EGYÜTT EMANUELLEL

 
Ma hajnalban kidobott az éhes gyomorom az ágyból, így csendben kiosonva, kávéval, reggelivel az ölemben, leülve az ablakkal szemben, áhítattal élvezhettem a napfelkelte látványát.
Ilyenkor mindig eszembe jut, amikor 22 éve Kovács (még nem Magyar) András azt mondta: mindenki a naplementéért lelkesedik és benne gyönyörködik. De nézzük meg egyszer a napfelkeltét! Összehasonlíthatatlanul más az energiája...
És valóban...
Ahogy belefeledkeztem az első horizonton felderengő csík egyre szélesedő színeibe, hogy miként válik az ég sötétkékje világoskékké, majd miként hajlik a világossárga a narancssárga árnyalatába, befestve vele az egész égalját – egy szóval lehet leírni: felemelő!
Teljességgel átjárt az érzet, hogy legyen az ember bölcs vagy ostoba, nevessen vagy hisztizzen, építsen vagy romboljon, szeressen vagy háborúzzon, a Nap mindig ugyanúgy fog felkelni. Mindig ugyanúgy teríti szét fényét a horizonton és minden embert ugyanúgy, egyformán ölel át. Mindenkinek egyformán ad magából. Láttatja napról napra velünk, hogy MI AZ A SZER, mi ETETŐ. Mert mindenkié. Hogy mi ezt látjuk-e? Érzékeljük-e? Vesszük-e az adást? Az a Napot nem érdekli.
Ő csak adja az éltető erőt...
És hagy IDŐT mindenre.
 
A Napfelkelte nem villanásra megy vége (legfeljebb csak a laposföld teoriákat követők fejében). Szépen, lassan, fokozatosan, lépésről-lépésre jön egyre feljebb az égbolton. Egyre szélesebben, egyre világosabbá téve az égalját, majd az egész égboltot.
 
Így megy végbe egy KORSZAKVÁLTÁS is.
Először csak egy fénycsík jelenik meg az érzékelésben. Egy halvány derengés. Ami megtöri a sötétkék eget. Az addigi belső világ rendjét. Pontosabban látszólagos rendjét. Aztán egyre szélesedik, egyre terjed, betöltve az EGÉSZ HORIZONTOT... mígnem ÁTFEDI és betölti a mindenséget....
 
Ebben a „Napfelkeltében” vagyunk.
Már látható, már érzékelhető, már nem csak derengő, hanem konkrétan fényesedő...
Ki érzi meg? Csakis az, akinek „szeme” van a LÁTÁSRA...
A mai napunk a LÁTÁS és a KAPCSOLÓDÁS lehetőségét nyújtja.
Amikor a nézésen túl már látunk is – mindig gyökeres változást hoz az életünkben. A felismerések láncszemei ekkor kapcsolódnak össze olyan érzetet adva, mint mikor felugrunk a tamburinon.
Bár visszaesünk, de a következő ugrásnál még magasabbra lendülünk....És minden ugrásnál egyre szabadabbnak érezzük magunkat... Ezért szeretünk ugrálni.. Ott van az emlékeinkben, mélyen, a zsigerekben, milyen az elrugaszkodás és a levegőbe emelkedés. A repülés, a szárnyalás. Gép és eszközök nélkül... Ha emlékezünk, az azt jelenti, hogy bennünk van.
Tehát a képesség a miénk – volt. Valaha...
 
Jézus is emlékeztetett anno. Mondván, ha annyi hitetek lenne mint egy mustármag, hegyeket tudnátok megmozgatni. És igen. De hol van ez az erő belőlünk és bennünk? Hol veszett el?
Amikor elvesztettük az emlékezetet.
Amikor teret engedtünk magunkban a megtévesztésnek, a káprázatnak, a HAMISSÁGNAK.
De ezen mindig és bármikor lehet változtatni. (no, erre most rá is tüsszentettem).
Akár ma is!
Ma, az 5-ös szám rezgésében ehhez minden lehetőség adott is lészen - mivel a februárt IS végig kíséri a számok mágiája.
Hisz mi az 5?
A MÁGIA száma. A MAG-ból fakadó „varázserő”. A mágikus képességünk. Ami a „TELJES KÓDKÉSZLET” tárháza.
Mi a teljes kódkészlet? A TELJESSÉG kódkészlete. A TISZTA EMLÉKEZETÉ a tiszta EREDETRE.
A kódkészlet RÉSZE az erre az életre hozott TEHETSÉGÜNK, ami szoros összefüggésben áll a küldetésünkkel. De rajtunk áll, kozmikus szabadságunkból adódóan, hogy ezt milyen szinten működtetjük. Egyébként pedig minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, NINCS SE FEHÉR, SE FEKETE MÁGIA!
CSAK MÁGIA VAN. MAGERŐ működtetés.
Az eltérés az EGY-ÉN HANGOLTSÁGÁBAN van.
Ha valaki alsó hangon üzemel – úgy használja a magerőt.
Ha ezt az alsó hangot még aljassá is teszi – akkor ez az ő „magereje”. De attól még nem a mágia lesz „fekete”. Hanem az ő szándéka az. Viszont a KÖRFORGÁS mindenkire érvényes: amit elindítok MAG-omból, az bizony visszakanyarodik. Amit másnak SZÁN-OK, azt okozatként bizony mindig az OK-OZÓ fogja learatni.
Mégpedig ott, a hol NEKI a leginkább fájni fog...
 
A mai nap még az EGYÜTTMŰKÖDÉS „napja” is. Magunkkal és magunkon keresztül másokkal.
Ne feledjük: az azonos vonzza az azonosat.
Lehet, most elmagányosodtunk, mert teljesen másképp érezzük és látjuk a világot, ahogy sokan mások körülöttünk. Nem baj.
Inkább legyünk magunkban MÉLTÓSÁGGAL mint másokkal MÉLTATLANSÁGBAN!
Előbb-utóbb mindenki rátalál a hasonszőrűekre. Erre nagyon jó bizonyíték az itt kommentelők csapata. Lehet jönni-menni, érkezni és távozni, kapcsolódni és továbblépni, töltődni és tölteni....(7.33...) ami megadja a dokkolás, a révbeérés megnyugtató biztonságérzetét.
Magam vagyok, de nem vagyok egyedül...
 
Napunk kísérő angyala ma RAGUEL és URIEL. Ők is együtt jöttek.
Raguel a tiszta érzékelés, Uriel pedig a tiszta értelem üzenetével. Mit üzennek?
EGYÜTTMŰKÖDÉS szív és értelem között.
Érdekes: mindkét kártyalap színe ugyanaz: sötétkék-és arany. Amilyen a Napfelkeltéé is...
Ami még érdekes: két kártyából is (cigánykártya és Lenorman), a SZERELMES FÉRFI lapja érkezett.
Kit jelez a „szerelmes férfi”? Természetesen nem mást, mint EMANUELT.
Ma vele lehet kapcsolódni a SZÍVEN keresztül a tiszta ÉRTÉS érdekében....