"14"

Ma megint az a pillanat van, amikor annyira tele van a fejem átadni való gondolatokkal, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Ez az az érzés, amikor mindent egyszerre érzek és látok, egyben van az egész, de a linearitás tűfokán áthúzni pontosan olyan, mint a tevének átmenni rajta...
Tehát nem egyszerű, holott MINDEN EGY-SZER-Ű ... Hol?
Hát OTT... de nem ITT ...
Akkor megpróbálom ráncba szedni, mint a rakott szoknyát..
 
Közben megszólal a harmadik „hangoló” a háttérben: az Angol beteg filmzenéje, abból is talán a legszebb rész, ami Bach muzsikájának az átdolgozása...Ez is LELASSÍT... mintha ma minden arra törekedne: LASSÚLJ LE és ÉLVEZVE ÉLD a pillanatot! Ne fuss előre! Még akkor se, ha benned a „marsikus” erő, ami repítene, emelne, vinne, mint amikor már böki a tű a hátsó felünket, hogy mozdujunk már, menjünk már, tegyünk már, haladjunk már....Legyünk MÁR OTT!
 
Lehetnénk is, mert „szabad az út” – mégis van bennünk egy megfoghatatlan érzet, ami nem enged... Ami visszahúz – de nem „nehézségi erő” formájában, nem teherként, hanem egy bársonyos, szépséges, magasan tartó, „fenn-tartó” erőként, azért, hogy a sietségben ne maradjunk le „A” pillanatról! Hogy ÉLJÜNK MEG MINDENT! A VÁLTÁS minden EGYES pillanatát! Legyen bennünk! Mert ezek a pillanatok készítenek fel és fogják megadni majd a BE-és MEG-ÉR-kezés ÉR-zésének azt a MAGOS-ságos HANG-oltságát, amit egyelőre elképzelni se tudunk, hogy milyen lesz.
Ami a BE-TELJES-ülés!
 
A muzsika, de CSAK a harmonikus muzsika az, ami most, ebben a pillanatban, az itt és mostban a legjobb kísérőnk lehet. Vagy a természet, vagy a csend. Ők hárman azok, akikkel összekapcsolódva a legtöbbet tudjuk tenni TEN-MAG-unk IO-l létéért!
Mert ELINDULT valami!
Mégpedig a TEGNAPPAL....
 
Mindig mondom, hogy a SZÁMOK KÍSÉRNEK. Nem kísértenek – csak kísérnek. Azt is mindig elmondom, érdemes ÉRTENI őket, mert univerzális nyelvként tökéletes JELEKET, ÜZENETEKET képesek közvetíteni a szavakat nélkülöző világból. Hisz miért használnának a "fenti világok" „idegen nyelveket”, amikor NEM ÉRDEK az idegenség érzete, épp ellenkezőleg: emlékezzünk, hogy ÖSSZE-tartozunk, hogy EGY-S-ÉG-ben vagyunk. Csak idő közben elfelejtettük...
Mivel elfelejtettük, ezért MOST, az Ó-KOR-KÖR lezárásakor MINDEN ERŐ ARRA MOZDUL, KÖZÖSEN, EGYÜTT-EGYMÁSSAL, hogy ÉBREDJÜNK immár IGAZ ÖNVALÓNKRA!
 
Mondhatni EZÉRT áll együtt a Földdel szemben, EGY OLDALON minden bolygó (kivéve Uranat), hogy „összefogva”, saját erejüket NEKÜNK ÁTADJÁK a mögöttük meghúzódó CSILLAGKÉPEK SZELLEMI ÜZENETEIT, ami nem más, mint a SORSSZERŰ MEGTISZTULÁS ÉS FELSZABADULÁS ahhoz, hogy MOZGÁSBA lendüljön BENNÜNK az EMLÉKEZÉS KÉPESSÉGE az ÚJ-KOR-KÖR-be érkezés érdekében. Mert csak a TISZTULÁS és csak a tisztulás által megélt FELSZABADULÁS fogja bennünk az EMLÉKEZÉS kódjait feltörni.
Mindig mondom: a SORS KEREKE KÉSZ ÉS ADOTT.
 
Az ELŐTTÜNK ÁLLÓ IS!!!
 
