MOSOLY

 
A mai dátum ritmusa felett nem lehet elsuhanni, óhatatlanul megállásra és rábambulásra késztet.
Még a legracionálisabb ember is biztosan elmosolyintja magát, amikor leírja.
És ha már mosoly, akkor ott a jókedv, ha jókedv akkor megjelenik a derű, ha derű, akkor mosoly, és ha mosoly van az én arcomon, mosoly lesz a másikén is. Mert a mosoly a DERŰ MÁGIÁJA!
Aki derűs, sosem hadakozik, soha nem veszekszik, benne van a MOSOLY BÉKÉJE.
Természetesen CSAK akkor, ha ez a mosoly IGAZ, azaz SZÍVBŐL JÖVŐ.
A szívből jövő mosoly MELEG.
A ragasztott mosoly: RIDEG. Nincs hője, nincs energiája, nincs ereje. Nincs varázsa sem, nem készteti a másikat is mosolyra. Így lesz látható a HAMISSÁG.
A mosolygós, nevetős, derűs ember olyan mint a virágpor: VONZ. Olyan mint az akkumulátor: rá lehet csatlakozni és lehet töltődni általa.
Milyen a feltöltött, jókedélyű ember?
MEGOLDÓ. Nincs számára probléma, csak feladat. És mily érdekes: be is VONZZA a megoldásokat.
Miért? Mert NEM GÖRCSÖL. Nincs benne az áramlást megakadályozó aggódás, SZORongás.
Nem működik FÉL ELEMKÉNT félelemben.

Az aggodás fojtogató – a derű áramoltató.
Az aggódás a lehető legfeleslegesebb érzet a világon. Semmit nem befolyásol a kinti világban egy másik ember sorsát illetően (például a gyerekünkében) meg pláne nem, ugyanakkor teljesen felemészt. Kit? Minket, akik aggódunk. Változtat, javít bármit is az aggodalom? Soha és semmit. Illetve igen: a saját hangoltságunkat. Betekerít, rémképeket gyárt és előbb-utóbb, ha nem engedjük el, manifesztáljuk valamilyen formában. De nem az aggodalmunk „tárgyát” illetően, hanem saját magunknak. Kapunk tutira egy fejbekólintást, hogy ébredjünk már fel a hülyeségünkből.
Az aggodalom BETEGÍT – a DERŰ GYÓGYÍT.
Az aggodalom, a félelem, a szorongás LE-HANGOL, a derű, a vidámság, az optimizmus pedig FEL-HANGOL.
Egy bibi van az egészben: a KAPCSOLÓ BENNÜNK VAN!
Saját döntésünk, hogyan érezzük magunkat.
Természetesen erőszakkal nem lehet derűsnek lenni, a lehangoltságnak is van ideje, van feladata a számunkra.
De NEM SZABAD BENNE RAGADNI.
És most gondoljunk bele: a DERŰBEN VISZONT IGEN!!

A derű SOHA nem fordul ellenünk. Sőt! Mindig erősít és TOVÁBB HULLÁMOZVA MÁST IS ERŐSÍT! (9.22....)
Most már én is értem, hogy miért volt MÉG a tegnapi napnak ERŐSEBB vonulata a LEZÁRÁS (amit minden észköz mutatott), a letétel, a leszakadás, a „halál”, a befejezés. Mert a DERŰ TISZTA SZÍVET „kíván”. Csak felszabadultan élhető.
Amíg rág bennünket a kis egerünk, amíg van bennünk KÉT-ség, FELEZETT minőség, bármilyen TISZTÁTALAN minőség, addig nincs TISZTASÁG. Ez eléggé evidensen hangzik.

Jómagam is este döbbentem le és rá egy fejbekólintós felismerésre, amit mások már mondtak nekem, de nem vettem komolyan.
Nos, tegnap szó szerint szembe jött velem. Megmutatta magát egyértelműen a ROSSZ INDULAT. Ugyanakkor mellé társult a LÁTÁS is: ha valaki rosszindulatból rombol, elvesz mástól, attól ő maga még nem lesz több, nem fog épülni és nem lesz gazdagabb se.
Mert a maga szintjén kapja vissza azt, amit áramoltat kifelé.
És ez egy nagy IGAZSÁG! (9.27...)
Innentől el is engedtem az egészet...
Tehát KETTESSÉG. Kettősség, kettős ég vagy ketted-s-ég?

„Együtt-egymással-egymásért” vagy MAG-unkban FELEZŐDVE?
Rajtunk múlik csupán.
Felismerjük-e az AJÁNDÉKOKAT, meglátjuk-e mindenben a LEHETŐSÉGET, ami ÉRTÜNK van – vagy csak a problémát, a hibát, a gátat, az akadályt, a ROSSZ INDULATOT?
Ha összeadjuk a sok kettest, 10-et kapunk. Ami 1.
Tehát?
A DÖNTÉS, a KAPCSOLÓ a mi kezünkben van....
Mosolygunk, derülünk és felfelé nézünk - ha ezt tesszük, a SZER ELEM hullámhosszán vagyunk...
És CSAK ÍGY tudunk az "ÚJHULLÁMBAN" TISZTÁN elindulni...