BELSŐ VÁR

                                                    

Bármit is hallasz, s bármit is látsz,
mindent saját magod szűrőjén engedj csak át.
Figyelj oda, mit engedsz be magodba,
mert nem mindegy, hogy mivel táplálod tovább.
Őrizd a hited, az erőd, a tudásod!
Most mutasd meg magodnak, milyen a te legbelsőbb világod!
Hisz tudod: ha odakint tombol is a vihar,
benned szikrázóan ragyoghat a nap.
Hisz a felkorbácsolt hullámok s a sötét fellegek felett
mindig kék az ég, s minden a világosságba tér.
Ha TE ott rezegsz!
S kint, minél hangosabb a zaj, Benned annál nagyobb béke legyen.
Te, csak emelkedj!
S emlékezz arra, aki vagy!
S mi odakint zajlik, ne engedd be, zárd be előttük a kapudat.
Csak szívedbe fókuszálj s teremtsd a világod!
S lásd, hogy mennyi csoda vár reád ott!
Mert mit te odabent teremtesz, benső vanságodban,
azt éled meg külső világodban.
S meglásd: ez, már most van! Ott, ahol most vagy!
MOST mutasd meg, tudatosságod mely lépcsőfokán állsz,
s mi az, amit EDDIG ott bent építettél.
S kész-e már a VÁR?
S ha elkészült, milyen stabil? Magjában mily biztosan áll?
Ablakain, ha kinézel, látod mi zajlik.
De bármikor becsukhatod őket.
S te tudod: csak mi bent van, csak az számít.
S nemsokára, belső váradnak minden ablakát kitárva,
új valóságot látsz majd váradnak udvarában.
Hol Nap helyett a HOLD világít, s mindaz, mit bent, kint is kivirágzik.
Szirmot bont az öröm, s a szerelemnek szele fújdogál,
s te, aki vagy, eléd tárul egy csodálatos új világ.
Csak figyelj, mire fókuszálsz.
Mert azt teremted, semmi mást.

 

(Kép: internet - Bory vár - Pulay Eszter fotója)