelni a fanatikus ostobákkal lehetetlen. Tényeket sorakoztatni meddő agytorna. Mert, mint tudjuk, őket nem zavarják a tények.
Tehát, mi az egyetlen, amivel el tudjuk őket hárítani a magunk teréből? Ha ignoráljuk őket. Közben persze megőrizve a belső békét és nyugalmat. Nos, ez utóbbi talán több edzést kíván – de elérhető.
Gondoljunk bele: mennyivel JOBB helyzetben vagyunk, mint pl 50-60 évvel ezelőtt? Akkor még a hátunk mögött működtek ezek a „pésti” minőségek (na erre most kétszer is rátüsszentettem). Nem ártott, ha a hátunkon is volt szemünk és fülünk. Most azonban minden a felszínen zajlik. Már nincs hátsó manipuláció, mely árnyékba húzódva terjesztené a suttogó propagandát – már minden kint van a „placcon”. Minden színjáték az orrunk előtt zajlik. Ennek is van előnye és hátránya: amíg sunnyogtak az „ártók”, addig kénytelenk voltunk az ÉRZÉKELÉSEINKET kifinomítani. Most, hogy minden az orrunk előtt van, sajnos TOMPUL az érzékelés, de hát pont ezért van kint a „placcon”.

Na, de ebben is látnunk kell a MI, EGYÉNI feladatunkat. Hisz mindig a VISZONYULÁSBAN, a REAKCIÓBAN, a HOGYANUNKBAN van a „titok”. Bármennyire bosszantson vagy irritáljon valami vagy valaki, mindig RÉSEN kell lennünk annyira a JELENBEN, hogy lássuk és tudjuk: ÉRTÜNK VANnak a történések és nem ellenünkre!

Ha megértünk valamit, legfőképp a mi, saját, belső reakciónkat, akkor megértettük azt is, MIÉRT éltünk meg egy adott történést, legyen az egy találkozás, egy történelmi pillanat.
Minden esemény a SAJÁT érzékelésünk, saját BELSŐ LÁTÁSUNK finomodását szolgálja. (A Rituálé kitételét épp jóanyám telefonja akasztotta meg - és hát, mit mondjak: tökéletesen eljátszotta az eddig leírtakat...)
 
Az iskolában, fizika, vagy kémia órán, vagy a matekon is, nem egyszer kaptunk olyan feladatot, hogy több úton KELLETT eljutni ugyanahhoz az eredményhez. A többféle út többféle lehetőség, többféle REKACIÓ, többféle megismerés – a cél mégis UGYANAZ az EGY volt...
Értjük? Érezzük?
 
A tegnap kiposztolt, még 2020-ban megírt jóslat most válik érdekessé, visszafelé nézve.
De mutatja az előttünk álló utat is (újra rátüsszentés).
Tehát? A fókusz legyen MAG-unkban az ÉRTÉK-és MÉRTÉKREND megtartása mellett, ami a TISZTASÁG-TISZTESSÉG-TISZTELET hármas alapértékén KELL, hogy alapuljon.
CSAK ÍGY tudunk TISZTÁN LÁTNI és ÁT-LÁTNI, ÁT-ÉREZNI - mégpedig a MÁS-SÍK-ra.

Napunk kísérő angyala CHAMUEL, aki a „Pályamódosításról” üzen. Azaz: állítsunk váltót MAG-unkban és koncentráljunk a „Jövő JÖVŐRE” – Boldogasszony palástja alatt, hisz a BOLDOGSÁG és a BŐSÉG csak nála található meg..