Az Ó-KOR-KÖR az orioni „Mindent változtass meg, amit LEHET” programját működtet-HET-te!. Ez volt a SÍVAI erőmiőség.
Ami mindent alapból SZÉTROMBOLT a "tagadás" által, helyből nekifutásból, hogy a romokból majd a saját képére formálva valami újat építhessen. A rombolás azonban ÉRZÉKETLEN, ÉRZELEMMENTES, mert CSAK AZ AKARAT irányítja.
Nem törődik a rombolással járó pusztulás bármiféle hozadékával, halállal, kínnal, nyomorral, pusztulással. Az örökös rombolás-építés azonban épp a rombolás kényszere miatt SOHA NEM VOLT KÉPES az EMBERI MINŐSÉGET TISZTÁN MŰKÖDTETNI.
Ezért volt ez a „Katyvasz” kor-köre. A katyvasz azonban nem tiszta.
Mert "egy katyvasz". A katyvaszban mindig fel lehet keverni az iszapot, mert a zavarosban lehet jól "halászni"... MÁr akinek..
Ha rövid időre el is ül az iszap, és már kezdenének az emberek EMLÉKEZNI, gyorsan jön a feszültségkeltés, hogy "nehogymááá"..., mert a katyvaszt igazából a feszültség élteti.
Emiatt az állandó feszültség, HASADTSÁG miatt NEM változott SOHA meg az „EMBER” ebben a jelenlegi kor-kör minőségben, legyen szó akár Atlantiszról, az ókorról, a középkorról vagy napjainkról.
 
Amikor a HAT-ALOM MEGBILLENT, akkor indult útjára a TAGADÁS, a KÖZÖS-ÉG helyett az ALÁZAT. Az alá-fölérendeltség, mely meghozta a FÉLELMET, a KISZOLGÁLTATOTTSÁGOT, az EGY-ÉN FEL-ÉL-ŐS-ségét pedig felváltotta a DIKTÁTUM...
 
De ENNEK VÉGE.
 
A mai nappal a NAP kilép az „összesűrűsödött” bolygók csoportjából, elkezdi „széthúzni” a „csapatot”, ami azt jelenti, hogy KIHÚZZA MAGÁVAL mint VEZÉRMOTÍVUMOT, azt a CÉLT és OKOT, amiért ezek a bolygók „összeverődtek” az eljövendőkre nézve.
Mi ez a vezérmotívum?
SORSSZERŰ MEGTISZTULÁS, ami meghozza a FELSZABADULÁST, ahhoz, hogy MÉLTÓK LEGYÜNK MAG-unkban az ÚJ KOR-KÖRBEN való „alámerülésre”, a KÖR MEGKEZDÉSÉRE - melynek működtető energiája nem lesz más, mint a SZER ELEME és az ÉRZÉKELÉS!
A RÁÉRZÉS, a MEGÉRZÉS.
ÚJRA.
Hisz nincs új a Nap alatt – mondják. Ahogy most sem. VISSZATÉRÜNK az EREDETI TISZTA MI-NŐ-S-ÉG-be..
 
Ugye értjük? Ugye érezzük?
 
Mostantól egyre több „csodát” fogunk megélni.
Ezt mutatja a 14-es szám is, hisz a 14 már a MAGASABB SÍK teremtő energiájának az ÁRAMLÁSA, VÁLTOZÁST hozó EREJE!
Mily érdekes, melyik lapot húztam ma ELSŐNEK? A 14- es számút, a RÓKA lapját a Lenormand-ból.
Mit üzen a „róka”? LÉGY ÉBER! LÉGY RÉSEN! Légy JELEN A JELEKNEK A JELENBEN! Hasonlóan a tegnapi „nagyítóhoz” : HOL A FÓKUSZOD? MIT LÁTSZ? A „Maja fátylát”, vagy az IGAZSÁGOT?
Érzed és Érted, amit a „zsigereid súgnak”, összhangban az UNI-VERS-Um-mal, azaz az EGY IGÉVEL vagy még mindig a megtévesztés csapdájában vergődsz?
 
Volt idő a hangolódásra.
Volt idő a MAG-unkba fordulásra.
Volt idő a felkészülésre, elég.
Sokat beszéltem erről magam is, hogy nyissam a SZÍV-kapukat.
Aki „vette az adást”, akit elért a SZÓ MAG-iája, magja, lényegisége, az IGE igéje – az már most BOLDOGSÁGBAN ÉLŐ.
Aki ezt nem érzi, az nem is érti, hogy miről szól az ige.
De ez legyen az „ődóga”....
 
Ma újra URIEL repült ki, UGYANAZZAL az üzenettel, mint tegnap! Működjön bennünk a TISZTA FELFOGÁS, fogjuk fel tisztán az üzeneteket – mert akkor tudjuk befogadni azt, amibe BELEÉRÜNK!