Vörös és kék vér

 
Szerelemben izzik a kő, te már érzed, hogy mi jő.
Kék láng hevíti véred, s mindaz, mi megdermedt tebenned, feloldódni készen.
Olvad a jég, s a szív újra él.
Megdermedt jégpáncél helyett a tiszta láng melegíti fel újra szívedet.
S már más ritmusra lüktet benned a vér.
Hisz ekkor véred már újra él.
Testeden kívül véred vörösen izzik, mint a földi tűz,
mely nem életed ad, hanem életet űz.
De bent, ereidben, kék vér csordogál, kék mint a tiszta égi láng,
mely folyton folyvást új életet ád.
 
 
(kép forrása Internet)