Annak ellenére, hogy ma SZÉLCSEND van, tehát már MÁS a nap mintázata – mégis: az üzenet jellege nem változott.

Ma is megjelent a KÉTSÉG, a bizonytalanság, de mellette ott van a SZERELEM, az EGYENSÚLY, a könnyedség is. Tehát? KI DÖNT?

Mit választok ÉN? Melyik hatásnak engedek, mit engedek BE MAGomba? Mivel rezgek össze?

Mielőtt ma nekiültem volna a Riutálénak, meghallgattam egy videot, amit kaptam. Lehet, hogy megosztom majd, de nem itt a Skorpió oldalán, mert nem az a szint. Ugyanakkor ébresztője lehet azoknak, akik MÉG MINDIG abban az elme-és tudatállapotban vannak, mint a „majmos kísérlet majmai”: fogalmuk sincs, miért nem mehetnek fel a létrán a banánért, de mivel azt látják a többiektől, hogy nem lehet felmenni, sőt, ha megpróbálják, verést is kapnak érte – hát nem mennek fel. Nincs „de miért?”, nincs kétségbevonás, nincs gondolkodás, CSAKIS ELFOGADÁS.

 

A majmok ÁLLATOK.

És mi???

EMBER-ÁLLATOK. (Már aki természetesen)

Az a „fajta”, az a biológiai „teremtmény”, mely (és nem aki), programozható, irányítható mint egy robot, végrehajtója BÁRMILYEN TERVNEK. Ha vannak is netán belső kétségei, a DOGMÁK 'százszorelmond' hatására kiiktatja őket, lelkiismeretét elfojtja és megmagyarázza, hogy az a helyes, amit NEKI mondanak. Nem kérdőjelez meg semmit....

Ez az „emberállat-faj” sokezer éve létezik a Földön: ez a fajta a VÉGREHAJTÓJA minden aljas eszmének. Mert egy FÉL ELEM.

Ezért EMBERÁLLAT. FÉL ELEMként a FÉLELEM a mozgatórugója.

Nincs TUDATA. Csak ELMÉJE. Ami bármikor könnyen irányítható és programozható.

 

A Földön, ebben a belátható „KOR-KÖRBEN”, amit a HYM-ség, a FÉL EMBER minősége hajtott uralma alá ERŐNEK EREJÉVEL, azaz erőszakkal, azért mindig ott volt a SZELÍDSÉG.

Mindig ott volt az ÉLŐ LELKIISMERET. Mindig ott voltak a TELJES-s-ÉG felé mutatók. Akik ÉLETBEN TARTOTTÁK A TELJESSÉG EMLÉKEZETÉT és EMLÉKEZTETTEK.

De a „FÉL” a teljességet nem ismeri, mert neki a FÉL a teljesség – ezért aki ennél TÖBBET MER mondani, az kiirtandó... Hisz saját mibenlétének erejét, a HATALMÁT, az URALMÁT meri KÉTSÉGBE vonni!! Mert a KÉTSÉG = FÉL-s-ég...

 

Minden KÖR körbeér egyszer, hisz bár végtelen, mégis van egy kiindulópontja, amiből valaha indult és egyszer a VÉG-BE-ÉR.

Ugyanabba a pontba. Ami mi? Az EREDET.

A KÖR KIFUT, LEJÁR AZ IDEJE.

Mi most ezt éljük. ÉREZZÜK az ÁTMENETET, már ÉREZZÜK az EREDET EREJÉT, ami ÉBRESZT.
Már LÁTJUK, milyen az a FÉL-S-ÉG, és milyen a TELJES-s-ÉG. És ha MÁR érezzük, akkor már VÁLASZHATUNK IS. Dönthetünk. Hisz a KAPCSOLÓ mindig és mindenkor bennünk volt és van.

Ez a LELKI ISMERET kapcsolója: ismerjük-e a lelkünket, a MAG-unk TELJESSÉGÉT? Emlékezünk-e MAG-unkra és az ERŐNKRE? Dogmákat, mások által leírt, rögzített, vakon követendő eszméket élünk-e vagy EMLÉKEZÜNK KOZMIKUS VALÓS-ÁG-unkra?

Aminek semmi szüksége bármilyen papírra, vésetre, aranyra vagy barlangra....

Tegnap 30-a volt.

A szélvihar igazából tökéletesen összecsengett a 30- rezgésével: felkapott, felkavart, felrázott egy „0”-s dinamikával, azaz egy „fokozott erőminőséggel”, ahhoz, hogy gondolkodjunk, ébredjen az IGAZSÁGÉRZETÜNK, hogy végre tapasztalva érezzünk és lássunk: miben vagyunk? Hogyan működünk? Nézzünk tükörbe (10.01....)

Mára, 31-re lenyugodtak a kedélyek. Újra kisimult minden. (ahogy a 31 "belesimul a 4 keretei közé, megállapodik).

De vajon mit hagyott hátra a szélvihar? Összetörte azt, ami már „életképtelen”?
Felkavarta kellően a kételyeinket?

A bizonytalanságunkat? Hogy sikerrel elfújja?

Vagy továbbra is két kézzel megkapaszkodtunk a hülyeségeinkben, a megtévesztésekben? Mondván, hogy nincs az az isten, aki a mi ESZMÉINKET elfújja?

A kapcsoló bennünk van... továbbra is.

Ma, 31-én, a „szélvihar” elmúltával új kezdetek nyílnak. Immár nyugalomban. Átgondolva, átértékelve, meglátva azt, hogy tényleg minek érdemes FÓKUSZT, azaz ERŐT adnunk. MAG-unkból kiindulva...

A VÉNUSZ ma MÉG ÁLL. De holnapra útra kél. Beindít mindent. Kinek mit. Aki az elmúlt időszakban úgy érezte, semmi nem megy előre, nem tud alkotni, nem tud teremteni, toporog, mint akit egy ellenszél tart a vonalon – jól érezte. Hiába „feszült rá” – semmi nem lett belőle semmi. Ugyanakkor volt IDEJE mindent ÁTÉRTÉKELNI. Hisz a VÉnusz az ÉRTÉK-MÉRŐ... Volt idő selejtezni. Felülbírálni, elhatárolódni, kilépni bizonyos szintekből és egy magasabbra áthangolódni. Aki megtette, most már a startvonalon állva figyelheti a JELET...

Aki nem - az természetesen azt fogja megélni, amit megérlelt magában. "Ődóga"...

Ma még van egy „utolsó” nyugvópont, amikor mindent átgondolhatunk. Akár még az utolsó pillanatban is.

Átgondolhatjuk, MILYEN UTAT akarunk a következőkben bejárni és ehhez MIVEL TÁPLÁLJUK MÉG most MAGUNKAT?

ESZMÉKKEL, melyek továbbra is altatják a LELKI ISMERETET – vagy MAG-unkkal összhangban, ÉLŐ EMBERI minőségben, nem FÉL ELEM-ben és FÉL ELEMKÉNT követve a TELJES ÉG, a BŐSÉG felé vezető utat.. A MAG-os, magas, mágus, BÁJ-os utat..

A NŐ-vekedés útját....

A kapcsoló bennünk van..

Mai angyalunk METATRON, a TÁPLÉLÉK MINŐSÉGÉRE hívja fel a figyelmet: mi a FONTOS? Mi az ÉRTÉK? Mi az, ami a már bennünk lévő, már „MEGFOGANT GYERMEKÜNK” táplálásához elengedhetetlen? Mert ez lesz a felénk jövő JÖVŐ meghatározója..(10.11-kor..)